Új Ptk. - Módosulnak a kkt., Kft., Bt., Rt. szabályai
A március 15-től hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy része változik, az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a kft-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik.
Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a hitelező a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.
A kkt. a jogi terminológiában személyegyesítő társaságnak minősül. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. Amennyiben a hitelező végrehajtást kért a vagyonra, akkor a tag helyett felmondhatja annak a kkt.-ban viselt tagságát.
A tagok korlátlan felelőssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévő tartozásokért.
Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelező, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak.
A kkt. átalakulhat betéti társasággá (bt.) viszont a korábbi tagoknak nem egyszerű megszabadulniuk a korlátlan felelősségtől. Akik a bt. beltagjává válnak, értelemszerűen továbbra is korlátlanul felelnek a jogelőd tartozásaiért is. A kültagokká váló korábbi kkt.-tagok is korlátlanul felelnek még 5 évig a korábbi cég tartozásaiért.
A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért.
A Ptk. nagyon szűkre fogja a bt.-k szabályozását, arra hivatkozva, hogy a közkereseti társaságok (kkt.-k) szabályait kell alkalmazni ezekre is. Ezt az is indokolja, hogy mindkettő az úgynevezett személyegyesítő társaságok körébe tartozik. Azt azért megszabja az új Ptk., hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, ügyvezető viszont lehet, ha a társasági szerződés így rendelkezik. Amennyiben a beltag kültaggá válik, még 5 évig korlátlanul felel a társaságnak az új státuszba lépés előtt keletkezett tartozásaiért.
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstőkét. Jelenleg a kft. törzstőkéje 500 ezer forint.
Az új szabályok szerint március 15-től már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek - a hatályba lépéstől - két évük van a tőke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstőkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé, vagy pedig kkt.-vé.
Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelező befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelező pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekből töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.
Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.
A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptőke 30 százalékát. A törvény kimondja, hogy a részvény névérték alatti kibocsátása semmis.
Ugyanakkor a dolgozói részvények a névérték alatt - ingyen, vagy pedig kedvezményes áron - is kibocsáthatók.
Kiemelésre érdemesek a dolgozói részvények. Ezeket az alaptőke felemelésekor, annak 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. Amennyiben a dolgozó távozik a cégtől, 6 hónapon belül eladhatja a részvényét. Amennyiben ezt elmulasztja, a következő közgyűlés rendelkezik a bevonásról, de a névérték akkor is jár a volt dolgozónak. Ugyanez a szabály akkor, ha a dolgozó meghal és a részvényét valaki örökli.
A törvény a gazdasági társaságokról szóló rész végén szól a befolyásszerzésről, amelynek szabályait a zrt.-re és a kft.-re kell alkalmazni. Aki ezekben a társaságokban megszerzi - akár közvetlenül, akár közvetetten - a szavazatok háromnegyedét, az köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.
A bírósági közzétételtől számítva 60 napon belül bármelyik tag kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tulajdonos az ő részét vegye meg. Az ár a piaci érték, de a vételárnak el kell érnie a cég saját tőkéjének az eladásra kínált üzletrészre eső részét.
MTI
Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a hitelező a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.A kkt. a jogi terminológiában személyegyesítő társaságnak minősül. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. Amennyiben a hitelező végrehajtást kért a vagyonra, akkor a tag helyett felmondhatja annak a kkt.-ban viselt tagságát.
A tagok korlátlan felelőssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévő tartozásokért.
Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelező, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak.
A kkt.
A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért.
A Ptk. nagyon szűkre fogja a bt.-k szabályozását, arra hivatkozva, hogy a közkereseti társaságok (kkt.-k) szabályait kell alkalmazni ezekre is. Ezt az is indokolja, hogy mindkettő az úgynevezett személyegyesítő társaságok körébe tartozik. Azt azért megszabja az új Ptk., hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, ügyvezető viszont lehet, ha a társasági szerződés így rendelkezik. Amennyiben a beltag kültaggá válik, még 5 évig korlátlanul felel a társaságnak az új státuszba lépés előtt keletkezett tartozásaiért.
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstőkét. Jelenleg a kft. törzstőkéje 500 ezer forint.
Az új szabályok szerint március 15-től már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek - a hatályba lépéstől - két évük van a tőke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstőkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé, vagy pedig kkt.-vé.
Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelező befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelező pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekből töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.
Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.
A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptőke 30 százalékát. A törvény kimondja, hogy a részvény névérték alatti kibocsátása semmis.
Ugyanakkor a dolgozói részvények a névérték alatt - ingyen, vagy pedig kedvezményes áron - is kibocsáthatók.
Kiemelésre érdemesek a dolgozói részvények. Ezeket az alaptőke felemelésekor, annak 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. Amennyiben a dolgozó távozik a cégtől, 6 hónapon belül eladhatja a részvényét. Amennyiben ezt elmulasztja, a következő közgyűlés rendelkezik a bevonásról, de a névérték akkor is jár a volt dolgozónak. Ugyanez a szabály akkor, ha a dolgozó meghal és a részvényét valaki örökli.
A törvény a gazdasági társaságokról szóló rész végén szól a befolyásszerzésről, amelynek szabályait a zrt.-re és a kft.-re kell alkalmazni. Aki ezekben a társaságokban megszerzi - akár közvetlenül, akár közvetetten - a szavazatok háromnegyedét, az köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.
A bírósági közzétételtől számítva 60 napon belül bármelyik tag kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tulajdonos az ő részét vegye meg. Az ár a piaci érték, de a vételárnak el kell érnie a cég saját tőkéjének az eladásra kínált üzletrészre eső részét.
MTI
Hozzászólások