Újra megjelenhet a mátrai és bükki réteken a hagyományos legeltetéses állattartás
A mátrai és bükki rétek hagyományos legeltetéses állattartásának visszaállítását szolgáló program zárásának keretében avatta fel szerdán a parádi Somhegybükki-legelőn létesített juh- és szarvasmarha karámot a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára.
V. Németh Zsolt köszöntőjében kiemelte: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) országos viszonylatban egyedülálló hegyi legelőinek hosszú távú megőrzése összetett feladat.
Hozzátette: a természetvédelem nemcsak jogszabályokban meghatározott tiltásokat, regulákat, bizonyos területek passzív védelmét jelenti, hanem aktív, nagy szakértelmet igénylő tevékenységről van szó.
Elmondta: a tavaly zárult uniós programozási időszakban 39 milliárd forintot fordítottak élőhelyek megőrzésére, rehabilitációjára, így országszerte összesen mintegy 80 ezer hektárnyi területen javult a természeti állapot. A következő időszakban is több mint 30 milliárd forintot terveznek költeni e program folytatására.
Horváth Ákos, a BNPI igazgatója hangsúlyozta: a beruházás megteremtette a magasabban fekvő hegyi rétek, dombvidéki legelők, gyepek - természetvédelmi szempontoknak megfelelő módú művelésének infrastrukturális feltételeit.
Hozzátette: a beruházásokon túl legalább ugyanilyen fontos ezen területek hosszútávú működtetése, a természetvédelmi funkció megőrzése.
A BNPI tájékoztatása szerint a hét új munkahelyet is teremtő beruházás a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül érintette a BNPI egri magterületét, a Tarnavidéki, valamint a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet is, összesen mintegy 300 hektárnyi területen.
A 230 millió forintos fejlesztés részeként a Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartozó, mintegy 370 méteres tengerszint feletti magasságon elterülő Somhegybükki-legelőn létesített téliesített karámhoz egy mobil pásztorszállást is telepítettek. A karámban jelenleg negyven őshonos magyar fekete rackajuh él, ezt az állományt később száz példányra szeretnék bővíteni. Ugyanide kerül még húsz magyar tarka és szürkemarha is.
Közlésük szerint ott valósították meg az állattartást, ahol a gépi kaszálás nem, vagy csak nehezen megoldható. Így Parádon kívül a Bükkalján, Cserépfalu határában is biztosították a juhtartásra alapozott legelőgazdálkodás feltételeit.
A 2015 elején záruló projekt keretében a BNPI bővítette a hegyi területek kezeléséhez szükség gépparkját, gépszín épült és területet is vásárolt.
MTI
V. Németh Zsolt köszöntőjében kiemelte: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) országos viszonylatban egyedülálló hegyi legelőinek hosszú távú megőrzése összetett feladat.
A mostani, nettó 230 millió forint értékű infrastrukturális fejlesztéshez a Környezet és Energia Operatív Program nyújtott segítséget.
Hozzátette: a természetvédelem nemcsak jogszabályokban meghatározott tiltásokat, regulákat, bizonyos területek passzív védelmét jelenti, hanem aktív, nagy szakértelmet igénylő tevékenységről van szó.
Elmondta: a tavaly zárult uniós programozási időszakban 39 milliárd forintot fordítottak élőhelyek megőrzésére, rehabilitációjára, így országszerte összesen mintegy 80 ezer hektárnyi területen javult a természeti állapot. A következő időszakban is több mint 30 milliárd forintot terveznek költeni e program folytatására.
Horváth Ákos, a BNPI igazgatója hangsúlyozta: a beruházás megteremtette a magasabban fekvő hegyi rétek, dombvidéki legelők, gyepek - természetvédelmi szempontoknak megfelelő módú művelésének infrastrukturális feltételeit.
Hozzátette: a beruházásokon túl legalább ugyanilyen fontos ezen területek hosszútávú működtetése, a természetvédelmi funkció megőrzése.
A BNPI tájékoztatása szerint a hét új munkahelyet is teremtő beruházás a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül érintette a BNPI egri magterületét, a Tarnavidéki, valamint a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet is, összesen mintegy 300 hektárnyi területen.
A 230 millió forintos fejlesztés részeként a Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartozó, mintegy 370 méteres tengerszint feletti magasságon elterülő Somhegybükki-legelőn létesített téliesített karámhoz egy mobil pásztorszállást is telepítettek. A karámban jelenleg negyven őshonos magyar fekete rackajuh él, ezt az állományt később száz példányra szeretnék bővíteni. Ugyanide kerül még húsz magyar tarka és szürkemarha is.
Közlésük szerint ott valósították meg az állattartást, ahol a gépi kaszálás nem, vagy csak nehezen megoldható. Így Parádon kívül a Bükkalján, Cserépfalu határában is biztosították a juhtartásra alapozott legelőgazdálkodás feltételeit.
A 2015 elején záruló projekt keretében a BNPI bővítette a hegyi területek kezeléséhez szükség gépparkját, gépszín épült és területet is vásárolt.
MTI
Hozzászólások