Totális Bojkott

src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">

A magyar társadalom létezik, de elvesztette összetartó erejét, céltudatosságát, gyökereihez való ragaszkodását, jelenének irányítását és jövőjének biztosítását. Ennek köszönhetően mint egy beteg test, fogékony a fertőzésekre, betegségekre. A természetes immunrendszere képtelen megvédeni a külső és belső támadásoktól, melyek nap mint nap érik, ideológiai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt.

Bár az utóbbi években egyre több jel arra mutat, hogy vannak akik felismerik a bajok forrását és próbálnak is tenni ellene, de eddig eredményesen senki sem tudott olyan irányvonalat megjelölni, amely mentén az egység – amely nélkül nem lehet győzelem, – létre jöhetne.

Vannak akik hadsereget szerveznek, egyelőre említésre sem méltó eredménnyel, mások a pénzrendszer saját kézbe vételével próbálkoznak hasonló sikerrel, és vannak akik mindenkit szidnak, bepiszkolnak, jót-rosszat egyaránt. A végeredményt minden esetben borítékolni lehet. Mindehhez hozzátartozik, hogy a társadalom önmagában is megosztott és egymaga képtelen megtalálni a kivezető utat.

A múlt század második felében a legsikeresebb és a jelenkori történelem legfigyelemreméltóbb forradalma Kubában zajlott le. Azoknak, akik a megosztó és mindent hamisan tálaló cionista hírcsatornákból ismerik a történetet, nehezebb lesz ezt megérteni, de a lényegen nem változtat. Röviden az a lényeg, hogy Fidel Castro alig több mint két tucat emberével felállította főhadiszállását Kuba hegyeiben, ahonnan két év múlva győztesen bevonult Havannába. Ehhez viszont elengedhetetlen volt a nép támogatása. Ez a mesés eredmény önmagáért beszél, hiszen nem kisebb ellenséggel álltak szembe, mint a véreskezű és korrupt Batista diktátor állig felfegyverzett zsoldosaival.

A helyzet nagyvonalakban hasonló a jelenlegi Magyarországéhoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy a Kubai emberek képesek voltak az összefogásra és képesek voltak az ellenség felismerésére. A Magyarországi helyzetet az is nehezíti, hogy még van egy látszólagos jólét, ami valójában már csak a „lendkerék tehetetlenségi erejéből adódó mozgásenergia”, vagyis a múltban felhalmozott és vérrel verítékkel megőrzött javaknak a feléléséből adódik, az ország vagyonának elherdálásából, ellopásából és elzálogosításából. Legyen az vízkészlet, termőföld, vízközmű hálózat, villamos energia elosztó hálózat és nem utolsó sorban a „devizahitelek” segítségével ellopott hajlékok.

Ebből a helyzetből ki kell verekednünk magunkat és ez csak szisztematikusan megtervezett és áldozatokat vállaló erőfeszítések útján lehetséges. Úgy nem tud ez megtörténni, hogy a fojtogató kezeket simogatjuk, úgy sem lehetséges, hogy vizet prédikálunk miközben bort iszunk. Nem másért írom mindezt, mint annak szemléltetésére, hogy az ellenséget nem táplálhatjuk, mert azáltal ő erősödik és mi gyengülünk. Tehát első lépésként egy, az egész országra kiterjedő bojkottot kell kialakítani. Ami abból áll, hogy aki csak teheti és feléri ésszel, az semmit nem vásárol az ellenségtől, az országot kiszipolyozóktól. Tehát „búslakodó” adós ne a Csányi pincészet borával múlassa buját-baját. Ne az OTP-nél vezesse a számláját,  a lehető legjobban kerülje mindenki a banki tranzakciókat, a multiktól ne vásároljon, ha csak egy mód van rá. Négy-öt családnak még nyáron is érdemes egy mangalicát levágnia, sokkal olcsóbban jut hozzá az egészséges hústermékhez és ezt a panellakók is megtehetik, elosztva egymás között, keressenek egy falusi embert aki jószágtartással  foglalkozik, ezzel több legyet ütnek egy csapásra. Támogatnak egy dolgozó, magyar családot eltartó parasztembert, egészségesebb termékhez jutnak és mindezt olcsóbban megtehetik.

Ez szervezést igényel, viszont aki már ezt képes működtetni, az ennél többre is képes, így választódnak ki a kis közösségek vezetői.

Nagy valószínűséggel Magyarországon sem kerülhető el a fegyveres konfliktus, mint amelyekről nap mint nap hallhatunk a világban. Ezt jó ideje Magyarország elkerülte, de ennek a megalkuvás volt az ára, a nemzet teljes kiszipolyozása, az ország vagyonának ellopása, vagy ha úgy tetszik a látszólagos békének ez volt az ára. Mit gondolnak Antal József miniszterelnök mire fel mondta, hogy „tetszettek volna forradalmat csinálni”? Hát erre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, megtisztelő az a bizalom amellyel a BAÉSZ-RVMP tevékenységét elismerik, de mindez kevés a végső győzelemhez. Mindenkinek meg kell vívnia a maga kis szabadságharcát azáltal, hogy bojkottálja az ellenség termékeit, szolgáltatásait és az elmúlt két évtized politikusainak megnyilvánulásait.

A jelszó: TOTÁLIS BOJKOTT!

Kásler Árpád

Kelt: Gyulán, 2012. 07. 30-án