Tusványos - Pódiumbeszélgetések a magyar összefogásról, a sajtószabadságról, Verespatakról és a nemzeti érdek érvényesítéséről - ÖSSZEFOGLALÓ
A magyar összefogás szükségességéről, a sajtószabadságról, az öncenzúráról, a verespataki aranybányanyitásról, a magyar gazdaság Kárpát-medencei terjeszkedéséről szóltak a pénteki pódiumbeszélgetések Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
A nemzetpolitikáról tartott pódiumbeszélgetésen a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar szervezetek vezető politikusai vettek részt. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke beszámolt arról, hogy az idei ukrajnai parlamenti választásokon nem lesz olyan választókerület, amelyben többségben lenne a magyarság. Mint mondta, ilyen körülmények között nagyon nehéz meggyőzni a választókat, hogy a minimális esélyekkel induló magyar jelöltre szavazzanak.
A többségi jelöltekre való "átszavazás" jelenségére panaszkodott Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke is. Berényi a legnagyobb veszélynek a szlovákiai magyar közösség drámai megfogyatkozását nevezte.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban sikerült megfékezni az átszavazási tendenciát, és a közelmúltban lezajlott választásokon sikerült erős országos és regionális politikai képviselethez juttatni a magyarságot, 16 év után ismét van önálló magyar frakció a belgrádi törvényhozásban.
Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke szerint a romániai önkormányzati választások bebizonyították, hogy az erdélyi magyarság nem akar megosztást, ezért szavazott csaknem 90 százalékban a szövetség jelöltjeire. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok több mint húsz éve tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely képes megvédeni őket. Ahhoz, hogy ez az erő megmaradjon, összefogásra van szükség - tette hozzá.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felhívással fordult az RMDSZ-hez, hogy az őszi parlamenti választások előtt leheljenek életet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF), amely a nemzetpolitikai célok érdekében történő magyar összefogáshoz biztosíthat keretet. A közönség soraiban ülő Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában "hatalomvakságtól" óvta az RMDSZ-t.
A sajtószabadságról és a cenzúráról szóló beszélgetésen Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke azt mondta, hogy a magyar médiaalkotmány példátlan szabadságot biztosít az újságírók számára, mégis vannak nemkívánatos jelenségek a sajtóban. Az NMHH elnöke elsősorban a kereskedelmi okokból gyakorolt öncenzúra példáit említette.
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója megerősítette korábbi álláspontját: a közszolgálati médiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz és tisztességesnek az ellenzékhez. A vezérigazgató azt tartotta fontosnak, hogy a sajtó és a politika kapcsolata rendezett legyen. Azt is elmondta, hogy "a közszolgálati média nem beszélhet százfelé, és nem beszélhet felelőtlenül". Hozzátette: az MTI a politikai témájú hírek esetében a francia modellt alkalmazza: a hírek harmadának a kormány, harmadának a kormánypártok, harmadának pedig az ellenzék álláspontját kell tükröznie.
Gazsó L. Ferenc a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy a generációváltással az öncenzúra mértéke is enyhül a magyar sajtóban.
Minimálisnak tartotta a verespataki aranybánya megnyitásának valószínűségét egy másik pódiumbeszélgetésen Remus Cernea, a román miniszterelnök környezetvédelmi tanácsadója. Cernea hamisnak tartotta azoknak az érveit, akik a munkahelyteremtésre hivatkozva érvelnek a bányanyitás mellett. Kijelentette: akár egymillió favágónak is munkahelyet lehetne adni, ha Románia valamennyi erdejét ki akarnák vágni.
A magyar gazdaság Kárpát-medencei terjeszkedéséről tartott fórumon Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kijelentette: úgy kell a nemzeti érdekeket érvényesíteni a gazdaságban, hogy a szabályozások egyébként ne korlátozzák a versenysemlegességet és ne sértsék a közbeszerzési szabályokat. "Ez nem lehetetlen, megfelelő versenyképes feltételeket kell nyújtani, ezen belül mindenképpen azt kell megtalálni, hogy a nemzeti érdeket figyelembe véve miként tudjuk előnyhöz juttatni a magyar vállalkozásokat" - magyarázta az államtitkár.
Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az Erzsébet-program részeként az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyerekekért Alapítvány szándékai szerint legalább öt Kárpát-medencei táborhelyen nyaralhatnak majd a gyerekek, évente várhatóan több ezren.
MTI
A nemzetpolitikáról tartott pódiumbeszélgetésen a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar szervezetek vezető politikusai vettek részt. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke beszámolt arról, hogy az idei ukrajnai parlamenti választásokon nem lesz olyan választókerület, amelyben többségben lenne a magyarság. Mint mondta, ilyen körülmények között nagyon nehéz meggyőzni a választókat, hogy a minimális esélyekkel induló magyar jelöltre szavazzanak.
A többségi jelöltekre való "átszavazás" jelenségére panaszkodott Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke is. Berényi a legnagyobb veszélynek a szlovákiai magyar közösség drámai megfogyatkozását nevezte.
Mint mondta, ezt egyebek között az autonómiaigény egységes felvállalása állíthatja meg.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban sikerült megfékezni az átszavazási tendenciát, és a közelmúltban lezajlott választásokon sikerült erős országos és regionális politikai képviselethez juttatni a magyarságot, 16 év után ismét van önálló magyar frakció a belgrádi törvényhozásban.
Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke szerint a romániai önkormányzati választások bebizonyították, hogy az erdélyi magyarság nem akar megosztást, ezért szavazott csaknem 90 százalékban a szövetség jelöltjeire. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok több mint húsz éve tudják, hogy van egy olyan szervezet, amely képes megvédeni őket. Ahhoz, hogy ez az erő megmaradjon, összefogásra van szükség - tette hozzá.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felhívással fordult az RMDSZ-hez, hogy az őszi parlamenti választások előtt leheljenek életet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF), amely a nemzetpolitikai célok érdekében történő magyar összefogáshoz biztosíthat keretet. A közönség soraiban ülő Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában "hatalomvakságtól" óvta az RMDSZ-t.
A sajtószabadságról és a cenzúráról szóló beszélgetésen Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke azt mondta, hogy a magyar médiaalkotmány példátlan szabadságot biztosít az újságírók számára, mégis vannak nemkívánatos jelenségek a sajtóban. Az NMHH elnöke elsősorban a kereskedelmi okokból gyakorolt öncenzúra példáit említette.
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója megerősítette korábbi álláspontját: a közszolgálati médiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz és tisztességesnek az ellenzékhez. A vezérigazgató azt tartotta fontosnak, hogy a sajtó és a politika kapcsolata rendezett legyen. Azt is elmondta, hogy "a közszolgálati média nem beszélhet százfelé, és nem beszélhet felelőtlenül". Hozzátette: az MTI a politikai témájú hírek esetében a francia modellt alkalmazza: a hírek harmadának a kormány, harmadának a kormánypártok, harmadának pedig az ellenzék álláspontját kell tükröznie.
Gazsó L. Ferenc a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy a generációváltással az öncenzúra mértéke is enyhül a magyar sajtóban.
Minimálisnak tartotta a verespataki aranybánya megnyitásának valószínűségét egy másik pódiumbeszélgetésen Remus Cernea, a román miniszterelnök környezetvédelmi tanácsadója. Cernea hamisnak tartotta azoknak az érveit, akik a munkahelyteremtésre hivatkozva érvelnek a bányanyitás mellett. Kijelentette: akár egymillió favágónak is munkahelyet lehetne adni, ha Románia valamennyi erdejét ki akarnák vágni.
A magyar gazdaság Kárpát-medencei terjeszkedéséről tartott fórumon Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kijelentette: úgy kell a nemzeti érdekeket érvényesíteni a gazdaságban, hogy a szabályozások egyébként ne korlátozzák a versenysemlegességet és ne sértsék a közbeszerzési szabályokat. "Ez nem lehetetlen, megfelelő versenyképes feltételeket kell nyújtani, ezen belül mindenképpen azt kell megtalálni, hogy a nemzeti érdeket figyelembe véve miként tudjuk előnyhöz juttatni a magyar vállalkozásokat" - magyarázta az államtitkár.
Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az Erzsébet-program részeként az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyerekekért Alapítvány szándékai szerint legalább öt Kárpát-medencei táborhelyen nyaralhatnak majd a gyerekek, évente várhatóan több ezren.
MTI
Hozzászólások