Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai február 1-jétől
Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai és az ezzel kapcsolatos egyes jogorvoslati lehetőségek, vizsgálatok, bírósághoz fordulás rendje február 1-jétől.
A nagyrészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét. A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenőrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni.
A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek.
Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, külföldi személyekkel, szervezetekkel, érdekeltségekkel kapcsolatos körülményeiben lényeges változás következett be, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel figyelhető meg.
Az alapvető jogok biztosának adott jogkörök alapján a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérheti az ombudsmantól a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében. E vonatkozásban az ombudsman hivatalból is vizsgálhatja a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának nemzetbiztonsági gyakorlatát.
A módosítás kitér a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogorvoslatra. E szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy többek között a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal, kockázati tényezővel szemben panasszal élhet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél, továbbá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyának megszüntetésekor bizonyos esetekben kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a döntés felülvizsgálatát. Ilyen ügyekben nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett bíró jár el zárt tárgyaláson, soron kívül.
A bíróság ezekben a perekben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, de jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére. Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.
Egyes döntések ellen az érintettek az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak.
A törvénymódosítás érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének kérdéseit és egyebek mellett kitér arra is, hogy egyes nemzetbiztonsági ellenőrzéseket le kell folytatni, ha az ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly márciusban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a korábbi szabályozást, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslatot vegyen igénybe. Az alkotmánybírósági eljárást Szabó Máté korábbi ombudsman kezdeményezte, indítványa nyomán az Ab már az érdemi döntés meghozatala előtt felfüggesztette a kifogásolt szabályok egy részének 2013 júliusi hatálybalépését.
Az Ab tavaly márciusban kimondta, hogy alkotmányellenes az a korábbi rendelkezés is, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni.
Az Ab indoklása szerint az akkor vizsgált szabályozás megteremtette a kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan személyekről és családtagjaikról is bármit meg lehet tudni. Mind az ellenőrzés folyamatosságának előírása, mind a titkos információgyűjtés lehetősége túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén - értékelte az Ab.
A tavaly decemberben elfogadott és javarészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás kitér arra is, hogy "a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel. A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni".
A nemzetbiztonsági kérdőívben pedig a jövőben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e az érintett, illetve közeli hozzátartozója beutazását valamely országba.
(Forrás: MTI)
A nagyrészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét. A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenőrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni.A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek.
Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, külföldi személyekkel, szervezetekkel, érdekeltségekkel kapcsolatos körülményeiben lényeges változás következett be, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel figyelhető meg.
Az alapvető jogok biztosának adott jogkörök alapján a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérheti az ombudsmantól a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.
A módosítás kitér a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogorvoslatra. E szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy többek között a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal, kockázati tényezővel szemben panasszal élhet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél, továbbá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyának megszüntetésekor bizonyos esetekben kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a döntés felülvizsgálatát. Ilyen ügyekben nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett bíró jár el zárt tárgyaláson, soron kívül.
A bíróság ezekben a perekben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, de jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére. Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.
Egyes döntések ellen az érintettek az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak.
A törvénymódosítás érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének kérdéseit és egyebek mellett kitér arra is, hogy egyes nemzetbiztonsági ellenőrzéseket le kell folytatni, ha az ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly márciusban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a korábbi szabályozást, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslatot vegyen igénybe. Az alkotmánybírósági eljárást Szabó Máté korábbi ombudsman kezdeményezte, indítványa nyomán az Ab már az érdemi döntés meghozatala előtt felfüggesztette a kifogásolt szabályok egy részének 2013 júliusi hatálybalépését.
Az Ab tavaly márciusban kimondta, hogy alkotmányellenes az a korábbi rendelkezés is, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni.
Az Ab indoklása szerint az akkor vizsgált szabályozás megteremtette a kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan személyekről és családtagjaikról is bármit meg lehet tudni. Mind az ellenőrzés folyamatosságának előírása, mind a titkos információgyűjtés lehetősége túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén - értékelte az Ab.
A tavaly decemberben elfogadott és javarészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás kitér arra is, hogy "a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel. A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni".
A nemzetbiztonsági kérdőívben pedig a jövőben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e az érintett, illetve közeli hozzátartozója beutazását valamely országba.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások