Uniós támogatások - Lázár: öt százalékos a korrekció, a pénz nem vész el
Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Brüsszelben, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.
Az államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), korrekt és higgadt tárgyalás nyomán létrejött tisztességes megállapodásnak nevezte az Európai Bizottsággal kötött alkut.
Mint fogalmazott, a kormány egyfelől azért fogadja el a javasolt korrekciót, mert ez a pénz nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra, máshol felhasználnia. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek az év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget.
A megállapodás ugyanakkor - tette hozzá az államtitkár - mintegy kétmilliárd euró "megmozdítását" teszi lehetővé.
"Ez az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről" - állapította meg Lázár János.
Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - tudatta Johannes Hahn a közös sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a korrekcióra azért van szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. A biztos hangsúlyozta: Brüsszelnek is érdeke, hogy Magyarország ezt a pénzt ne veszítse el, hanem az év végéig megfelelően el tudja költeni.
Hahn megjegyezte: a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagy mértékben van ráutalva a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés - bár nem örömteli dolog - nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Az osztrák politikus kiemelte, hogy Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát.
A két politikus beszámolt arról, hogy megvitatták azt is, miként csökkentheti Magyarország az idén záruló uniós költségvetési periódusban a források elvesztésének a kockázatát. Lázár János méltatta, hogy Brüsszel ebben kész segítséget nyújtani, és szerinte most már a magyar kormányzat fejlesztéspolitikával foglalkozó munkatársain múlik az, mekkora lesz a forrásvesztés.
Vannak olyan technikai, illetve adminisztratív jellegű intézkedések, amelyeket Magyarország Brüsszellel közösen tehet meg - fejtette ki a magyar államtitkár. Johannes Hahnnal együtt utalt arra, hogy megállapodhatnak az operatív programok módosításában, illetve bővíthetik a nagyprojektek listáját.
"De teszünk hazai lépéseket is" - folytatta Lázár. Elmondta, hogy október elsejéről új önerőalapot létesítenek az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak.
"Harminc százalékos szállítói előleget biztosítunk a vállalkozóknak, és külön fogjuk támogatni az önkormányzatokat, hogy le tudják hívni a projekteket" - közölte. Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás.
Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Szerinte az ösztönzés és a szigor eszközével egyaránt élni fognak. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezte: azon tárcáknál, ahol idén forrásvesztés lesz - például egészségügyi vagy oktatási beruházások terén -, ott ezt a forrásvesztést jövőre az érintett tárca költségvetése bánhatja.
Johannes Hahn beszámolt arról is, hogy Magyarország bemutatta az uniónak az új, vagyis a 2014-2020-as pénzügyi időszakra szóló partnerségi megállapodás-tervezetét.
"Ez nagyon kiérlelt dokumentum, ami sajnos nem mondható el minden tagállam benyújtott tervezetéről" - mondta az EU-biztos. Lázár János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ebben az új hétéves időszakban Magyarország az EU-tól érkező fejlesztési pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra kívánja fordítani.
"Ennek tartalmáról és részleteiről készek vagyunk egyeztetni, és tiszteletben fogjuk tartani az Európai Unió prioritásait" - ígérete az államtitkár.
MTI
Az államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), korrekt és higgadt tárgyalás nyomán létrejött tisztességes megállapodásnak nevezte az Európai Bizottsággal kötött alkut.Mint fogalmazott, a kormány egyfelől azért fogadja el a javasolt korrekciót, mert ez a pénz nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra, máshol felhasználnia. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek az év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget.
A megállapodás ugyanakkor - tette hozzá az államtitkár - mintegy kétmilliárd euró "megmozdítását" teszi lehetővé.
Elmondta: a Brüsszel által javasolt korrekció magyar részről történt elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót.
"Ez az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről" - állapította meg Lázár János.
Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - tudatta Johannes Hahn a közös sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a korrekcióra azért van szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. A biztos hangsúlyozta: Brüsszelnek is érdeke, hogy Magyarország ezt a pénzt ne veszítse el, hanem az év végéig megfelelően el tudja költeni.
Hahn megjegyezte: a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagy mértékben van ráutalva a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés - bár nem örömteli dolog - nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Az osztrák politikus kiemelte, hogy Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát.
A két politikus beszámolt arról, hogy megvitatták azt is, miként csökkentheti Magyarország az idén záruló uniós költségvetési periódusban a források elvesztésének a kockázatát. Lázár János méltatta, hogy Brüsszel ebben kész segítséget nyújtani, és szerinte most már a magyar kormányzat fejlesztéspolitikával foglalkozó munkatársain múlik az, mekkora lesz a forrásvesztés.
Vannak olyan technikai, illetve adminisztratív jellegű intézkedések, amelyeket Magyarország Brüsszellel közösen tehet meg - fejtette ki a magyar államtitkár. Johannes Hahnnal együtt utalt arra, hogy megállapodhatnak az operatív programok módosításában, illetve bővíthetik a nagyprojektek listáját.
"De teszünk hazai lépéseket is" - folytatta Lázár. Elmondta, hogy október elsejéről új önerőalapot létesítenek az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak.
"Harminc százalékos szállítói előleget biztosítunk a vállalkozóknak, és külön fogjuk támogatni az önkormányzatokat, hogy le tudják hívni a projekteket" - közölte. Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás.
Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Szerinte az ösztönzés és a szigor eszközével egyaránt élni fognak. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezte: azon tárcáknál, ahol idén forrásvesztés lesz - például egészségügyi vagy oktatási beruházások terén -, ott ezt a forrásvesztést jövőre az érintett tárca költségvetése bánhatja.
Johannes Hahn beszámolt arról is, hogy Magyarország bemutatta az uniónak az új, vagyis a 2014-2020-as pénzügyi időszakra szóló partnerségi megállapodás-tervezetét.
"Ez nagyon kiérlelt dokumentum, ami sajnos nem mondható el minden tagállam benyújtott tervezetéről" - mondta az EU-biztos. Lázár János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ebben az új hétéves időszakban Magyarország az EU-tól érkező fejlesztési pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra kívánja fordítani.
"Ennek tartalmáról és részleteiről készek vagyunk egyeztetni, és tiszteletben fogjuk tartani az Európai Unió prioritásait" - ígérete az államtitkár.
MTI
Hozzászólások