Új nemzetiségi ombudsmanhelyettes: együttműködés minden érintettel
Az együttműködés fontosságát emelte ki a nemzetiségi szervezetekkel kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva Szalayné Sándor Erzsébet, a napokban megválasztott nemzetiségi ombudsmanhelyettes.
Munkájában nagy hangsúlyt helyez majd a nemzetiségi közösségek identitásának és nyelvi jogainak védelmére, továbbá a nemzetiségek parlamenti képviseletével és az előítéletességgel összefüggő problémákra.
A nemzetiségi jogok védelmét ellátó új ombudsmanhelyettes úgy fogalmazott: a nemzetiségi közösségekkel együttműködve, az ő érdekükben kíván fellépni. Szalayné Sándor Erzsébet a nemzeti kisebbségek szavát szeretné közvetíteni a többségi társadalomhoz és az államhatalomhoz, továbbá jelezni, ha rendszerszintű visszásságot észlel.
A problémák megfogalmazásához, az érintettek közötti egyeztetéshez széles körű tájékozódásra, illetve együttműködésre van szükség a nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, jogvédőkkel, oktatási és kulturális intézményekkel, tudományos és szellemi műhelyekkel - tette hozzá. Közölte: a nemzetiségekhez tartozó fiatalok megszólítását - a nemzetiségi közösségek fennmaradása és fejlődése érdekében - különösen fontosnak tartja.
A nemzetiségek politikai képviseletével kapcsolatban az ombudsmanhelyettes elmondta: több évtizedes huzavona után az új szabályozás végre megadja a jogi lehetőséget arra, hogy a nemzetiségeknek legyen szavazati joggal rendelkező parlamenti képviselőjük.
A gyakorlatban dől el, hogy a 13 regisztrált nemzetiség közül hány tud majd élni a lehetőséggel.
A jövő évi parlamenti választásokat az ombudsmani hivatal fokozott figyelemmel kíséri majd, és a jogalkalmazás tapasztalatainak elemzése alapján akár változtatási javaslatokat is megfogalmazhat a jogszabályokkal kapcsolatban - jegyezte meg Szalayné Sándor Erzsébet.
Az ombudsmanhelyettes elmondta: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy javasolják-e Székely László ombudsmannak, forduljon az Alkotmánybírósághoz abban a kérdésben, amelyre roma szervezetek hívták fel a figyelmet szeptemberben. A jelenlegi szabályozás szerint a jövő évi parlamenti választások előtt a magukat nemzetiséginek valló választóknak dönteniük kell arról, kérik-e, hogy nemzetiségiként regisztrálják őket. Ha kérik, az azt jelenti, hogy az egyéni jelöltre leadott voks mellett csak nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára nem.
Arra a felvetésre, hogy a kisebbségi önkormányzatok világában sokat hallani az "etnobiznisz" jelenségéről, arról, hogy sokan, bár nem is nemzetiségiek, az intézményeket és elsősorban az általuk felhasználható közpénzeket rendeltetésüktől eltérően saját céljaikra próbálják használni, az ombudsmanhelyettes elmondta: a jelenség tagadhatatlanul létezik. A jelenlegi kormányzati ciklusban megszületett új szabályok előrelépést hozhatnak a káros jelenségek visszaszorításában, de még korántsem oldódott meg minden probléma.
Az előítéletesség, kirekesztés mindennapos társadalmi jelenség, legdurvább formája, a gyűlöletbeszéd is tovább terjedhet a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben. A jogvédő feladata elsősorban a szemléletformálás - mondta Szalayné Sándor Erzsébet.
Rámutatott: ezen jelenségek ellen a lehető legszélesebb összefogással kell fellépni a nyilvánosság előtt, és a közméltóságoknak is minden lehetséges alkalommal szót kell emelniük a diszkrimináció, a kirekesztés valamennyi formája ellen. Ebben a kérdésben nagy figyelmet kell továbbá fordítani a hatósági jogalkalmazásra és a jogalkotásra, azon belül is elsősorban a helyi, önkormányzati rendeletekre.
Elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének magyarországi szabályozása két évtizede Európában élenjárónak tekinthető. Sok nagy múltú demokráciánál szélesebb jogosítványokat tartalmaz, így például a 13 regisztrált nemzetiség deklaráltan államalkotó tényező, és a nemzetiségi önkormányzatok rendszere, támogatása is kiemelt hangsúlyt kap.
Ugyanakkor a magas szintű jogszabályokban rögzített széles körű nemzetiségi jogok tényleges érvényesítésében még valóban sok a tennivaló, és nem csak az állami szervek esetleges "hibája" miatt. Előfordul ugyanis, hogy éppen a nemzetiségi közösségek speciális adottságai nehezítik e jogok gyakorlását, például földrajzi elhelyezkedésük, vagy az, hogy van-e anyaországuk, és az szomszédos-e Magyarországgal, illetve, hogy milyen érdekérvényesítési képességgel rendelkezik egy adott nemzetiségi közösség.
Az ombudsmanhelyettes elmondta: a jövőre hatályba lépő új szabályozás jelentős többletfeladatokat ró az állami és önkormányzati szervekre a nyelvi jogokkal összefüggésben is. A problémával már az idén is foglalkozott egy ombudsmani vizsgálat. A nyelvi jogok érvényesülését napirenden kell tartani, hiszen az anyanyelv használata alapvető jelentőségű a nemzeti identitás szempontjából.
Folyamatosan vizsgálni kell a nyelvhasználati szokások tényleges alakulását, és segíteni kell a nyelvvesztés folyamatának megállítását. Vannak ilyen szempontból különösen veszélyeztetett nemzetiségek Magyarországon, például a ruszinok.
Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogalkotás és a jogalkalmazás tendenciáit, és az észlelt problémákkal kapcsolatban meg kell tenni a szükséges lépéseket, ugyanakkor ösztönözni kell a nemzetiségi közösségeket arra, hogy működtessék, használják kulturális intézményeiket, éljenek jogaikkal, ne mondjanak le könnyen anyanyelvük használatáról - hangsúlyozta a Szalayné Sándor Erzsébet.
MTI
Munkájában nagy hangsúlyt helyez majd a nemzetiségi közösségek identitásának és nyelvi jogainak védelmére, továbbá a nemzetiségek parlamenti képviseletével és az előítéletességgel összefüggő problémákra.A nemzetiségi jogok védelmét ellátó új ombudsmanhelyettes úgy fogalmazott: a nemzetiségi közösségekkel együttműködve, az ő érdekükben kíván fellépni. Szalayné Sándor Erzsébet a nemzeti kisebbségek szavát szeretné közvetíteni a többségi társadalomhoz és az államhatalomhoz, továbbá jelezni, ha rendszerszintű visszásságot észlel.
A problémák megfogalmazásához, az érintettek közötti egyeztetéshez széles körű tájékozódásra, illetve együttműködésre van szükség a nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, jogvédőkkel, oktatási és kulturális intézményekkel, tudományos és szellemi műhelyekkel - tette hozzá. Közölte: a nemzetiségekhez tartozó fiatalok megszólítását - a nemzetiségi közösségek fennmaradása és fejlődése érdekében - különösen fontosnak tartja.
A nemzetiségek politikai képviseletével kapcsolatban az ombudsmanhelyettes elmondta: több évtizedes huzavona után az új szabályozás végre megadja a jogi lehetőséget arra, hogy a nemzetiségeknek legyen szavazati joggal rendelkező parlamenti képviselőjük.
A gyakorlatban dől el, hogy a 13 regisztrált nemzetiség közül hány tud majd élni a lehetőséggel.
Tudományos körökben vannak viták a szabályozásról, becslések szerint egy-két nemzetiségnek van reális esélye arra, hogy jövőre képviselőt delegáljon az Országgyűlésbe, a többi nemzetiségi közösség tanácskozási joggal bíró parlamenti szószólót állíthat majd.
A jövő évi parlamenti választásokat az ombudsmani hivatal fokozott figyelemmel kíséri majd, és a jogalkalmazás tapasztalatainak elemzése alapján akár változtatási javaslatokat is megfogalmazhat a jogszabályokkal kapcsolatban - jegyezte meg Szalayné Sándor Erzsébet.
Az ombudsmanhelyettes elmondta: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy javasolják-e Székely László ombudsmannak, forduljon az Alkotmánybírósághoz abban a kérdésben, amelyre roma szervezetek hívták fel a figyelmet szeptemberben. A jelenlegi szabályozás szerint a jövő évi parlamenti választások előtt a magukat nemzetiséginek valló választóknak dönteniük kell arról, kérik-e, hogy nemzetiségiként regisztrálják őket. Ha kérik, az azt jelenti, hogy az egyéni jelöltre leadott voks mellett csak nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára nem.
Arra a felvetésre, hogy a kisebbségi önkormányzatok világában sokat hallani az "etnobiznisz" jelenségéről, arról, hogy sokan, bár nem is nemzetiségiek, az intézményeket és elsősorban az általuk felhasználható közpénzeket rendeltetésüktől eltérően saját céljaikra próbálják használni, az ombudsmanhelyettes elmondta: a jelenség tagadhatatlanul létezik. A jelenlegi kormányzati ciklusban megszületett új szabályok előrelépést hozhatnak a káros jelenségek visszaszorításában, de még korántsem oldódott meg minden probléma.
Az előítéletesség, kirekesztés mindennapos társadalmi jelenség, legdurvább formája, a gyűlöletbeszéd is tovább terjedhet a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben. A jogvédő feladata elsősorban a szemléletformálás - mondta Szalayné Sándor Erzsébet.
Rámutatott: ezen jelenségek ellen a lehető legszélesebb összefogással kell fellépni a nyilvánosság előtt, és a közméltóságoknak is minden lehetséges alkalommal szót kell emelniük a diszkrimináció, a kirekesztés valamennyi formája ellen. Ebben a kérdésben nagy figyelmet kell továbbá fordítani a hatósági jogalkalmazásra és a jogalkotásra, azon belül is elsősorban a helyi, önkormányzati rendeletekre.
Elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének magyarországi szabályozása két évtizede Európában élenjárónak tekinthető. Sok nagy múltú demokráciánál szélesebb jogosítványokat tartalmaz, így például a 13 regisztrált nemzetiség deklaráltan államalkotó tényező, és a nemzetiségi önkormányzatok rendszere, támogatása is kiemelt hangsúlyt kap.
Ugyanakkor a magas szintű jogszabályokban rögzített széles körű nemzetiségi jogok tényleges érvényesítésében még valóban sok a tennivaló, és nem csak az állami szervek esetleges "hibája" miatt. Előfordul ugyanis, hogy éppen a nemzetiségi közösségek speciális adottságai nehezítik e jogok gyakorlását, például földrajzi elhelyezkedésük, vagy az, hogy van-e anyaországuk, és az szomszédos-e Magyarországgal, illetve, hogy milyen érdekérvényesítési képességgel rendelkezik egy adott nemzetiségi közösség.
Az ombudsmanhelyettes elmondta: a jövőre hatályba lépő új szabályozás jelentős többletfeladatokat ró az állami és önkormányzati szervekre a nyelvi jogokkal összefüggésben is. A problémával már az idén is foglalkozott egy ombudsmani vizsgálat. A nyelvi jogok érvényesülését napirenden kell tartani, hiszen az anyanyelv használata alapvető jelentőségű a nemzeti identitás szempontjából.
Folyamatosan vizsgálni kell a nyelvhasználati szokások tényleges alakulását, és segíteni kell a nyelvvesztés folyamatának megállítását. Vannak ilyen szempontból különösen veszélyeztetett nemzetiségek Magyarországon, például a ruszinok.
Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogalkotás és a jogalkalmazás tendenciáit, és az észlelt problémákkal kapcsolatban meg kell tenni a szükséges lépéseket, ugyanakkor ösztönözni kell a nemzetiségi közösségeket arra, hogy működtessék, használják kulturális intézményeiket, éljenek jogaikkal, ne mondjanak le könnyen anyanyelvük használatáról - hangsúlyozta a Szalayné Sándor Erzsébet.
MTI
Hozzászólások