Útlezárások - Czomba: a szakszervezetek követelései régóta napirenden vannak
A dohányipari lobbi tevékenységével hozta összefüggésbe a hétfői demonstrációkat Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár.
Az államtitkár hétfőn a Parlamentben tartott kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: amit ma az utcákon látni, elsősorban nem szakszervezeti megmozdulás, hanem a dohányipari lobbi tevékenysége. Amit a szakszervezetek követelnek azok jelentős része régóta az asztalon van - mutatott rá.
Czomba Sándor a követelések közül kitért a korkedvezményes nyugdíjra és azt mondta: a kormány álláspontja 2010 óta egyértelmű, nyugdíjat csak a korhatár betöltése után kívánnak fizetni. Minden tételt, ami előtte van, átalakítottak és 2011. december 31.
Az államtitkár a 17 éve fennálló rendszert igazságtalannak és tarthatatlannak nevezte. Az számos olyan szakmát foglal magába, amely már hosszú évek, évtizedek óta nem létezik, és a technológiai fejlődéssel olyan változások következtek be, amelyek nem teszik ezt szükségessé - fejtette ki.
Mint mondta, azért fenntarthatatlan a rendszer, mert az összes korkedvezményes nyugdíjas mintegy 70 százaléka állami tulajdonú cégeknél dolgozik, azaz az állam az egyikből a másik zsebébe pakolja a kiszabott 13 százaléknyi járulékbefizetési kötelezettséget. Jelen pillanatban mintegy 42 ezer ember után fizetnek be ilyen járulékot, de ténylegesen 11 ezer korkedvezményes nyugdíjas van Magyarországon - közölte.
A munka törvénykönyvével összefüggésben emlékeztetett: több mint 20 éve nem nyúlt hozzá senki, és az előző Orbán-kormány volt az, amelyik átfogó módosításokat hajtott végre. Érzékelték, hogy nem javítgatni kell, hanem érdemi tartalmi változásokra van szükség - hangsúlyozta. A megállapodást hosszú viták előzték meg, és valamennyi munkáltatói és munkavállalói képviseleti szervezet aláírta azt. Azt soha nem állították, hogy úgy tökéletes ahogy van, a kormány részéről jelezték, ha munkáltatói és munkavállalói oldalról módosításra van igény, akkor tárgyalhatnak róla - jegyezte meg.
A cafeteria kapcsán elmondta: a kormány most is harcol Brüsszelben, és nagyon fontosnak tartják a rendszer elemeinek megtartását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tulajdonképpen érdemi változás nincs, hiszen döntő többségében 200 ezer forint alatt kapnak ilyen juttatást a munkavállalók. Ezen összeg alatt nincs módosulás - szögezte le az államtitkár, aki hozzátette: ez vonatkozik a SZÉP-kártyára is.
Arról, hogy folynak-e tárgyalások munkáltatói és munkavállalói képviseletekkel, azt mondta: kedden reggel találkoznak ismét az érintettekkel. Néhány hete megkezdték a bértárgyalásokat - emlékeztetett, majd megjegyezte: ha csak erről lenne szó, akkor tulajdonképpen a megállapodás nagyon közel lenne. Bízik benne, hogy a tárgyalások eredményre fognak vezetni, és a minimálbér, a garantált bérminimum, a bérajánlás tekintetében képesek lesznek a megbeszéléseket tovább vinni és megállapodni.
MTI
Az államtitkár hétfőn a Parlamentben tartott kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: amit ma az utcákon látni, elsősorban nem szakszervezeti megmozdulás, hanem a dohányipari lobbi tevékenysége. Amit a szakszervezetek követelnek azok jelentős része régóta az asztalon van - mutatott rá.Czomba Sándor a követelések közül kitért a korkedvezményes nyugdíjra és azt mondta: a kormány álláspontja 2010 óta egyértelmű, nyugdíjat csak a korhatár betöltése után kívánnak fizetni. Minden tételt, ami előtte van, átalakítottak és 2011. december 31.
óta korkedvezményes nyugdíj nincs Magyarországon, az korhatár előtti juttatássá alakult át - jelezte.
Az államtitkár a 17 éve fennálló rendszert igazságtalannak és tarthatatlannak nevezte. Az számos olyan szakmát foglal magába, amely már hosszú évek, évtizedek óta nem létezik, és a technológiai fejlődéssel olyan változások következtek be, amelyek nem teszik ezt szükségessé - fejtette ki.
Mint mondta, azért fenntarthatatlan a rendszer, mert az összes korkedvezményes nyugdíjas mintegy 70 százaléka állami tulajdonú cégeknél dolgozik, azaz az állam az egyikből a másik zsebébe pakolja a kiszabott 13 százaléknyi járulékbefizetési kötelezettséget. Jelen pillanatban mintegy 42 ezer ember után fizetnek be ilyen járulékot, de ténylegesen 11 ezer korkedvezményes nyugdíjas van Magyarországon - közölte.
A munka törvénykönyvével összefüggésben emlékeztetett: több mint 20 éve nem nyúlt hozzá senki, és az előző Orbán-kormány volt az, amelyik átfogó módosításokat hajtott végre. Érzékelték, hogy nem javítgatni kell, hanem érdemi tartalmi változásokra van szükség - hangsúlyozta. A megállapodást hosszú viták előzték meg, és valamennyi munkáltatói és munkavállalói képviseleti szervezet aláírta azt. Azt soha nem állították, hogy úgy tökéletes ahogy van, a kormány részéről jelezték, ha munkáltatói és munkavállalói oldalról módosításra van igény, akkor tárgyalhatnak róla - jegyezte meg.
A cafeteria kapcsán elmondta: a kormány most is harcol Brüsszelben, és nagyon fontosnak tartják a rendszer elemeinek megtartását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tulajdonképpen érdemi változás nincs, hiszen döntő többségében 200 ezer forint alatt kapnak ilyen juttatást a munkavállalók. Ezen összeg alatt nincs módosulás - szögezte le az államtitkár, aki hozzátette: ez vonatkozik a SZÉP-kártyára is.
Arról, hogy folynak-e tárgyalások munkáltatói és munkavállalói képviseletekkel, azt mondta: kedden reggel találkoznak ismét az érintettekkel. Néhány hete megkezdték a bértárgyalásokat - emlékeztetett, majd megjegyezte: ha csak erről lenne szó, akkor tulajdonképpen a megállapodás nagyon közel lenne. Bízik benne, hogy a tárgyalások eredményre fognak vezetni, és a minimálbér, a garantált bérminimum, a bérajánlás tekintetében képesek lesznek a megbeszéléseket tovább vinni és megállapodni.
MTI
Hozzászólások