Új Ptk. - Székely: az utat ott kell kikövezni, ahol az emberek járnak
A napokban elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.) készítésének alapelve volt, hogy nem lehet a társadalmi gyakorlattal szembe menni és nem szabad a bevált intézményeket öncélúan megváltoztatni - mondta az MTI-nek Székely László, aki ez év elejéig a magánjogi kódex kodifikációjáért felelős miniszteri biztos volt. "Az utat ott kell kikövezni, ahol az emberek járnak" - fogalmazott a szakember.
A 2014. március 15-én életbe lépő új kódex a még hatályos törvénykönyv hozzávetőleg felét megőrizte, negyedét korrigálta, egy másik, ugyanekkora részét változtatta meg lényegileg, vagy szabályozta újra teljesen más tartalommal.
Székely László elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a jól működő, bírói gyakorlatban kikristályosodott rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Ugyanakkor a törvényhozás folyamata alapvetően politikai jellegű, az országgyűlési képviselők súlyos politikai felelősséggel tartoznak az egész közösségnek, ezért fordulhat elő, hogy jogtudósi szempontoktól eltérő megközelítést is érvényesítenek. Erre azonban az új Ptk. esetében alig van példa. A több mint 1600 paragrafusból álló kódex a bölcsőtől a koporsóig szabályozza az emberek személyi és vagyoni viszonyait, alapítástól megszűnésig a gazdasági társaságokéit, a vitapontok száma ehhez az óriási joganyaghoz képest elenyésző, talán az egy század százalékát sem éri el.
A közéleti vitákat generáló kérdések közé tartozott például az élettársak jogi helyzete, pedig ahol van közös gyermek, ott a jelenleginél egy kicsit kedvezőbb az új szabályozás az élettársak számára, közelít a házassághoz, hiszen lakáshasználatra és tartásra jogosíthat. Továbbá semmilyen vonatkozásban nem lett kedvezőtlenebb az élettársak helyzete az új Ptk. rendelkezései folytán - mondta a szakember.
Az a vitakérdés, hogy a kódexen belül a családjogi vagy a kötelmi részben szabályozott-e az élettársak jogi helyzete, alapvetően szimbolikus vita, hiszen évtizedek óta és jelenleg is az utóbbiban szabályozott, de emiatt eddig senki nem emelte fel a szavát - jegyezte meg.
Egy másik neuralgikus pont a gyűlöletbeszéd, amelynek polgári jogi eszközökkel való szankcionálására történik újabb kísérlet az új Ptk.-ban. Székely László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta hatszor próbálkozott a jogalkotó hol büntetőjogi, hol polgári jogi eszközökkel a problémát kezelni, de eddig minden kísérlet elbukott az alkotmánybírósági vizsgálat során.
Arra a felvetésre, sikerült-e megoldani például azoknak a bizonyítási nehézségeknek a kérdését, amelyeket az vethet fel, hogy ki jogosult pert indítani mint a megtámadott közösséghez tartozó, a szakember annyit mondott: a joggyakorlat, a bírák, és ha van erre irányuló indítvány, akkor az Alkotmánybíróság majd eldönti, mennyire sikeres ez a szabályozási kísérlet. Azzal viszont mindenki egyetért, hogy bár a gyűlöletbeszéd társadalmi probléma, de a jog eszközeivel is reagálni kell rá - fűzte hozzá Székely László.
A bevezető rendelkezések kapcsán elmondta: az évszázados alapelvek nem változtak, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a joggyakorlás alapja. Az emberről szóló rész kapcsán kifejtette: a személyiség jogvédelmének eszköze lesz a sérelemdíj, annak megítéléséhez nem feltétlenül szükséges az okozott hátrány bizonyítása, elegendő a jogsértés megtörténtének igazolása. A korlátozott cselekvőképesség szabályaiban pedig garanciák vannak arra, hogy csak olyan mértékig korlátozzák a gondnokság alá helyezett cselekvési szabadságát, amilyen mértékig valóban indokolt.
A társasági jogban nincsenek gyökeres változások, azt leszámítva, hogy a szabályozás már nem önálló törvény, hanem a Ptk. egyik könyve. A rendelkezések a praktikus, mindennapi élet követelményeihez igazodnak - mondta Székely László.
A dologi jog egyik újdonsága, hogy a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályai bekerültek a Ptk.-ba, ugyanakkor nem valósult meg az a sokszor felvetődött elképzelés, hogy közvetlen bírói kontroll alá kerüljön a teleknyilvántartás, továbbra is marad a földhivatali rendszer. A kötelmi jogi részben a Ptk. több új, a bírói gyakorlatban már jól bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget, illetve a faktoringot - tette hozzá.
Az öröklési jogban újdonság, hogy míg a jelenlegi szabályok szerint az özvegy a teljes hagyaték felett haszonélvezetet kap, addig az új szabályok szerint már csak a közvetlen használatában lévő ingatlan haszonélvezeti joga illeti meg, a teljes örökséget illetően pedig a leszármazókkal egy sorban, egy gyerekrésznek megfelelő tulajdonjogot kap. Ha pedig nincs gyerek, az elhunyt szülei kapnak egynegyed-egynegyed rész tulajdonjogot - mondta Székely László.
Az öröklési jogban a kötelesrésznek a teljes örökség feléről egyharmadára csökkentése kapcsán a volt miniszteri biztos annyit mondott: szokatlan megoldás, tekintettel arra, hogy egy 1861 óta létező szabályozást változtat meg, de a jogalkotó racionális indokot hozott fel a változtatásra, amikor azzal érvelt: az örökhagyónak nagyobb szabadságot kíván biztosítani a végrendelkezés során.
Az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvben, ezek a bevezető, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett. Továbbra is külön törvényben maradnak azonban az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások - iparjogvédelem, szerzői jogok - területe. A sajtó-helyreigazítás szabályai a 2010. évi médiaalkotmányba kerültek át a Ptk.-ból.
A 2014. március 15-én életbe lépő új kódex a még hatályos törvénykönyv hozzávetőleg felét megőrizte, negyedét korrigálta, egy másik, ugyanekkora részét változtatta meg lényegileg, vagy szabályozta újra teljesen más tartalommal.Székely László elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a jól működő, bírói gyakorlatban kikristályosodott rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Ugyanakkor a törvényhozás folyamata alapvetően politikai jellegű, az országgyűlési képviselők súlyos politikai felelősséggel tartoznak az egész közösségnek, ezért fordulhat elő, hogy jogtudósi szempontoktól eltérő megközelítést is érvényesítenek. Erre azonban az új Ptk. esetében alig van példa. A több mint 1600 paragrafusból álló kódex a bölcsőtől a koporsóig szabályozza az emberek személyi és vagyoni viszonyait, alapítástól megszűnésig a gazdasági társaságokéit, a vitapontok száma ehhez az óriási joganyaghoz képest elenyésző, talán az egy század százalékát sem éri el.
A közéleti vitákat generáló kérdések közé tartozott például az élettársak jogi helyzete, pedig ahol van közös gyermek, ott a jelenleginél egy kicsit kedvezőbb az új szabályozás az élettársak számára, közelít a házassághoz, hiszen lakáshasználatra és tartásra jogosíthat.
Az a vitakérdés, hogy a kódexen belül a családjogi vagy a kötelmi részben szabályozott-e az élettársak jogi helyzete, alapvetően szimbolikus vita, hiszen évtizedek óta és jelenleg is az utóbbiban szabályozott, de emiatt eddig senki nem emelte fel a szavát - jegyezte meg.
Egy másik neuralgikus pont a gyűlöletbeszéd, amelynek polgári jogi eszközökkel való szankcionálására történik újabb kísérlet az új Ptk.-ban. Székely László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta hatszor próbálkozott a jogalkotó hol büntetőjogi, hol polgári jogi eszközökkel a problémát kezelni, de eddig minden kísérlet elbukott az alkotmánybírósági vizsgálat során.
Arra a felvetésre, sikerült-e megoldani például azoknak a bizonyítási nehézségeknek a kérdését, amelyeket az vethet fel, hogy ki jogosult pert indítani mint a megtámadott közösséghez tartozó, a szakember annyit mondott: a joggyakorlat, a bírák, és ha van erre irányuló indítvány, akkor az Alkotmánybíróság majd eldönti, mennyire sikeres ez a szabályozási kísérlet. Azzal viszont mindenki egyetért, hogy bár a gyűlöletbeszéd társadalmi probléma, de a jog eszközeivel is reagálni kell rá - fűzte hozzá Székely László.
A bevezető rendelkezések kapcsán elmondta: az évszázados alapelvek nem változtak, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a joggyakorlás alapja. Az emberről szóló rész kapcsán kifejtette: a személyiség jogvédelmének eszköze lesz a sérelemdíj, annak megítéléséhez nem feltétlenül szükséges az okozott hátrány bizonyítása, elegendő a jogsértés megtörténtének igazolása. A korlátozott cselekvőképesség szabályaiban pedig garanciák vannak arra, hogy csak olyan mértékig korlátozzák a gondnokság alá helyezett cselekvési szabadságát, amilyen mértékig valóban indokolt.
A társasági jogban nincsenek gyökeres változások, azt leszámítva, hogy a szabályozás már nem önálló törvény, hanem a Ptk. egyik könyve. A rendelkezések a praktikus, mindennapi élet követelményeihez igazodnak - mondta Székely László.
A dologi jog egyik újdonsága, hogy a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályai bekerültek a Ptk.-ba, ugyanakkor nem valósult meg az a sokszor felvetődött elképzelés, hogy közvetlen bírói kontroll alá kerüljön a teleknyilvántartás, továbbra is marad a földhivatali rendszer. A kötelmi jogi részben a Ptk. több új, a bírói gyakorlatban már jól bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget, illetve a faktoringot - tette hozzá.
Az öröklési jogban újdonság, hogy míg a jelenlegi szabályok szerint az özvegy a teljes hagyaték felett haszonélvezetet kap, addig az új szabályok szerint már csak a közvetlen használatában lévő ingatlan haszonélvezeti joga illeti meg, a teljes örökséget illetően pedig a leszármazókkal egy sorban, egy gyerekrésznek megfelelő tulajdonjogot kap. Ha pedig nincs gyerek, az elhunyt szülei kapnak egynegyed-egynegyed rész tulajdonjogot - mondta Székely László.
Az öröklési jogban a kötelesrésznek a teljes örökség feléről egyharmadára csökkentése kapcsán a volt miniszteri biztos annyit mondott: szokatlan megoldás, tekintettel arra, hogy egy 1861 óta létező szabályozást változtat meg, de a jogalkotó racionális indokot hozott fel a változtatásra, amikor azzal érvelt: az örökhagyónak nagyobb szabadságot kíván biztosítani a végrendelkezés során.
Az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvben, ezek a bevezető, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett. Továbbra is külön törvényben maradnak azonban az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások - iparjogvédelem, szerzői jogok - területe. A sajtó-helyreigazítás szabályai a 2010. évi médiaalkotmányba kerültek át a Ptk.-ból.
Hozzászólások