Ukrán válság - KMKSZ-elnök: a tartalékos katona nem alkalmas a kelet-ukrajnai harci feladatokra (2. rész)
Az ukrán hadseregben tíz-húsz éve szolgált, jelenleg tartalékos állományban lévő katona nem alkalmas arra, hogy a modern hadviselés körében ellássa feladatát Kelet-Ukrajnában - jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerdán Nyíregyházán.
A KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatón - amelyet Bocskor Andrea fideszes EP-képviselővel közösen tartott - az ukrán hatóságok által a napokban elrendelt részleges mozgósításra utalva hangsúlyozta: a behívásban érintett tartalékosok nincsenek megfelelően kiképezve és felszerelve ahhoz, hogy bevessék őket a kelet-ukrajnai szakadárok ellen.
Az ukrán államnak ezt az egész kérdést másképp kellene megoldania, vagyis elsősorban azokat a hivatásos, speciálisan kiképzett katonákat vagy akár rendvédelmi speciális egységeket kellene odaküldenie a háborús zónába, akiket kiképeztek erre a harcmodorra - fogalmazott Brenzovics László.
Ahelyett, hogy a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő, jelentős harci tapasztalatokkal rendelkező ukrán békefenntartókat hívnák haza, inkább "egy falusi fiúcskától vagy falusi édesapától" várják el a feladat megoldását - furcsállotta a KMKSZ elnöke.
A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöki tisztségét is betöltő politikus szerint ha a behívásokról van szó, akkor ezek az emberek inkább maradjanak Kárpátalján, és lássák el azokat a feladatokat, amelyekre valóban alkalmasak, például egy stratégiailag fontos vízerőműnek vagy alagútnak a védelmét.
A KMKSZ elnökének információi szerint a részleges mozgósítás harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni.
A megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint Kárpátalja 80 ezer tartalékosának fele - elsősorban külföldi munkavállalás miatt - nem tartózkodik Ukrajnában.
Ők nincsenek lejelentve a hadkiegészítő parancsnokságon, emiatt a kézbesített behívók száma jelentős mértékben meghaladta a Kárpátaljának szánt kvótát, ami jelentős feszültséghez, tüntetésekhez és útlezárásokhoz vezetett a kárpátaljai településeken - magyarázta a politikus, hangsúlyozva, hogy ezeknek a demonstrációknak nem volt nemzetiségi jellegük.
Brenzovics László a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájára utalva úgy fogalmazott: "ha lelőtték a maláj repülőgépet, {...} akkor itt bármi megtörténhet", ezekre a helyzetekre készen kell állni vagy legalábbis megteremteni a lehetőséget az elkerülésükre. Kifejtette, nem szabad struccpolitikát folytatniuk az európai vagy más országok vezetőinek, mivel ma a világ olyan fejlettségi szinten áll, hogy "minden mindenkit érint."
"Hollandia messze van Ukrajnától, Malajzia még messzebb, de a maláj gép utasai mégis ott lelték a halálukat Donyeck fölött" - emlékeztetett a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy a világ valamennyi államának közös érdeke ezt az "őrületet" minél hamarabb leállítani.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, a bizottsági munkákon és a plenáris ülések vitáin keresztül lehet ismertetni a kárpátaljai magyarok helyzetét, illetve felhívni a figyelmet álláspontjukra a Kelet-Ukrajnában zajló háborúról.
A béke megteremtése, valamint egy egységes, demokratikus jogállam létrejötte a legfontosabb érdeke a kárpátaljai magyarságnak és az egész ukrán lakosságnak - mondta a kormánypárti politikus.
MTI
A KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatón - amelyet Bocskor Andrea fideszes EP-képviselővel közösen tartott - az ukrán hatóságok által a napokban elrendelt részleges mozgósításra utalva hangsúlyozta: a behívásban érintett tartalékosok nincsenek megfelelően kiképezve és felszerelve ahhoz, hogy bevessék őket a kelet-ukrajnai szakadárok ellen.Az ukrán államnak ezt az egész kérdést másképp kellene megoldania, vagyis elsősorban azokat a hivatásos, speciálisan kiképzett katonákat vagy akár rendvédelmi speciális egységeket kellene odaküldenie a háborús zónába, akiket kiképeztek erre a harcmodorra - fogalmazott Brenzovics László.
Ahelyett, hogy a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő, jelentős harci tapasztalatokkal rendelkező ukrán békefenntartókat hívnák haza, inkább "egy falusi fiúcskától vagy falusi édesapától" várják el a feladat megoldását - furcsállotta a KMKSZ elnöke.
A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöki tisztségét is betöltő politikus szerint ha a behívásokról van szó, akkor ezek az emberek inkább maradjanak Kárpátalján, és lássák el azokat a feladatokat, amelyekre valóban alkalmasak, például egy stratégiailag fontos vízerőműnek vagy alagútnak a védelmét.
A KMKSZ elnökének információi szerint a részleges mozgósítás harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni.
A megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint Kárpátalja 80 ezer tartalékosának fele - elsősorban külföldi munkavállalás miatt - nem tartózkodik Ukrajnában.
Ők nincsenek lejelentve a hadkiegészítő parancsnokságon, emiatt a kézbesített behívók száma jelentős mértékben meghaladta a Kárpátaljának szánt kvótát, ami jelentős feszültséghez, tüntetésekhez és útlezárásokhoz vezetett a kárpátaljai településeken - magyarázta a politikus, hangsúlyozva, hogy ezeknek a demonstrációknak nem volt nemzetiségi jellegük.
Brenzovics László a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájára utalva úgy fogalmazott: "ha lelőtték a maláj repülőgépet, {...} akkor itt bármi megtörténhet", ezekre a helyzetekre készen kell állni vagy legalábbis megteremteni a lehetőséget az elkerülésükre. Kifejtette, nem szabad struccpolitikát folytatniuk az európai vagy más országok vezetőinek, mivel ma a világ olyan fejlettségi szinten áll, hogy "minden mindenkit érint."
"Hollandia messze van Ukrajnától, Malajzia még messzebb, de a maláj gép utasai mégis ott lelték a halálukat Donyeck fölött" - emlékeztetett a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy a világ valamennyi államának közös érdeke ezt az "őrületet" minél hamarabb leállítani.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, a bizottsági munkákon és a plenáris ülések vitáin keresztül lehet ismertetni a kárpátaljai magyarok helyzetét, illetve felhívni a figyelmet álláspontjukra a Kelet-Ukrajnában zajló háborúról.
A béke megteremtése, valamint egy egységes, demokratikus jogállam létrejötte a legfontosabb érdeke a kárpátaljai magyarságnak és az egész ukrán lakosságnak - mondta a kormánypárti politikus.
MTI
Hozzászólások