Vádirat újabb 137 ember ellen a fiktív munkaerő-kölcsönzések ügyében
Újabb 137 ember ellen nyújtott be vádiratot az országot behálózó, fiktív munkaerő-kölcsönzések ügyében a Heves Megyei Főügyészség - közölte a megyei főügyészhelyettes szerdán az MTI-vel.
Kalmár Gyula tájékoztatása szerint a csaknem 900 oldalas vádiratban az érintetteket többrendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolják. Korábban már több mint 150 emberrel szemben emeltek vádat az országos méretű csalássorozat ügyében.
A két férfi 2008 végén megállapodott abban, hogy létrehoznak egy olyan szervezetet, amely kifejezetten ezekre a szabálytalan bejelentésekre szakosodik. Ebben a cégláncolatban egyrészt fiktív munkaerő-kölcsönzési szerződéseket kötöttek, másrészt valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be. A láncolat alján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek főként ukrán állampolgárok nevén voltak bejegyezve annak érdekében, hogy a folyamatosan meginduló adóhatósági ellenőrzéseket megnehezítsék vagy meghiúsítsák.
A rendszer úgy működött, hogy a megbízó gazdasági társaság átküldte a bűnszervezetnek azoknak a munkavállalóknak az adatait, akik után nem akart járulékot fizetni, és akiket ezért a jogellenes céghálón belül e célra létrehozott vállalkozások valamelyikébe jelentetett be. Innentől a megbízók és a bűnszervezet irodistái folyamatosan egyeztették egymással a bérszámfejtést, valamint a számlázást, amelynek során a valódi vállalkozások hamis számlák alapján utaltak át összegeket a bűnszervezetben működtetett fiktív cégeknek.
Utóbbiak ebből elutalták vagy elküldték a ténylegesen a megbízóknál dolgozó munkavállalók részére a munkabéreket, majd az ezután náluk maradó összegből levonták a maguk díjait és jutalékait, a fennmaradó részt pedig visszaadták a megbízó vállalkozások képviselőinek. A munkabérek után az államot megillető közterheket végül senki nem fizette meg.
Az éveken át zajló költségvetési csalássorozattal az abban megbízóként érintett 160 vállalkozás és maga a bűnszervezet több százmillió forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek - közölte a főügyészhelyettes.
(Forrás: MTI)
Kalmár Gyula tájékoztatása szerint a csaknem 900 oldalas vádiratban az érintetteket többrendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolják. Korábban már több mint 150 emberrel szemben emeltek vádat az országos méretű csalássorozat ügyében.
Felidézte: az ügy elsőrendű vádlottja 2009 előtt hosszabb időn át foglalkozott azzal, hogy eladósodott cégeket átíratott olyan emberek nevére, akiknek nem állt szándékukban ezeket működtetni.
A másodrendű vádlott vagyonőr volt, aki tudott arról, hogy szakmájában a vállalkozások jelentős része színleg tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégekbe jelenti be az alkalmazottjait azért, hogy így kerülje el az adó- és járulékfizetést.
A két férfi 2008 végén megállapodott abban, hogy létrehoznak egy olyan szervezetet, amely kifejezetten ezekre a szabálytalan bejelentésekre szakosodik. Ebben a cégláncolatban egyrészt fiktív munkaerő-kölcsönzési szerződéseket kötöttek, másrészt valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be. A láncolat alján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek főként ukrán állampolgárok nevén voltak bejegyezve annak érdekében, hogy a folyamatosan meginduló adóhatósági ellenőrzéseket megnehezítsék vagy meghiúsítsák.
A rendszer úgy működött, hogy a megbízó gazdasági társaság átküldte a bűnszervezetnek azoknak a munkavállalóknak az adatait, akik után nem akart járulékot fizetni, és akiket ezért a jogellenes céghálón belül e célra létrehozott vállalkozások valamelyikébe jelentetett be. Innentől a megbízók és a bűnszervezet irodistái folyamatosan egyeztették egymással a bérszámfejtést, valamint a számlázást, amelynek során a valódi vállalkozások hamis számlák alapján utaltak át összegeket a bűnszervezetben működtetett fiktív cégeknek.
Utóbbiak ebből elutalták vagy elküldték a ténylegesen a megbízóknál dolgozó munkavállalók részére a munkabéreket, majd az ezután náluk maradó összegből levonták a maguk díjait és jutalékait, a fennmaradó részt pedig visszaadták a megbízó vállalkozások képviselőinek. A munkabérek után az államot megillető közterheket végül senki nem fizette meg.
Az éveken át zajló költségvetési csalássorozattal az abban megbízóként érintett 160 vállalkozás és maga a bűnszervezet több százmillió forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek - közölte a főügyészhelyettes.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások