Transparency: a magyarok többsége nem jelentené, ha korrupcióval találkozna
A magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval szembesülne, és az a legrosszabb arányt jelenti Európában - mondta a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A TI-nek a korrupció globális helyzetéről készített legfrissebb kutatását bemutatva Martin József Péter közölte: a közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (41 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyben, a tétlenek 21 százaléka pedig azt mondta, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.
Az, hogy tíz magyar közül csak hárman jelentenék a korrupciót, a legrosszabb arány Európában: a TI adatai szerint például a németek 94, a britek 91 százaléka jelentené, ha ilyesmit tapasztalna - tette hozzá a Transparency International Magyarország vezetője.
Kitért arra is, hogy a magyarok többsége, 61 százaléka szerint nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és az emberek többsége a politikai pártok esetében tartja a legsúlyosabbnak a helyzetet. Kifejtette: a magyarok egy ötfokú skálán 3,8 pontra értékelték az állami korrupciós helyzet súlyosságát. Csak a megkérdezettek 1 százaléka szerint egyáltalán nem probléma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció - fűzte hozzá.
Martin József Péter hangsúlyozta: a magyarok szerint az állami és önkormányzati ügyintézésben a személyes kapcsolatoknak óriási a szerepük, ezek csak a megkérdezettek 15 százaléka szerint nem fontosak.
A lakosság több mint fele úgy látja, hogy komoly összefonódás van egyes cégek, cégcsoportok és a kormány között - mutatott rá.
Szólt arról is, hogy a magyarok 48 százaléka szerint teljesen hatástalan a kormány küzdelme a korrupció ellen.
Mint mondta, a globális adatok alapján - bevallásuk szerint - az emberek 27 százaléka fizetett már kenőpénzt, a vizsgált uniós tagállamokban ez az érték átlagosan 11 százalék, Magyarországon pedig 12 százalék. Az összes vizsgált országot tekintve a legtöbben a rendőrségnek fizettek, Európában és Magyarországon inkább valamely egészségügyi szolgáltatásért - közölte.
A szervezet igazgatója arról is beszélt, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a helyzet javítására. A TI Magyarország szerint szükség lenne a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának helyreállítására, és ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az államhoz közel álló üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban. Fontosnak tartják továbbá a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét és a közérdekű bejelentések hatékonyabb szabályozását.
A TI kétévente készít globális felmérést a korrupciós helyzetről, ezúttal 107 országot, köztük 20 európai uniós tagállamot vizsgáltak meg, Magyarországon tavaly novemberben végezték el a kutatást.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a korrupció több mint 15 éve áll a bizottság figyelmének középpontjában. Nem magyar jelenségről van szó, minden tagállamot és a világ minden országát érinti ez a probléma - mutatott rá.
MTI
A TI-nek a korrupció globális helyzetéről készített legfrissebb kutatását bemutatva Martin József Péter közölte: a közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (41 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyben, a tétlenek 21 százaléka pedig azt mondta, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.
Az, hogy tíz magyar közül csak hárman jelentenék a korrupciót, a legrosszabb arány Európában: a TI adatai szerint például a németek 94, a britek 91 százaléka jelentené, ha ilyesmit tapasztalna - tette hozzá a Transparency International Magyarország vezetője.
Kitért arra is, hogy a magyarok többsége, 61 százaléka szerint nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és az emberek többsége a politikai pártok esetében tartja a legsúlyosabbnak a helyzetet. Kifejtette: a magyarok egy ötfokú skálán 3,8 pontra értékelték az állami korrupciós helyzet súlyosságát. Csak a megkérdezettek 1 százaléka szerint egyáltalán nem probléma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció - fűzte hozzá.
Martin József Péter hangsúlyozta: a magyarok szerint az állami és önkormányzati ügyintézésben a személyes kapcsolatoknak óriási a szerepük, ezek csak a megkérdezettek 15 százaléka szerint nem fontosak.
A lakosság több mint fele úgy látja, hogy komoly összefonódás van egyes cégek, cégcsoportok és a kormány között - mutatott rá.
Szólt arról is, hogy a magyarok 48 százaléka szerint teljesen hatástalan a kormány küzdelme a korrupció ellen.
Mint mondta, a globális adatok alapján - bevallásuk szerint - az emberek 27 százaléka fizetett már kenőpénzt, a vizsgált uniós tagállamokban ez az érték átlagosan 11 százalék, Magyarországon pedig 12 százalék. Az összes vizsgált országot tekintve a legtöbben a rendőrségnek fizettek, Európában és Magyarországon inkább valamely egészségügyi szolgáltatásért - közölte.
A szervezet igazgatója arról is beszélt, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a helyzet javítására. A TI Magyarország szerint szükség lenne a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának helyreállítására, és ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az államhoz közel álló üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban. Fontosnak tartják továbbá a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét és a közérdekű bejelentések hatékonyabb szabályozását.
A TI kétévente készít globális felmérést a korrupciós helyzetről, ezúttal 107 országot, köztük 20 európai uniós tagállamot vizsgáltak meg, Magyarországon tavaly novemberben végezték el a kutatást.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a korrupció több mint 15 éve áll a bizottság figyelmének középpontjában. Nem magyar jelenségről van szó, minden tagállamot és a világ minden országát érinti ez a probléma - mutatott rá.
MTI
Hozzászólások