Önkormányzat 2104 - Alapjogokért Központ: a vesztesek rosszabb helyzetbe kerülhetnek a fővárosi választásokon az Ab döntése nyomán
Azzal, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az új fővárosi választási rendszer kompenzációs mechanizmusra vonatkozó egyes előírásait, a budapesti önkormányzati választásokon vesztes szereplőket hozta rosszabb helyzetbe, a töredékszavazatok súlyozása ugyanis őket részesítette volna előnyben - közölte az Alapjogokért Központ kedden az MTI-vel.
A központ emlékeztetett, az 57 ellenzéki országgyűlési képviselő által beadott, utólagos normakontrollra irányuló indítványnak két lényeges pontja volt: a Fővárosi Közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályozás megsemmisítését egyrészről a közvetlen szavazás alapelvének, másrészről a választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozva kérelmezték.
Ezek közül az Ab a közvetlenség sérelmét nem találta megalapozottnak, mivel az azt jelenti, hogy a választó szavazatából mindenféle közvetítő nélkül mandátum képződik. Az új szabályozás ezen követelményt kielégíti, a választó ugyanis egyazon szavazatával közvetlenül juttathatja a polgármester-jelöltet városvezetői és közgyűlési mandátumhoz is - tették hozzá.
A választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozó kifogásokat viszont részben megalapozottnak találta a testület, és helyesen állapította meg, hogy az egy ember egy szavazat elvének követelményét sérti a fővárosban bevezetni tervezett újszerű kompenzációs mechanizmus - értékelte a központ, rámutatva: a súlyozás értelmében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott, így listán hasznosuló szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszor többet értek volna, mint a legkisebb kerületben.
Ennek megfelelően viszont - fűzték hozzá - a vesztes polgármesterek töredékszavazatai után több mandátum is képződött volna a pártlistáról, valamelyest kompenzálva a városvezetői helyet nem szerző jelöltet, illetve pártot.
Az Ab döntése nyomán a leendő fővárosi képviselők közötti alkotmányos mandátumegyenlőtlenség fogja tehát biztosítani végső soron a választójog egyenlőségét - olvasható az elemzésben.
forrás:MTI
A központ emlékeztetett, az 57 ellenzéki országgyűlési képviselő által beadott, utólagos normakontrollra irányuló indítványnak két lényeges pontja volt: a Fővárosi Közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályozás megsemmisítését egyrészről a közvetlen szavazás alapelvének, másrészről a választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozva kérelmezték.
Ezek közül az Ab a közvetlenség sérelmét nem találta megalapozottnak, mivel az azt jelenti, hogy a választó szavazatából mindenféle közvetítő nélkül mandátum képződik. Az új szabályozás ezen követelményt kielégíti, a választó ugyanis egyazon szavazatával közvetlenül juttathatja a polgármester-jelöltet városvezetői és közgyűlési mandátumhoz is - tették hozzá.
A választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozó kifogásokat viszont részben megalapozottnak találta a testület, és helyesen állapította meg, hogy az egy ember egy szavazat elvének követelményét sérti a fővárosban bevezetni tervezett újszerű kompenzációs mechanizmus - értékelte a központ, rámutatva: a súlyozás értelmében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott, így listán hasznosuló szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszor többet értek volna, mint a legkisebb kerületben.
Ennek megfelelően viszont - fűzték hozzá - a vesztes polgármesterek töredékszavazatai után több mandátum is képződött volna a pártlistáról, valamelyest kompenzálva a városvezetői helyet nem szerző jelöltet, illetve pártot.
Az Ab döntése nyomán a leendő fővárosi képviselők közötti alkotmányos mandátumegyenlőtlenség fogja tehát biztosítani végső soron a választójog egyenlőségét - olvasható az elemzésben.
forrás:MTI
Hozzászólások