Trócsányi: az IM teljesítette jogalkotási feladatait
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) teljesítette jogalkotási feladatait; megszülettek a nagy eljárási kódexek, és elfogadták az ügyvédségről szóló törvényt - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján szerdán.
Trócsányi László elmondta: mikor 2014-ben a kormány tagja lett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta a számára, hogy erősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Miután az előző ciklusban már megszülettek a nagy anyagi jogi kódexek - a Btk., Ptk. - ez a munka az eljárási törvények megalkotásával folytatódhatott.
Az új büntetőeljárási kódex kapcsán egyeztettek például a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, a Belügyminisztérium és az ügyvédi kamara vezetőjével, továbbá olyan civil szervezetekkel, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International, valamint a politikai pártokkal. A vitákat sikerült konszenzusos alapon lezárni, így a büntetőeljárási törvény nem ügyvéd-, nem ügyész és nem bíróbarát, hanem a különféle szempontok, érdekek összehangolását tűzi ki célul.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a konkrét bűncselekmények felderítésével, bizonyításával kapcsolatos titkos információgyűjtés szabályait is az eljárási törvény szabályozza, és ehhez a jelenlegi politikai helyzetben is sikerült megszerezni a kétharmados támogatást a parlamentben. Hozzátette, hogy a leplezett eszközök használatának új szabályozása nem tér el lényegesen a korábbitól.
A parlament által a héten megszavazott és 2018. július 1-jén életbe lépő büntetőeljárási kódex újdonságai közül a miniszter kiemelte a sértettek fokozott védelmét, az új nyomozati modellt, melyben a felderítő és a vizsgálati szakasz az eddiginél határozottabban különül el, továbbá nő a tárgyalás előkészítésének jelentősége, annak érdekében, hogy a büntető per minél inkább egy előre látható, tervezhető mederben folyjon.
A szintén a héten elfogadott ügyvédi törvény kapcsán a miniszter azt emelte ki, hogy a perben eljáró jogtanácsosoknak ezentúl kötelező lesz a kamarai tagság, továbbá nagy hangsúlyt helyeznek a továbbképzésre. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón a hivatásrend életében kiemelkedő fontosságúnak nevezte az új ügyvédi törvényt, melynek sikerült összehangolnia az ügyfelek, az igazságszolgáltatás és az ügyvédek érdekeit.
A több mint 13 ezer ügyvéd által képviselt sokszázezer ember és gazdálkodó szervezet lefedi az országot - jegyezte meg az ügyvédi kar hivatását meghatározó új törvény jelentőségét érzékeltetve a kamarai elnök. A törvény nyomán lesz egységes, országos ügyvédi nyilvántartás, és változik a fegyelmi jogkör, a megyei kamarák helyett első fokon regionális fegyelmi tanácsok járnak majd el - tette hozzá a kamara elnöke.
Trócsányi László a sajtótájékoztató elmondta azt is, hogy az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakról szóló törvény módosítása nyomán 9 milliárdos forrásból mintegy 11 ezer dolgozónak emelkedik jelentősen az illetménye. Az ez év elejére visszamenőleges, sávos emelés nyomán például az eddig havi 161 ezer forintos bérminimumban részesülők 41 százalékos, 228 ezer forintos bért kapnak.
(Forrás: MTI)
Trócsányi László elmondta: mikor 2014-ben a kormány tagja lett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta a számára, hogy erősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Miután az előző ciklusban már megszülettek a nagy anyagi jogi kódexek - a Btk., Ptk. - ez a munka az eljárási törvények megalkotásával folytatódhatott.Ebben a kormányzati ciklusban elfogadta a parlament a polgári perrendtartás, a közigazgatási eljárásról, majd a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, és a héten megszavazta a büntetőeljárási kódexet is. Trócsányi László kiemelte: a törvényelőkészítés során a szakmai és a politikai párbeszédre egyaránt törekedtek.
Az új büntetőeljárási kódex kapcsán egyeztettek például a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, a Belügyminisztérium és az ügyvédi kamara vezetőjével, továbbá olyan civil szervezetekkel, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International, valamint a politikai pártokkal. A vitákat sikerült konszenzusos alapon lezárni, így a büntetőeljárási törvény nem ügyvéd-, nem ügyész és nem bíróbarát, hanem a különféle szempontok, érdekek összehangolását tűzi ki célul.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a konkrét bűncselekmények felderítésével, bizonyításával kapcsolatos titkos információgyűjtés szabályait is az eljárási törvény szabályozza, és ehhez a jelenlegi politikai helyzetben is sikerült megszerezni a kétharmados támogatást a parlamentben. Hozzátette, hogy a leplezett eszközök használatának új szabályozása nem tér el lényegesen a korábbitól.
A parlament által a héten megszavazott és 2018. július 1-jén életbe lépő büntetőeljárási kódex újdonságai közül a miniszter kiemelte a sértettek fokozott védelmét, az új nyomozati modellt, melyben a felderítő és a vizsgálati szakasz az eddiginél határozottabban különül el, továbbá nő a tárgyalás előkészítésének jelentősége, annak érdekében, hogy a büntető per minél inkább egy előre látható, tervezhető mederben folyjon.
A szintén a héten elfogadott ügyvédi törvény kapcsán a miniszter azt emelte ki, hogy a perben eljáró jogtanácsosoknak ezentúl kötelező lesz a kamarai tagság, továbbá nagy hangsúlyt helyeznek a továbbképzésre. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón a hivatásrend életében kiemelkedő fontosságúnak nevezte az új ügyvédi törvényt, melynek sikerült összehangolnia az ügyfelek, az igazságszolgáltatás és az ügyvédek érdekeit.
A több mint 13 ezer ügyvéd által képviselt sokszázezer ember és gazdálkodó szervezet lefedi az országot - jegyezte meg az ügyvédi kar hivatását meghatározó új törvény jelentőségét érzékeltetve a kamarai elnök. A törvény nyomán lesz egységes, országos ügyvédi nyilvántartás, és változik a fegyelmi jogkör, a megyei kamarák helyett első fokon regionális fegyelmi tanácsok járnak majd el - tette hozzá a kamara elnöke.
Trócsányi László a sajtótájékoztató elmondta azt is, hogy az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakról szóló törvény módosítása nyomán 9 milliárdos forrásból mintegy 11 ezer dolgozónak emelkedik jelentősen az illetménye. Az ez év elejére visszamenőleges, sávos emelés nyomán például az eddig havi 161 ezer forintos bérminimumban részesülők 41 százalékos, 228 ezer forintos bért kapnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások