Önkormányzat 2014 – Általában öt-hét ajánlás kell a nemzetiségi választáson induló jelölteknek
Az október 12-ei nemzetiségi választáson induló jelölteknek általában öt-hét ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy felkerülhessenek a szavazólapra. Három nappal a jelöltbejelentés vége előtt már közel 7500 nemzetiségi jelöltet jelentettek be a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu adatai szerint és ebből több mint 4300-at már nyilvántartásba is vettek a választási bizottságok.
A nemzetiségi képviselők választásán - hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához - a jelölteknek ajánlásokat kell gyűjteniük az induláshoz, négy évvel ezelőtt erre még nem volt szükség. Az a szabály azonban változatlan, hogy a települési nemzetiségi önkormányzati választáson független jelöltek nem indulhatnak, jelölteket kizárólag a jelölőszervezetként nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezetek állíthatnak. Azt, hogy a települési jelölt állításához mennyi érvényes ajánlásra van szükség, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást kitűző határozatának mellékletében állapította meg. A települési önkormányzati képviselőjelöltséghez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésekor (július 29-én) szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgár ajánlása szükséges.
Ez azt jelenti, hogy az összegyűjtendő ajánlások száma a települések túlnyomó többségében öt, de például Pilisvörösváron a német nemzetiség képviselőinek választásán a jelölteknek 33 ajánlást kell összegyűjteniük.
A jelöltség feltétele továbbá, hogy a jelölt szerepeljen nemzetiségének névjegyzékében. A névjegyzékbe vételre ugyan szeptember 26-ig van lehetőség, de mivel a jelöltállítás határideje szeptember 8. 16 óra, akit ezt követően vesznek fel a névjegyzékbe, már nem lehet jelölt. Bár a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet. A jelöltség feltétele az is, hogy a jelöltnek legyen választójoga, azaz ne legyen eltiltva a közügyek gyakorlásától, ne töltse börtönbüntetését vagy intézeti kényszergyógykezelését. A választópolgár nemcsak a saját lakóhelyén, hanem bármely településen indulhat jelöltként, de egy személy egyszerre csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelöltséget fogadhat el.
Magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgár is lehet jelölt, ha felveteti magát a központi névjegyzékbe.
Jelölőszervezetnek olyan bejegyzett társadalmi szervezet tekinthető - kivéve a pártokat - amelynek alapszabályban rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete. Amíg a korábbi választáson előírás volt, hogy a jelölőszervezetnek legalább három éve működnie kellett, ez a szabály a mostani voksoláson már "nem él", de a következő, 2019-es választáson már ismét ez lesz a követelmény. A nemzetiségi választáson indulni kívánó jelölőszervezetek nyilvántartásba kell vetetniük magukat valamely területi választási bizottságnál vagy az NVB-nél. A jelöltbejelentésre nyitva álló határidő előtt egy héttel 134 jelölőszervezetet vettek már nyilvántartásba a bizottságok.
A nemzetiségi választáson tehát jelöltet csak bejelentett és nyilvántartásba vett jelölőszervezet állíthat szeptember 8. 16 óráig. A jelöltet egy formanyomtatványon kell bejelenteni, és ugyanezen nyomtatványon a jelölt kérheti nevének nemzetiségi nyelven való feltüntetését a szavazólapon.
A jelöltnek egyúttal nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget valamint a nemzetiség képviseletét vállalja, ismeri-e a nemzetiség nyelvét, kultúráját, hagyományait és hogy a megelőző két választáson volt-e más nemzetiség jelöltje. A nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti. A választás megtartásának feltétele, hogy településenként és nemzetiségenként legalább annyi jelölt (három vagy négy) induljon, ahány fős a települési nemzetiségi önkormányzat. Ha azonban nincs elegendő jelölt, a választás elmarad, és már csak a következő, öt év múlva esedékes általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
forrás:MTI
A nemzetiségi képviselők választásán - hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához - a jelölteknek ajánlásokat kell gyűjteniük az induláshoz, négy évvel ezelőtt erre még nem volt szükség. Az a szabály azonban változatlan, hogy a települési nemzetiségi önkormányzati választáson független jelöltek nem indulhatnak, jelölteket kizárólag a jelölőszervezetként nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezetek állíthatnak. Azt, hogy a települési jelölt állításához mennyi érvényes ajánlásra van szükség, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást kitűző határozatának mellékletében állapította meg. A települési önkormányzati képviselőjelöltséghez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésekor (július 29-én) szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgár ajánlása szükséges.
Ez azt jelenti, hogy az összegyűjtendő ajánlások száma a települések túlnyomó többségében öt, de például Pilisvörösváron a német nemzetiség képviselőinek választásán a jelölteknek 33 ajánlást kell összegyűjteniük.A jelöltség feltétele továbbá, hogy a jelölt szerepeljen nemzetiségének névjegyzékében. A névjegyzékbe vételre ugyan szeptember 26-ig van lehetőség, de mivel a jelöltállítás határideje szeptember 8. 16 óra, akit ezt követően vesznek fel a névjegyzékbe, már nem lehet jelölt. Bár a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet. A jelöltség feltétele az is, hogy a jelöltnek legyen választójoga, azaz ne legyen eltiltva a közügyek gyakorlásától, ne töltse börtönbüntetését vagy intézeti kényszergyógykezelését. A választópolgár nemcsak a saját lakóhelyén, hanem bármely településen indulhat jelöltként, de egy személy egyszerre csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelöltséget fogadhat el.
Magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgár is lehet jelölt, ha felveteti magát a központi névjegyzékbe.
Jelölőszervezetnek olyan bejegyzett társadalmi szervezet tekinthető - kivéve a pártokat - amelynek alapszabályban rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete. Amíg a korábbi választáson előírás volt, hogy a jelölőszervezetnek legalább három éve működnie kellett, ez a szabály a mostani voksoláson már "nem él", de a következő, 2019-es választáson már ismét ez lesz a követelmény. A nemzetiségi választáson indulni kívánó jelölőszervezetek nyilvántartásba kell vetetniük magukat valamely területi választási bizottságnál vagy az NVB-nél. A jelöltbejelentésre nyitva álló határidő előtt egy héttel 134 jelölőszervezetet vettek már nyilvántartásba a bizottságok.
A nemzetiségi választáson tehát jelöltet csak bejelentett és nyilvántartásba vett jelölőszervezet állíthat szeptember 8. 16 óráig. A jelöltet egy formanyomtatványon kell bejelenteni, és ugyanezen nyomtatványon a jelölt kérheti nevének nemzetiségi nyelven való feltüntetését a szavazólapon.
A jelöltnek egyúttal nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget valamint a nemzetiség képviseletét vállalja, ismeri-e a nemzetiség nyelvét, kultúráját, hagyományait és hogy a megelőző két választáson volt-e más nemzetiség jelöltje. A nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti. A választás megtartásának feltétele, hogy településenként és nemzetiségenként legalább annyi jelölt (három vagy négy) induljon, ahány fős a települési nemzetiségi önkormányzat. Ha azonban nincs elegendő jelölt, a választás elmarad, és már csak a következő, öt év múlva esedékes általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
forrás:MTI
Hozzászólások