Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságokon
Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságokon. Erről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke szerint a devizahiteles ügyek elbírálása a múlt évben kihívást jelentett a számukra. A törvényszék gazdasági kollégiuma 74 ügyet bírált el, emellett mintegy 7500 eljárást függesztettek fel. Azt mondta, számítanak a devizahiteles ügyek újabb rohamára, 16 közérdekű kereset érkezett hozzájuk, emellett a pénzügyi békéltető testület eljárása nyomán érkező nemperes ügyek száma elérheti a 30 ezret is, és az elszámolási perekre is készülnek.
Handó Tünde, az OBH elnöke szerint egyes ügytípusok áradatként érik el a bíróságokat, amelyeknek tudniuk kell kezelni ezeket a helyzeteket. Példaként említette a Fővárosi Törvényszék esetében a brókerügyeket, a felszámolási eljárásokat, az egyik ilyen ügyben több mint 39 ezer hitelező érintett, ami munkaszervezési kihívást is jelent a bíróság számára.
A civil szervezetek bejegyzéséről, a bejegyzések módosításairól szólva szintén rendkívüli munkateherről beszélt, amely miatt meg kellett erősíteni a Fővárosi Törvényszék létszámát is. Hozzátette: a bíráknak egy rendkívül bonyolult, körülményeskedő jogszabályt kell alkalmazniuk a jogban kevésbé járatos emberek számára.
Handó Tünde szerint ezekben az ügyekben elmozdult a joggyakorlat a "jogászkodás" felé, és a bíróságok nem igazán tudnak megfelelni annak az alaptörvényi elvárásnak, hogy a józan ész szabályai szerint alkalmazzák a jogot. Ezért kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel, és részben jogszabály-módosításokat fognak kezdeményezni, részben pedig szorgalmazzák a bíróságokon, hogy közvetlenül is vegyék fel a kapcsolatot a civil szervezetekkel annak érdekében, hogy minél világosabbak legyenek a bejegyzésekkel kapcsolatos elvárások.
Előrevetítette, hogy az ősztől megjelenő magáncsőd intézménye is többletterhet ró majd a bíróságokra, de példaként említette a menekültügyek számának növekedését is. A törvényszék múlt évi tevékenységét értékelve Fazekas Sándor a nagy előrelépések évének nevezte 2014-et.
Ismertette: a 2012-2013-ban végrehajtott létszámbővítések fordulatot hoztak, az ügyhátralék az egy éven túli ügyek esetében 2013-hoz képest csaknem kétezerrel, 11 290-ről 9323-ra csökkent. Hozzátette: az elsőfokú ügyek több mint nyolcvan százalékát egy éven belül befejezik.
Tavaly a Fővárosi Törvényszékhez 412 197 ügy érkezett és 428 404 ügyet fejeztek be. Országosan az ügyek mintegy harmada a Fővárosi Törvényszékhez érkezik, de egyes ügytípusokban - például a gazdasági ügyekben, a polgári elsőfokú vagy a katonai ügyekben - ennél nagyobb arány jut a fővárosra. Nemperes eljárások közül a csődfelszámolásos ügyek 40 százaléka, a cégügyek 44 százaléka a törvényszékre kerül. Fazekas Sándor szerint mindez azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék súlya a korábbi évekhez képest nem változott.
Jelentősnek nevezte a büntetőügyekben az ügyhátralék ledolgozását, a járásbíróságokon, kerületi bíróságokon az egy bíróra jutó átlagos folyamatos ügymennyiség 60 körüli. Ez a szám egy évtizede a 200-at is meghaladta - tette hozzá.
A szervezetfejlesztésről szólva a szabálysértési területen végrehajtott programról beszélt, amelynek nyomán Budapesten ma már kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajlik szabálysértési ítélkezés.
Fazekas Sándor egyedülállónak nevezte a múlt évi ingatlanfejlesztést: miután a törvényszék kezelésébe került a Tölgyfa utcai ingatlan, megkezdődött a Markó utcai épület rekonstrukciója, megkezdték a kerületi bíróságokon is az ügyfélcentrumok kialakítását.
Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács soros elnöke azt emelte ki, hogy a Fővárosi Törvényszék 16 ezerrel több ügyet fejezett be, mint egy évvel korábban. Hangsúlyozta: a hatékonyságnövelés nem csak a befejezésszámban figyelhető meg, hanem abban is, hogy az ügyeket hamarabb fejezik be. Azt mondta: országos szinten is kijelenthető, hogy javult a bíróságok tevékenysége, amit külső vizsgálat is igazolt.
Handó Tünde azt hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet az államszervezet része, a jogérvényesítés és a jog érvényesülésének legfontosabb színtere. Ezért is fogalmazták meg stratégiai célként, hogy a bírák magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.
Elmondta, az elmúlt három évben 20 százalékkal nőtt a bíróságokra érkező ügyek száma. A bíróságok rendkívüli teljesítményt nyújtottak: az 1,4 millió érkezett üggyel szemben 1,5 millió ügyet fejeztek be, a folyamatban levő pereket pedig 80 százalékra csökkentették - emelte ki.
A Fővárosi Törvényszéken többszörös munkateher volt korábban egy-egy bírón az országos átlaghoz képest, ezt létszámfejlesztéssel, szervezetátalakítással orvosolták, ezzel százéves problémát sikerült megoldaniuk - mondta.
Külön említette az informatikai fejlesztéseket, hozzáfűzve: hónapról hónapra nő az elektronikus beadványok száma.
Az OBH elnöke kitért arra is, hogy az elmúlt években 20 százalékkal magasabb volt a költségvetési támogatás a korábbiakhoz képest, és ezt mind infrastrukturális fejlesztésekre fordították.
(Forrás: MTI)
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke szerint a devizahiteles ügyek elbírálása a múlt évben kihívást jelentett a számukra. A törvényszék gazdasági kollégiuma 74 ügyet bírált el, emellett mintegy 7500 eljárást függesztettek fel. Azt mondta, számítanak a devizahiteles ügyek újabb rohamára, 16 közérdekű kereset érkezett hozzájuk, emellett a pénzügyi békéltető testület eljárása nyomán érkező nemperes ügyek száma elérheti a 30 ezret is, és az elszámolási perekre is készülnek.Handó Tünde, az OBH elnöke szerint egyes ügytípusok áradatként érik el a bíróságokat, amelyeknek tudniuk kell kezelni ezeket a helyzeteket. Példaként említette a Fővárosi Törvényszék esetében a brókerügyeket, a felszámolási eljárásokat, az egyik ilyen ügyben több mint 39 ezer hitelező érintett, ami munkaszervezési kihívást is jelent a bíróság számára.
A civil szervezetek bejegyzéséről, a bejegyzések módosításairól szólva szintén rendkívüli munkateherről beszélt, amely miatt meg kellett erősíteni a Fővárosi Törvényszék létszámát is. Hozzátette: a bíráknak egy rendkívül bonyolult, körülményeskedő jogszabályt kell alkalmazniuk a jogban kevésbé járatos emberek számára.
Handó Tünde szerint ezekben az ügyekben elmozdult a joggyakorlat a "jogászkodás" felé, és a bíróságok nem igazán tudnak megfelelni annak az alaptörvényi elvárásnak, hogy a józan ész szabályai szerint alkalmazzák a jogot. Ezért kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel, és részben jogszabály-módosításokat fognak kezdeményezni, részben pedig szorgalmazzák a bíróságokon, hogy közvetlenül is vegyék fel a kapcsolatot a civil szervezetekkel annak érdekében, hogy minél világosabbak legyenek a bejegyzésekkel kapcsolatos elvárások.
Előrevetítette, hogy az ősztől megjelenő magáncsőd intézménye is többletterhet ró majd a bíróságokra, de példaként említette a menekültügyek számának növekedését is. A törvényszék múlt évi tevékenységét értékelve Fazekas Sándor a nagy előrelépések évének nevezte 2014-et.
Ismertette: a 2012-2013-ban végrehajtott létszámbővítések fordulatot hoztak, az ügyhátralék az egy éven túli ügyek esetében 2013-hoz képest csaknem kétezerrel, 11 290-ről 9323-ra csökkent. Hozzátette: az elsőfokú ügyek több mint nyolcvan százalékát egy éven belül befejezik.
Tavaly a Fővárosi Törvényszékhez 412 197 ügy érkezett és 428 404 ügyet fejeztek be. Országosan az ügyek mintegy harmada a Fővárosi Törvényszékhez érkezik, de egyes ügytípusokban - például a gazdasági ügyekben, a polgári elsőfokú vagy a katonai ügyekben - ennél nagyobb arány jut a fővárosra. Nemperes eljárások közül a csődfelszámolásos ügyek 40 százaléka, a cégügyek 44 százaléka a törvényszékre kerül. Fazekas Sándor szerint mindez azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék súlya a korábbi évekhez képest nem változott.
Jelentősnek nevezte a büntetőügyekben az ügyhátralék ledolgozását, a járásbíróságokon, kerületi bíróságokon az egy bíróra jutó átlagos folyamatos ügymennyiség 60 körüli. Ez a szám egy évtizede a 200-at is meghaladta - tette hozzá.
A szervezetfejlesztésről szólva a szabálysértési területen végrehajtott programról beszélt, amelynek nyomán Budapesten ma már kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajlik szabálysértési ítélkezés.
Fazekas Sándor egyedülállónak nevezte a múlt évi ingatlanfejlesztést: miután a törvényszék kezelésébe került a Tölgyfa utcai ingatlan, megkezdődött a Markó utcai épület rekonstrukciója, megkezdték a kerületi bíróságokon is az ügyfélcentrumok kialakítását.
Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács soros elnöke azt emelte ki, hogy a Fővárosi Törvényszék 16 ezerrel több ügyet fejezett be, mint egy évvel korábban. Hangsúlyozta: a hatékonyságnövelés nem csak a befejezésszámban figyelhető meg, hanem abban is, hogy az ügyeket hamarabb fejezik be. Azt mondta: országos szinten is kijelenthető, hogy javult a bíróságok tevékenysége, amit külső vizsgálat is igazolt.
Handó Tünde azt hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet az államszervezet része, a jogérvényesítés és a jog érvényesülésének legfontosabb színtere. Ezért is fogalmazták meg stratégiai célként, hogy a bírák magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.
Elmondta, az elmúlt három évben 20 százalékkal nőtt a bíróságokra érkező ügyek száma. A bíróságok rendkívüli teljesítményt nyújtottak: az 1,4 millió érkezett üggyel szemben 1,5 millió ügyet fejeztek be, a folyamatban levő pereket pedig 80 százalékra csökkentették - emelte ki.
A Fővárosi Törvényszéken többszörös munkateher volt korábban egy-egy bírón az országos átlaghoz képest, ezt létszámfejlesztéssel, szervezetátalakítással orvosolták, ezzel százéves problémát sikerült megoldaniuk - mondta.
Külön említette az informatikai fejlesztéseket, hozzáfűzve: hónapról hónapra nő az elektronikus beadványok száma.
Az OBH elnöke kitért arra is, hogy az elmúlt években 20 százalékkal magasabb volt a költségvetési támogatás a korábbiakhoz képest, és ezt mind infrastrukturális fejlesztésekre fordították.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások