V. Németh Zsolt: a vízügyi igazgatóságoknak az árvízvédelemmel és a vízvisszatartással is foglalkozniuk kell
Bár a klímaváltozás miatt a vízvisszatartási feladatok és az aszály elleni védekezés vált hangsúlyossá, a vízügyi igazgatóságoknak foglalkozniuk kell a víztöbblet kezelésével, az árvízvédelemmel is - mondta az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára szerdán a Kisdelta árvízi szükségtározó komplex vízkárelhárítási gyakorlatán.
V. Németh Zsolt a Fehér- és Fekete-Körös deltájában elhelyezkedő védműnél közölte: bár úgy tűnik, az árvizek korszaka véget ért, és helyette a vízvisszatartás kérdése kerül előtérbe, a veszélyérzet nem csökkenhet. Tavaly az évtized árvize vonult le a Dunán, miközben a Tiszán azzal egy időben aszályhelyzet volt - emlékeztetett.
Magyarország területének több mint fele veszélyeztetett az ár- és belvíz miatt, viszont - "ami eredmény" - ennek a területnek a 97 százaléka töltésekkel védett - mondta, hozzátéve: a folyók árterületén mintegy 700 település, csaknem 2000 ipari létesítmény található, körülbelül 7,5 millióan élnek ott.
"Nem megtagadni, hanem meghaladni kell az elődök munkáját", fel kell készülni a klímaváltozásra is - húzta alá az államtitkár. Hozzátette, a vízvisszatartás kérdése nem napjainkban kezdődött, ahhoz is fel kell használni a vízügyesek tapasztalatát; mint ahogyan a múlt héten megalakult Aszályvédelmi Operatív Törzsben is helyük van, "mert csak így lehetünk sikeresek".
V. Németh Zsolt elmondta, a szerdai gyakorlat- amelyen csaknem az ország összes vízügyi igazgatóságáról részt vettek - célja a szakemberek tudásának, a készségeknek az erősítése, a tapasztalatok összegzése; emellett elemezni kell, hogy minden jogszerűen történik-e, hiszen elárasztás esetén idegen területeket vesznek igénybe, amelyekért kártérítést kell fizetni, továbbá gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni.
Hozzátette, a gyakorlat helyszínén ráadásul nemcsak a társszervekkel, mint például a katasztrófavédelemmel, hanem a román vízügyi hatósággal is együtt kell működni.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a szükségtározó megnyitása előtt elmondta, az elmúlt 15 év rekord árvizeket hozott, amelyek hatására mintegy 400 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, és egyéb változtatások történtek.
Hangsúlyozta, hogy a tározók megnyitását össze kell hangolni, hiszen azok nemcsak lokálisan, hanem az egész Tisza-völgyben éreztetik hatásukat. Ebből a célból jött létre a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ, amely digitálisan számítja ki az optimális nyitást, a legkisebb védekezési költségeket.
A modellalapú vízgazdálkodással lokalizációs tervek is készültek, amelyek egyebek mellett megmondják, ha elszakad a töltés, milyen mély és milyen sebességű víz várható, hogy lehet ott kimenekíteni az embereket.
A változtatások része volt a mintegy 4600 fős vízügyi állomány szerkezeti átalakítása is - mondta, hozzátéve: az ágazat közel áll ahhoz, hogy behozza azt a lemaradást, amely a klímaváltozás előtt érzékelhető volt.
Lúczi Gergely, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, a gyakorlatra hónapokig készültek, az eredményeket kiértékelik, és a tapasztalatokat a tározók üzemeltetési gyakorlatába beépítik.
Azt is vizsgálják, hogy az árhullám levonulását követően, a tározó leürítésekor milyen lehetőség nyílik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyeztetett helyi vízvisszatartás megvalósítására - tette hozzá.
A szakemberek a szerdai gyakorlat során az 1995-96. évi téli rendkívüli árhullám feltételezésével számoltak. Akkor a Mályvádi- és a Mérgesi szükségtározót kellett megnyitni, a Kisdelta még nem létezett.
A gyakorlaton a vármegyei katasztrófavédelem és rendőrség, a nagyváradi Körösök Vízügyi Igazgatóság, az Országos Vízügyi Irányító Törzs és a Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság munkatársai is részt vettek.
(Forrás: MTI)
V. Németh Zsolt a Fehér- és Fekete-Körös deltájában elhelyezkedő védműnél közölte: bár úgy tűnik, az árvizek korszaka véget ért, és helyette a vízvisszatartás kérdése kerül előtérbe, a veszélyérzet nem csökkenhet. Tavaly az évtized árvize vonult le a Dunán, miközben a Tiszán azzal egy időben aszályhelyzet volt - emlékeztetett.Magyarország területének több mint fele veszélyeztetett az ár- és belvíz miatt, viszont - "ami eredmény" - ennek a területnek a 97 százaléka töltésekkel védett - mondta, hozzátéve: a folyók árterületén mintegy 700 település, csaknem 2000 ipari létesítmény található, körülbelül 7,5 millióan élnek ott.
"Nem megtagadni, hanem meghaladni kell az elődök munkáját", fel kell készülni a klímaváltozásra is - húzta alá az államtitkár.
V. Németh Zsolt elmondta, a szerdai gyakorlat- amelyen csaknem az ország összes vízügyi igazgatóságáról részt vettek - célja a szakemberek tudásának, a készségeknek az erősítése, a tapasztalatok összegzése; emellett elemezni kell, hogy minden jogszerűen történik-e, hiszen elárasztás esetén idegen területeket vesznek igénybe, amelyekért kártérítést kell fizetni, továbbá gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni.
Hozzátette, a gyakorlat helyszínén ráadásul nemcsak a társszervekkel, mint például a katasztrófavédelemmel, hanem a román vízügyi hatósággal is együtt kell működni.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a szükségtározó megnyitása előtt elmondta, az elmúlt 15 év rekord árvizeket hozott, amelyek hatására mintegy 400 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, és egyéb változtatások történtek.
Hangsúlyozta, hogy a tározók megnyitását össze kell hangolni, hiszen azok nemcsak lokálisan, hanem az egész Tisza-völgyben éreztetik hatásukat. Ebből a célból jött létre a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ, amely digitálisan számítja ki az optimális nyitást, a legkisebb védekezési költségeket.
A modellalapú vízgazdálkodással lokalizációs tervek is készültek, amelyek egyebek mellett megmondják, ha elszakad a töltés, milyen mély és milyen sebességű víz várható, hogy lehet ott kimenekíteni az embereket.
A változtatások része volt a mintegy 4600 fős vízügyi állomány szerkezeti átalakítása is - mondta, hozzátéve: az ágazat közel áll ahhoz, hogy behozza azt a lemaradást, amely a klímaváltozás előtt érzékelhető volt.
Lúczi Gergely, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, a gyakorlatra hónapokig készültek, az eredményeket kiértékelik, és a tapasztalatokat a tározók üzemeltetési gyakorlatába beépítik.
Azt is vizsgálják, hogy az árhullám levonulását követően, a tározó leürítésekor milyen lehetőség nyílik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyeztetett helyi vízvisszatartás megvalósítására - tette hozzá.
A szakemberek a szerdai gyakorlat során az 1995-96. évi téli rendkívüli árhullám feltételezésével számoltak. Akkor a Mályvádi- és a Mérgesi szükségtározót kellett megnyitni, a Kisdelta még nem létezett.
A gyakorlaton a vármegyei katasztrófavédelem és rendőrség, a nagyváradi Körösök Vízügyi Igazgatóság, az Országos Vízügyi Irányító Törzs és a Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság munkatársai is részt vettek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások