Varga Judit: a jogállamiság nem válhat politikai zsarolóeszközzé
A jogállamiság nem válhat politikai zsarolóeszközzé - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn azzal összefüggésben, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még megválasztása előtt ígéretet tett arra, hogy évente jelentést készítenek a tagállamok jogállami helyzetéről.
"A jog uralma elsődleges Európában, de ha ez politikai nyilatkozatok szintjén kerül bevetésre, akkor könnyen a zsarolók uralmává válhat" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: a jogállamiságnak nincs egzakt fogalma, az alkotmányos történelmi fejlődés eredményeit jelenti.
Ha nincs meghatározva mi az a norma, amelynek meg kell felelni, amihez akár pénzügyi szankciók is párosulhatnak, az maga a jog uralmának vége - mondta. A miniszter rámutatott: Ursula von der Leyen megválasztása előtt már felmerült ez a kérdés egy belga-német javaslatként. Ez egy kormányközi párbeszédet irányzott elő, nem az európai intézményeket bevonva akarták vizsgálni a jogállamiságot, hanem egymást kölcsönösen tisztelő tagállamok alkotmányos párbeszéde lett volna. Sajnos, ez alakult át egy intézményesített jogállamisági jelentéssé. Magyarország számos politikai fenntartását fejezte ki az ötlettel kapcsolatban, Magyarország és Lengyelország vétózta is, így az elképzelés nem is élvezi a tagállamok egyhangú támogatását - közölte.
Az előzetes munkák alapján arra következtetünk, hogy forráskritikával kell kezelni a bizottsági elnök által szeptember végére ígért jelentést - mondta a miniszter. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy "nem ugyanolyan súllyal esik latba a jelentés elkészítésénél például tagállami kormányoknak a véleménye, mint a különböző NGO-k kereszthivatkozásaiból felépített álbizonyítékok rendszere" - fogalmazott.
Hozzátette: ezért is igyekszik többek között a közösségi oldalán is minél több információt megosztani. Példaként említette a kettős mércére, hogy míg Magyarországon az igazságügyi miniszternek semmilyen intézményes ráhatása nincs igazságszolgáltatási rendszerekre, például az ügyészségre, addig más országokban ezek közvetlenül az igazságügyi tárcához tartoznak.
Varga Judit azt is érdekes kérdésnek nevezte, hogy milyen politikai következményei lehetnek, ha a jogállamisági jelentés nem élvezi minden tagállam támogatását. Emlékeztetett: a tagállamok a csatlakozásukkor nem hatalmazták fel ilyen hatáskörrel az Európai Bizottságot, ezért politikai szempontból elképzelhetetlennek nevezte, hogy a jelentésnek következményei legyenek.
A miniszter magát a jogállamisági jelentésben szereplő témaválasztást is önkényesnek nevezte, azt nem vitatták meg, és kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete nem kapott helyet benne.
(Forrás: MTI)
"A jog uralma elsődleges Európában, de ha ez politikai nyilatkozatok szintjén kerül bevetésre, akkor könnyen a zsarolók uralmává válhat" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: a jogállamiságnak nincs egzakt fogalma, az alkotmányos történelmi fejlődés eredményeit jelenti.
A jogállamiság témája csak az egymást kölcsönösen tisztelő tagállamok párbeszéde keretében képzelhető el, de nincs zsinórmértéke, amely alapján egy tagállamot jónak vagy rossznak lehetne minősíteni - mondta.
Azzal Magyarország is maximálisan egyetért, hogy a jogállamiság elsődleges, de ha ezt a jogállamiságot különböző politikai célokra zsarolóeszközként próbálják használni, akkor lesz a jog uralmának vége - szögezte le.
Ha nincs meghatározva mi az a norma, amelynek meg kell felelni, amihez akár pénzügyi szankciók is párosulhatnak, az maga a jog uralmának vége - mondta. A miniszter rámutatott: Ursula von der Leyen megválasztása előtt már felmerült ez a kérdés egy belga-német javaslatként. Ez egy kormányközi párbeszédet irányzott elő, nem az európai intézményeket bevonva akarták vizsgálni a jogállamiságot, hanem egymást kölcsönösen tisztelő tagállamok alkotmányos párbeszéde lett volna. Sajnos, ez alakult át egy intézményesített jogállamisági jelentéssé. Magyarország számos politikai fenntartását fejezte ki az ötlettel kapcsolatban, Magyarország és Lengyelország vétózta is, így az elképzelés nem is élvezi a tagállamok egyhangú támogatását - közölte.
Az előzetes munkák alapján arra következtetünk, hogy forráskritikával kell kezelni a bizottsági elnök által szeptember végére ígért jelentést - mondta a miniszter. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy "nem ugyanolyan súllyal esik latba a jelentés elkészítésénél például tagállami kormányoknak a véleménye, mint a különböző NGO-k kereszthivatkozásaiból felépített álbizonyítékok rendszere" - fogalmazott.
Hozzátette: ezért is igyekszik többek között a közösségi oldalán is minél több információt megosztani. Példaként említette a kettős mércére, hogy míg Magyarországon az igazságügyi miniszternek semmilyen intézményes ráhatása nincs igazságszolgáltatási rendszerekre, például az ügyészségre, addig más országokban ezek közvetlenül az igazságügyi tárcához tartoznak.
Varga Judit azt is érdekes kérdésnek nevezte, hogy milyen politikai következményei lehetnek, ha a jogállamisági jelentés nem élvezi minden tagállam támogatását. Emlékeztetett: a tagállamok a csatlakozásukkor nem hatalmazták fel ilyen hatáskörrel az Európai Bizottságot, ezért politikai szempontból elképzelhetetlennek nevezte, hogy a jelentésnek következményei legyenek.
A miniszter magát a jogállamisági jelentésben szereplő témaválasztást is önkényesnek nevezte, azt nem vitatták meg, és kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete nem kapott helyet benne.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások