Választás 2014 - Nézőpont: ártott a Simon-ügy a baloldalnak
Vélhetően a Simon-ügy hatására a januári 24 százalékról 18 százalékra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya a teljes népességen belül. Szintén csökkent a januárihoz képest a részvételüket biztosra ígérő szavazókon belül a baloldaiak aránya: 26 százalékról 17 százalékra - tartalmazza a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredménye, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
A kutatás szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz-KDNP-t, 18 százaléka a baloldali pártokat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t.
A választásra jogosultak 20 százaléka rejtőzködő, közülük 6 százaléknyian várják kormányváltó hangulatban a következő hetek kampányát.
Az összes megkérdezett 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a választáson. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fidesz-KDNP-t, 17 százaléka a baloldali összefogás pártjait, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százaléka pedig a Lehet Más a Politikát.
A baloldallal szimpatizálók csökkenő választási részvételi hajlandóságát mutatja, hogy a baloldali pártok támogatottsága az aktív szavazók körében alacsonyabb a teljes népesség körében mért támogatottságuknál.
A baloldali szimpatizánsok elbizonytalanodása mögött vélhetően a Simon-ügy állhat, melyet az összes megkérdezett 55 százaléka ismert - közölte a Nézőpont Intézet.
A Nézőpont reprezentatív kutatása 2014. február 17. és 20. között, a Heti Válasz című hetilap megrendelésére, 1000 ember telefonos megkérdezésével készült.
A Tárki szerdán közzétett kutatása szerint a teljes népességen belül februárra 38 százalékra nőtt a kormánypártok támogatottsága a januári 29 százalékról. Januárban pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, és a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki.
A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban az Összefogásé 27 százalékos volt. A Jobbikra a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban, míg februárban 15 százaléka, a pártválasztók körében pedig 14-ről 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra nőtt.
MTI
A kutatás szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz-KDNP-t, 18 százaléka a baloldali pártokat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t.
A választásra jogosultak 20 százaléka rejtőzködő, közülük 6 százaléknyian várják kormányváltó hangulatban a következő hetek kampányát.
Az összes megkérdezett 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a választáson. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fidesz-KDNP-t, 17 százaléka a baloldali összefogás pártjait, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százaléka pedig a Lehet Más a Politikát.
A baloldallal szimpatizálók csökkenő választási részvételi hajlandóságát mutatja, hogy a baloldali pártok támogatottsága az aktív szavazók körében alacsonyabb a teljes népesség körében mért támogatottságuknál.
A baloldali szimpatizánsok elbizonytalanodása mögött vélhetően a Simon-ügy állhat, melyet az összes megkérdezett 55 százaléka ismert - közölte a Nézőpont Intézet.
A Nézőpont reprezentatív kutatása 2014. február 17. és 20. között, a Heti Válasz című hetilap megrendelésére, 1000 ember telefonos megkérdezésével készült.
A Tárki szerdán közzétett kutatása szerint a teljes népességen belül februárra 38 százalékra nőtt a kormánypártok támogatottsága a januári 29 százalékról. Januárban pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, és a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki.
A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban az Összefogásé 27 százalékos volt. A Jobbikra a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban, míg februárban 15 százaléka, a pártválasztók körében pedig 14-ről 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra nőtt.
MTI
Hozzászólások