Újabb lobbiháború az egyházügyi törvény körül
Hétfőn kétszer is kimúlt a júliusban elfogadott egyházügyi törvény. Egyszer akkor, amikor az Országgyűlés a sebtiben kihirdetett nemzetiségi törvény (!) egyik paragrafusával hatályon kívül helyezte, másodszor pedig, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) közzétette határozatát a jogszabály megsemmisítéséről. Mivel a Fidesz frakcióvezetője szerint még idén tető alá hozzák az új verziót, oda az érintett politikai és egyházi szereplők békés karácsonya.
A parlament nyári ülésszakának utolsó napján, annak is az utolsó pillanatában megszavazott A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény ellen - egyebek mellett - tucatnál is több felekezet nyújtott be indítványt az Ab-hoz. A kifogások elsősorban a jogszabály születésének körülményeire, illetve olyan tartalmi problémákra irányultak, mint a felekezetek Országgyűlés általi regisztrációja, illetve a jogorvoslati rendszer hiánya. Az Ab megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során a KDNP által kidolgozott egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti - a Fidesz-frakció által szorgalmazott új koncepciót tartalmazó - módosító javaslat elfogadása olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény közjogi érvénytelenségét idézi elő.
Az Ab döntésének publikálását megelőzően egy érdekes verseny vette kezdetét, melynek tétje az volt, hogy sikerül-e a Fidesznek előbb visszavonni a jogszabályt, mint ahogy a taláros testület bejelenti annak megsemmisítését. Ha ugyanis igen, akkor kisebb a fiaskó, hiszen így a látszat szerint az Alkotmány őrei tulajdonképpen már egy nem létező törvényről mondtak ítéletet. Lázár János tehát már előző héten tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy „jogtechnikai megfontolások" miatt hatályon kívül helyezik az új egyházügyi törvényt. Ekkor jelezte azt is, hogy a helyére lépő új szabályozást - a tartalmi struktúra fenntartásával - még az idén el kívánják fogadni, várhatóan a két ünnep között. A politikus elismerte, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani, ilyen például a megszűnő egyházak jogi státusza.
A versenyt a frakcióvezető szerint ők nyerték. Az Ab hétfőn reggel közzétette ugyan a döntését, de az csak a Magyar Közlönyben történő kihirdetés másnapjától hatályos. Eközben a Fidesz a nemzetiségek jogairól szóló, szintén hétfőn elfogadott új szabályozás záró rendelkezései között gyorsan hatályon kívül helyezte az egyházügyi törvényt, majd a Magyar Közlönyben azonnal közzétetette. Lázár János még aznap bejelentette, hogy a megsemmisítésről szóló Ab-döntés okafogyott, hiszen pártja szakértői már korábban rájöttek a közjogi problémákra, és ezért is vonták vissza a jogszabályt.
Fontos momentum - ahogyan azt a frakcióvezető is jelezte -, hogy addig is a január elsejével hatályosuló alaptörvény átmeneti rendelkezései között szabályozzák majd az egyházügyi törvény legfontosabb alapelveit. (Ennek jelentőségét az adja, hogy az erre épülő sarkalatos törvény nem szólhat majd másként.) Az erre vonatkozó módosító indítványokat a KDNP-s vezetésű alkotmányügyi bizottság hétfőn este már be is nyújtotta a kormánypárti előterjesztéshez. A testület ezekben felhatalmazást adna a parlamentnek arra, hogy az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben állapítsa meg az elismert egyházakat, valamint határozza meg a további elismerés feltételeit (működési idő, taglétszám, történelmi hagyományok, társadalmi támogatottság).
„Működik a jogállam, ezt bizonyítják az Alkotmánybíróság hétfői határozatai" - mondta Harrach Péter a fordulat kapcsán. A KDNP frakcióvezetője szerint az egyházügyi törvény zárószavazása körüli jogalkotási szabálytalanságokat ki kell javítani. A rend kedvéért azért azt is megjegyezte, hogy ezen hibák a KDNP és az egyházügyi államtitkárság által kidolgozott eredeti törvényjavaslattal elkerülhetőek lettek volna.
Az új egyházügyi törvényt - a Fidesz-frakció szándékai szerint érdemben nem változtatva annak tartalmán - várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés. Lapunk úgy értesült, hogy az egyházak parlamenti bejegyzésének (illetve a kimaradók státuszának) eljárási kérdésein túl a 14 egyházat tartalmazó felsorolás mehet át látványosabb átalakuláson. Ezt elsősorban nem a hazai vallási szervezetek lobbitevékenységének sikerült kicsikarnia a kormányból, hanem az olyan külföldről, főleg a tengerentúlról érkező figyelmeztetéseknek, mint amilyen Hillary Clinton amerikai külügyminiszteré volt a nyáron, vagy amilyet az amerikai törvényhozás alsóházának 13 képviselője fogalmazott meg múlt heti nyílt levelében Orbán Viktor miniszterelnöknek. (Persze beszólt az Európai Parlament is.)
Egy, a vallástörvény körül bábáskodó kereszténydemokrata honatya elmondta a Heteknek, hogy a közigazgatási miniszterhez július óta beérkezett 72 egyház regisztrációs kérelme, ezek alapján terveznek további 12-14 felekezetet beemelni a korábbi törvényi listába. Ennek során kitüntetett figyelmet szentelnek a nemzetközi beágyazottságú egyházaknak (metodista, adventista, pünkösdi, jehovista, buddhista, iszlám, stb.), azzal a nem elhanyagolható distinkcióval, hogy eltérő magyarországi megjelenési formáik közül vallási irányzatonként csak egyet preferálnak majd. Hogy ez melyik is legyen, azt „játsszák le egymás között" az érintett közösségek - tette hozzá forrásunk.
A parlament nyári ülésszakának utolsó napján, annak is az utolsó pillanatában megszavazott A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény ellen - egyebek mellett - tucatnál is több felekezet nyújtott be indítványt az Ab-hoz. A kifogások elsősorban a jogszabály születésének körülményeire, illetve olyan tartalmi problémákra irányultak, mint a felekezetek Országgyűlés általi regisztrációja, illetve a jogorvoslati rendszer hiánya. Az Ab megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során a KDNP által kidolgozott egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti - a Fidesz-frakció által szorgalmazott új koncepciót tartalmazó - módosító javaslat elfogadása olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény közjogi érvénytelenségét idézi elő.
Az Ab döntésének publikálását megelőzően egy érdekes verseny vette kezdetét, melynek tétje az volt, hogy sikerül-e a Fidesznek előbb visszavonni a jogszabályt, mint ahogy a taláros testület bejelenti annak megsemmisítését. Ha ugyanis igen, akkor kisebb a fiaskó, hiszen így a látszat szerint az Alkotmány őrei tulajdonképpen már egy nem létező törvényről mondtak ítéletet. Lázár János tehát már előző héten tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy „jogtechnikai megfontolások" miatt hatályon kívül helyezik az új egyházügyi törvényt. Ekkor jelezte azt is, hogy a helyére lépő új szabályozást - a tartalmi struktúra fenntartásával - még az idén el kívánják fogadni, várhatóan a két ünnep között. A politikus elismerte, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani, ilyen például a megszűnő egyházak jogi státusza.
A versenyt a frakcióvezető szerint ők nyerték. Az Ab hétfőn reggel közzétette ugyan a döntését, de az csak a Magyar Közlönyben történő kihirdetés másnapjától hatályos. Eközben a Fidesz a nemzetiségek jogairól szóló, szintén hétfőn elfogadott új szabályozás záró rendelkezései között gyorsan hatályon kívül helyezte az egyházügyi törvényt, majd a Magyar Közlönyben azonnal közzétetette. Lázár János még aznap bejelentette, hogy a megsemmisítésről szóló Ab-döntés okafogyott, hiszen pártja szakértői már korábban rájöttek a közjogi problémákra, és ezért is vonták vissza a jogszabályt.
Fontos momentum - ahogyan azt a frakcióvezető is jelezte -, hogy addig is a január elsejével hatályosuló alaptörvény átmeneti rendelkezései között szabályozzák majd az egyházügyi törvény legfontosabb alapelveit. (Ennek jelentőségét az adja, hogy az erre épülő sarkalatos törvény nem szólhat majd másként.) Az erre vonatkozó módosító indítványokat a KDNP-s vezetésű alkotmányügyi bizottság hétfőn este már be is nyújtotta a kormánypárti előterjesztéshez. A testület ezekben felhatalmazást adna a parlamentnek arra, hogy az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben állapítsa meg az elismert egyházakat, valamint határozza meg a további elismerés feltételeit (működési idő, taglétszám, történelmi hagyományok, társadalmi támogatottság).
„Működik a jogállam, ezt bizonyítják az Alkotmánybíróság hétfői határozatai" - mondta Harrach Péter a fordulat kapcsán. A KDNP frakcióvezetője szerint az egyházügyi törvény zárószavazása körüli jogalkotási szabálytalanságokat ki kell javítani. A rend kedvéért azért azt is megjegyezte, hogy ezen hibák a KDNP és az egyházügyi államtitkárság által kidolgozott eredeti törvényjavaslattal elkerülhetőek lettek volna.
Az új egyházügyi törvényt - a Fidesz-frakció szándékai szerint érdemben nem változtatva annak tartalmán - várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés. Lapunk úgy értesült, hogy az egyházak parlamenti bejegyzésének (illetve a kimaradók státuszának) eljárási kérdésein túl a 14 egyházat tartalmazó felsorolás mehet át látványosabb átalakuláson. Ezt elsősorban nem a hazai vallási szervezetek lobbitevékenységének sikerült kicsikarnia a kormányból, hanem az olyan külföldről, főleg a tengerentúlról érkező figyelmeztetéseknek, mint amilyen Hillary Clinton amerikai külügyminiszteré volt a nyáron, vagy amilyet az amerikai törvényhozás alsóházának 13 képviselője fogalmazott meg múlt heti nyílt levelében Orbán Viktor miniszterelnöknek. (Persze beszólt az Európai Parlament is.)
Egy, a vallástörvény körül bábáskodó kereszténydemokrata honatya elmondta a Heteknek, hogy a közigazgatási miniszterhez július óta beérkezett 72 egyház regisztrációs kérelme, ezek alapján terveznek további 12-14 felekezetet beemelni a korábbi törvényi listába. Ennek során kitüntetett figyelmet szentelnek a nemzetközi beágyazottságú egyházaknak (metodista, adventista, pünkösdi, jehovista, buddhista, iszlám, stb.), azzal a nem elhanyagolható distinkcióval, hogy eltérő magyarországi megjelenési formáik közül vallási irányzatonként csak egyet preferálnak majd. Hogy ez melyik is legyen, azt „játsszák le egymás között" az érintett közösségek - tette hozzá forrásunk.
Hozzászólások