Trócsányi: nem pártbíróság lesz a közigazgatási felső bíróság
Visszautasítja az igazságügy-miniszter, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása - erről Trócsányi László a Népszabadságnak adott, pénteken megjelent interjújában beszélt.
A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg.
Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg.
Úgy vélte, az ilyen ügyeket nem a polgári perrendtartás szabályai szerint kell lefolytatni, hanem önálló közigazgatási perrendtartásra van szükség. Hozzátette: Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt így van.
A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról azt mondta "egyszerűen nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe". A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés - tette hozzá. "Visszautasítom azt a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznánk létre" - fogalmazott.
A miniszter arra is kitért, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta: "egykori alkotmánybíróként is állítom: olyan tervezettel nem állnék elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel".
Hozzátette: a hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki. Hozzátette: a közigazgatási felsőbíróság létrehozása sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal - olvasható a Népszabadságban.
(Forrás: MTI)
A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg.Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg.
Úgy vélte, az ilyen ügyeket nem a polgári perrendtartás szabályai szerint kell lefolytatni, hanem önálló közigazgatási perrendtartásra van szükség. Hozzátette: Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt így van.
A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról azt mondta "egyszerűen nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe". A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés - tette hozzá. "Visszautasítom azt a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznánk létre" - fogalmazott.
A miniszter arra is kitért, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta: "egykori alkotmánybíróként is állítom: olyan tervezettel nem állnék elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel".
Hozzátette: a hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki. Hozzátette: a közigazgatási felsőbíróság létrehozása sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal - olvasható a Népszabadságban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások