UD Zrt.-ügy - Másodfokú döntés várható Szilvásy György és Dávid Ibolya büntetőperében szerdán

Másodfokú döntés várható a lehallgatási anyagok kiszivárogtatása ügyében megvádolt Szilvásy György és Dávid Ibolya büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken szerdán.

Az ügyészség fél évtizeddel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban vádolta meg Dávid Ibolya volt MDF-elnököt és párttársát, Herényi Károlyt, valamint Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét és Tóth Károly volt szocialista politikust, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét személyes adattal való visszaéléssel, illetve Dávid Ibolyát ezenkívül még kényszerítéssel is.

Az ügy sértettje a vádhatóság szerint többek között Kövér László jelenlegi házelnök és Demeter Ervin, mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek, valamint Almássy Kornél volt MDF-es politikus.
A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássy Kornélt.
A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.
Az elsőfokú büntetőperben az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásy Györgynek és Dávid Ibolyának, pénzbüntetést Tóth Károlynak és Herényi Károlynak. A védők bűncselekmény hiányában felmentést kértek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében javarészt bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat, ez ellen azonban fellebbezett a vádhatóság.
Az elsőfokú bíró szóbeli indoklása szerint 2008 szeptemberében az egykori miniszter, illetve vádlott-társa nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása érdekében lépett fel törvényes módon. Dávid Ibolya és Herényi Károly pedig a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet. Ezzel összefüggésben Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus az egyik tárgyaláson tanúként arról beszélt: otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni 2 milliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit.
A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokban többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.)
A napokban megkezdődött másodfokú büntetőperben az ügyészség megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért, többek között felderítetlenség, feloldatlanul maradt ellentmondások és az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt. Az ügyész például arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala egyoldalúan, egy bizonyos politikai körre szorítkozva történt, ezért vizsgálni kell, hogy nem lejáratás céljával történt-e. Ugyanakkor a védelem a vádhatóság eljárása kapcsán politikai motivációkra célzott, és az elsőfokú, felmentő ítélet jogerőre emelését indítványozta.
Sebes Péter ügyvéd, Szilvásy védője perbeszédében arról beszélt: a vádhatóság hatáskörét, kompetenciáját túllépve egy kiélezett politikai helyzetben lezajlott politikai pengeváltásba avatkozott be. Zamecsnik Péter ügyvéd, Dávid Ibolya védője pedig úgy vélekedett: ebben az ügyben a vádhatóság "fordítva ült a lovon", a valódi elkövetők helyett a sértetteket vádolta meg.
A történtek kapcsán tucatnyi polgári pert indított a biztonsági cég, illetve mások, például Almássy Kornél Dávid Ibolyával - és esetenként Herényi Károllyal, illetve egykori pártjával - szemben, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert korábban részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait. Tavaly azonban már több olyan kúriai döntés is született a személyiségi jogi perekben, amely a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve elutasította a kereseteket.
Tavaly megegyezés született abban a perben, melyet az UD Zrt. indított több mint másfél milliárd forintos kártérítésért a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen. A megegyezés értelmében az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal több mint negyedmilliárd forintot fizetett ki a felperes cégnek.