Utalványokkal trükköző újabb cégvezetők kerültek a vádlottak padjára
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség az üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt több száz személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban újabb 39, béren kívüli juttatásként adható utalványokkal ügyeskedő cégvezetővel szemben emelt vádat.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy a nagyszabású adóelkerülés ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága előtt több száz személlyel szemben van folyamatban nyomozás.
Az ügyben országos illetékességgel eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség most benyújtott vádirata szerint a 16 cégből álló cégcsoport 2014 és 2019 között az ország teljes területén, ügynökein keresztül adómentes béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozott.
A cégcsoport a szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok számára tudatosan lehetőséget teremtett az adóelkerülésre - írták, hozzátéve, hogy a vállalkozások ugyanis az utalványokat azonnal készpénzre válthatták, így kerülve el a munkabért ténylegesen terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget.
Volt, hogy a megrendelt utalványokat a cégvezető vádlottak ki sem osztották a dolgozók között, hanem azonnal pénzzé tették. A visszaváltható utalványok segítségével a törvényeket kijátszó munkáltatók valójában munkabért fizettek ki dolgozóiknak, jóval kisebb közteher mellett - hangsúlyozták.
Emellett a cégcsoport több szövetkezetet is alapított, amelyekbe az érintett munkáltató cég dolgozóit "papíron" beléptették, ők az általuk ténylegesen elvégzett munka után járó díjazáshoz munkabér helyett "tagi támogatásként", adó- és járulékfizetés nélkül jutottak hozzá.
A cégcsoport szolgáltatásai közé tartozott a ténylegesen el nem végzett adminisztratív szolgáltatásokról vagy "kezelési költségről" szóló fiktív számlák kiállítása is, amely a cégek számára az áfafizetési kötelezettség csökkentését biztosította - tették hozzá.
Volt két olyan cég a most benyújtott vádirat szerint, amely a fenti módszerekkel 78, illetve 54 millió forintot "spórolt meg", míg a többi vállalkozás egyenként 6 millió és 33 millió forint közötti adót került el.
A Büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, a jelenlegi vádemelésben érintett 39 cégvezető a nyomozás során a vagyoni hátrány teljes összegét, önrevíziót követően, az adóhatóság felé önként megfizette.
A főügyészség őket üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, a bűnügyben még további vádemelések várhatók.
Azoknál a gyanúsítottaknál, akik a cselekményükkel 5 millió forintnál kevesebb vagyoni hátrányt okoztak és azt önként megtérítették, továbbá a bűncselekmények elkövetését beismerték, az ügyészség felajánlotta, hogy a vádemelést elhalasztva feltételesen felfüggeszti az eljárást - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy a nagyszabású adóelkerülés ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága előtt több száz személlyel szemben van folyamatban nyomozás.Az ügyben országos illetékességgel eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség most benyújtott vádirata szerint a 16 cégből álló cégcsoport 2014 és 2019 között az ország teljes területén, ügynökein keresztül adómentes béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozott.
A cégcsoport a szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok számára tudatosan lehetőséget teremtett az adóelkerülésre - írták, hozzátéve, hogy a vállalkozások ugyanis az utalványokat azonnal készpénzre válthatták, így kerülve el a munkabért ténylegesen terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget.
Volt, hogy a megrendelt utalványokat a cégvezető vádlottak ki sem osztották a dolgozók között, hanem azonnal pénzzé tették. A visszaváltható utalványok segítségével a törvényeket kijátszó munkáltatók valójában munkabért fizettek ki dolgozóiknak, jóval kisebb közteher mellett - hangsúlyozták.
Emellett a cégcsoport több szövetkezetet is alapított, amelyekbe az érintett munkáltató cég dolgozóit "papíron" beléptették, ők az általuk ténylegesen elvégzett munka után járó díjazáshoz munkabér helyett "tagi támogatásként", adó- és járulékfizetés nélkül jutottak hozzá.
A cégcsoport szolgáltatásai közé tartozott a ténylegesen el nem végzett adminisztratív szolgáltatásokról vagy "kezelési költségről" szóló fiktív számlák kiállítása is, amely a cégek számára az áfafizetési kötelezettség csökkentését biztosította - tették hozzá.
Volt két olyan cég a most benyújtott vádirat szerint, amely a fenti módszerekkel 78, illetve 54 millió forintot "spórolt meg", míg a többi vállalkozás egyenként 6 millió és 33 millió forint közötti adót került el.
A Büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti, a jelenlegi vádemelésben érintett 39 cégvezető a nyomozás során a vagyoni hátrány teljes összegét, önrevíziót követően, az adóhatóság felé önként megfizette.
A főügyészség őket üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, a bűnügyben még további vádemelések várhatók.
Azoknál a gyanúsítottaknál, akik a cselekményükkel 5 millió forintnál kevesebb vagyoni hátrányt okoztak és azt önként megtérítették, továbbá a bűncselekmények elkövetését beismerték, az ügyészség felajánlotta, hogy a vádemelést elhalasztva feltételesen felfüggeszti az eljárást - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások