Újabb közösségi kertek nyílnak meg a fővárosban
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében újabb közösségi kertekkel gazdagodik a főváros a IX., X., XI. és a XX. kerületek vonzásában, valamint egyeztetés alatt van további kertek nyitásának lehetősége a VII. és az V. kerületben is - mondta el Kertész Monika, a Közösségi Kertek programvezetője az MTI-nek.
Kertész Monika csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában arról beszélt, hogy ezek a városi környezetben található kertek nem fedezik ugyan egy négyfős család zöldség és gyümölcs szükségletét, de alkalmasak arra, hogy a városlakók kertészkedhessenek, zöldséget, gyümölcsöt, virágokat termelhessenek, és új kapcsolatokat alakíthassanak ki.
"Azért kezdtünk el ezzel a témával foglalkozni, hogy elhagyott, szabadon hagyott területeket visszakapcsoljunk a városi szövetbe, élhetőbb városi tereket hozzunk létre, hiszen ez egy nagyon jó alternatívája a városi térhasználatnak mind a környezettudatosság kialakítása, mind a közösségfejlesztés szempontjából" - hangsúlyozta a műsorban a koordinátor.
Kertész Monika az MTI-nek elmondta, hogy a Magyar Telekom tavaly ajánlotta fel a saját tulajdonában álló telkeket arra, hogy több új kertet hozhasson létre a városlakók javára a KÉK. A most induló kertek parcelláira, beleértve a soroksári kert 2600 négyzetméteres területén lévő, megművelésre váró területeket is, még mindig fogadják a jelentkezéseket.
"Ezekre a parcellákra gyakorlatilag bárki pályázhat, bár javasolt környékbeli lakosnak, vagy ottani munkahellyel rendelkezőknek jelentkezni" - tette hozzá.
A közösségi kertek parcellái általában 6-8 négyzetméteresek, amelyek művelésére hosszú távú szerződést köt a KÉK a használókkal, ezt megújítani és felmondani minden terményidőszak végén vagy elején lehet.
A szervezet biztosítja a föld és víz használatot, minden szükséges alap kerti eszközt közös használatra, zárható tárolókat, komposztálókat és elektromos komposztaprítót, esővízgyűjtőket, kerítést, kerti bútorokat, továbbá folyamatos kertészeti szaktanácsadást, több alkalommal növényeket, magokat, termőföldet, és bio tápszereket, valamint nyilvános szakmai és közösségi programokat.
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak, akik egymás felé bizalommal fordulnak, ezzel is erősítve a támogató kapcsolatok kialakulását, megerősödését.
MTI
Kertész Monika csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában arról beszélt, hogy ezek a városi környezetben található kertek nem fedezik ugyan egy négyfős család zöldség és gyümölcs szükségletét, de alkalmasak arra, hogy a városlakók kertészkedhessenek, zöldséget, gyümölcsöt, virágokat termelhessenek, és új kapcsolatokat alakíthassanak ki.
"Azért kezdtünk el ezzel a témával foglalkozni, hogy elhagyott, szabadon hagyott területeket visszakapcsoljunk a városi szövetbe, élhetőbb városi tereket hozzunk létre, hiszen ez egy nagyon jó alternatívája a városi térhasználatnak mind a környezettudatosság kialakítása, mind a közösségfejlesztés szempontjából" - hangsúlyozta a műsorban a koordinátor.
Kertész Monika az MTI-nek elmondta, hogy a Magyar Telekom tavaly ajánlotta fel a saját tulajdonában álló telkeket arra, hogy több új kertet hozhasson létre a városlakók javára a KÉK. A most induló kertek parcelláira, beleértve a soroksári kert 2600 négyzetméteres területén lévő, megművelésre váró területeket is, még mindig fogadják a jelentkezéseket.
"Ezekre a parcellákra gyakorlatilag bárki pályázhat, bár javasolt környékbeli lakosnak, vagy ottani munkahellyel rendelkezőknek jelentkezni" - tette hozzá.
A közösségi kertek parcellái általában 6-8 négyzetméteresek, amelyek művelésére hosszú távú szerződést köt a KÉK a használókkal, ezt megújítani és felmondani minden terményidőszak végén vagy elején lehet.
A szervezet biztosítja a föld és víz használatot, minden szükséges alap kerti eszközt közös használatra, zárható tárolókat, komposztálókat és elektromos komposztaprítót, esővízgyűjtőket, kerítést, kerti bútorokat, továbbá folyamatos kertészeti szaktanácsadást, több alkalommal növényeket, magokat, termőföldet, és bio tápszereket, valamint nyilvános szakmai és közösségi programokat.
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak, akik egymás felé bizalommal fordulnak, ezzel is erősítve a támogató kapcsolatok kialakulását, megerősödését.
MTI
Hozzászólások