Új bioborfajtát mutattak be Szekszárdon
Új bioborfajtát mutattak be szerdán Szekszárdon, amely a Mészáros-Borház Borászati Kft. és a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének (SZBI) együttműködésében termesztett, a gyakori gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajtából készült.
Mészáros Pál, a kft.
Az új szőlőfajtákból eddig egy fehér bor került piacra, amely élénk savú, gyümölcsös bor - tette hozzá a mintegy száz hektáron gazdálkodó, tavaly 400 millió forintos árbevételt elért borászati cég tulajdonosa.
Kozma Pál, az SZBI Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszékének vezetője elmondta: az új fajták egy 1996-ban elkezdett sokszoros visszakeresztezés eredményei. A négy fajta mindegyike termőre fordult, de a megfigyeléseket 2017-ig, illetve 2021-ig folytatják. Mint mondta, az új fajták elfogadását segíti, hogy 2009-től oltalom alatt álló földrajzi jelzésűként is forgalomba lehet hozni a bioborokat. Egy rosszabb évben hektáronként 100-120 ezer forintot kell a szőlő növényvédelmére fordítani, e fajták értékét növeli, hogy nincs szükség kémiai növényvédelemre.
Azt is megjegyezte: az európai mezőgazdasági területek mindössze két százaléka szőlőültetvény, de a növényvédőszerek 50 százalékát ezeken használják fel. Az uniós Ecophyto terv keretében 2008 és 2018 között felével kell csökkenteni a szőlőültetvényekre kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét - tette hozzá.
MTI
Mészáros Pál, a kft. tulajdonosa a borházban tartott bemutatón elmondta: a borászat és az intézet 94 millió forintos, uniós támogatással zajló nemesítési projektjének keretében két fehér és két vörös bort adó szőlőfajtát termesztenek két kisebb, Szekszárdhoz közeli ültetvényen. A kísérleti fajták járványos körülmények között is ellenállnak a peronoszpórának és a lisztharmatnak.
Az új szőlőfajtákból eddig egy fehér bor került piacra, amely élénk savú, gyümölcsös bor - tette hozzá a mintegy száz hektáron gazdálkodó, tavaly 400 millió forintos árbevételt elért borászati cég tulajdonosa.
Kozma Pál, az SZBI Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszékének vezetője elmondta: az új fajták egy 1996-ban elkezdett sokszoros visszakeresztezés eredményei. A négy fajta mindegyike termőre fordult, de a megfigyeléseket 2017-ig, illetve 2021-ig folytatják. Mint mondta, az új fajták elfogadását segíti, hogy 2009-től oltalom alatt álló földrajzi jelzésűként is forgalomba lehet hozni a bioborokat. Egy rosszabb évben hektáronként 100-120 ezer forintot kell a szőlő növényvédelmére fordítani, e fajták értékét növeli, hogy nincs szükség kémiai növényvédelemre.
Azt is megjegyezte: az európai mezőgazdasági területek mindössze két százaléka szőlőültetvény, de a növényvédőszerek 50 százalékát ezeken használják fel. Az uniós Ecophyto terv keretében 2008 és 2018 között felével kell csökkenteni a szőlőültetvényekre kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét - tette hozzá.
MTI
Hozzászólások