Törvénytervezet az igazságügyi szakértőkről
Megjelent az igazságügyi szakértőkről szóló törvénytervezet a kormány honlapján szerdán. Jelenleg külön-külön törvény szabályozza az igazságügyi szakértők tevékenységét és az igazságügyi szakértői kamarát, a tervezet a kettőt együtt kezeli és számos új elemet is beépít. A tervezet január 26-áig véleményezhető.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (MISZK) vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket jelenleg a kamarai törvény tartalmazza. A MISZK és a területi kamarák az önkormányzatiság elvén alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestületek. Jelenleg nyolc területi kamara működik, ezek alkotják a MISZK-et, amely felett a törvényességi felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.
A szakértők száma 3600-ra tehető.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a szakértői működéssel összefüggésben 2014 őszén készített "problématérképet", amelynek összeállításához nagyban támaszkodott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja és az alapvető jogok biztosa jelentésére. Az így felszínre került problémákra keres megoldást a tervezet.
A tervezet indoklása kiemeli a főbb problémákat, ezek körébe tartozik például, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, annak ellenére, hogy ez a kötelezettség a jogszabályokban is megtalálható. A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer sem megfelelő.
Kiemeli azt is, hogy a szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statisztikai adatgyűjtés nincs, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és végrehajthatók. A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális, csak jogszabálysértő szabályzat, iránymutatás, egyedi kamarai határozat ellen alkalmazható. Hiányzik a bírósági kontroll is, miután a kamara bírósági bejegyzés nélkül működik.
A tervezet már az elején kimondja, hogy az igazságügyi szakértőt a szakvélemény elkészítéséért szakértői díj illeti meg. Ez az alapvető jogosultság a jelenlegi szabályok között nem szerepel. A kamara eredményesebb finanszírozását elősegítendő bevezetnék az általános költségátalányt.
A szöveg kitér a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők észszerű csökkentésére is. Ennek megfelelően a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzés iránti eljárás 40 napról 21 napra rövidül, a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének határideje pedig 30 napról 15-re.
A szakértő a névjegyzékbe történő bejegyzéssel automatikusan a kamara tagjává válik. A névjegyzéket nem a kamara, hanem az IM vezetné a jövőben.
A tervezet rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szakértők számára.
A kamara adminisztratív működtetését egy - a miniszter jóváhagyásával az elnök által kinevezett - megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező főtitkár végezné az új rendszerben. Jelenleg ilyen funkció nincs a kamara élén.
MTI
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (MISZK) vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket jelenleg a kamarai törvény tartalmazza. A MISZK és a területi kamarák az önkormányzatiság elvén alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestületek. Jelenleg nyolc területi kamara működik, ezek alkotják a MISZK-et, amely felett a törvényességi felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.
A szakértők száma 3600-ra tehető.
Az egyes szakértők a területi kamarák tagjai. A kamarák közfeladatként látják el - többek között - az igazságügyi szakértők szakmai oktatását, valamint lefolytatják az etikai eljárásokat.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a szakértői működéssel összefüggésben 2014 őszén készített "problématérképet", amelynek összeállításához nagyban támaszkodott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja és az alapvető jogok biztosa jelentésére. Az így felszínre került problémákra keres megoldást a tervezet.
A tervezet indoklása kiemeli a főbb problémákat, ezek körébe tartozik például, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, annak ellenére, hogy ez a kötelezettség a jogszabályokban is megtalálható. A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer sem megfelelő.
Kiemeli azt is, hogy a szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statisztikai adatgyűjtés nincs, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és végrehajthatók. A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális, csak jogszabálysértő szabályzat, iránymutatás, egyedi kamarai határozat ellen alkalmazható. Hiányzik a bírósági kontroll is, miután a kamara bírósági bejegyzés nélkül működik.
A tervezet már az elején kimondja, hogy az igazságügyi szakértőt a szakvélemény elkészítéséért szakértői díj illeti meg. Ez az alapvető jogosultság a jelenlegi szabályok között nem szerepel. A kamara eredményesebb finanszírozását elősegítendő bevezetnék az általános költségátalányt.
A szöveg kitér a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők észszerű csökkentésére is. Ennek megfelelően a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzés iránti eljárás 40 napról 21 napra rövidül, a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének határideje pedig 30 napról 15-re.
A szakértő a névjegyzékbe történő bejegyzéssel automatikusan a kamara tagjává válik. A névjegyzéket nem a kamara, hanem az IM vezetné a jövőben.
A tervezet rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szakértők számára.
A kamara adminisztratív működtetését egy - a miniszter jóváhagyásával az elnök által kinevezett - megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező főtitkár végezné az új rendszerben. Jelenleg ilyen funkció nincs a kamara élén.
MTI
Hozzászólások