Varga Judit: az EU-t nem érdekli a magyar kormány álláspontja a gyermekvédelmi törvényről
A magyar kormány azt hitte, hogy az Európai Uniót érdekli a véleménye a gyermekvédelmi törvényről, de tévedett - írja Varga Judit igazságügyi miniszter az abouthungary.hu blogban pénteken megjelent cikkében.
A tárcavezető eredetileg a Politico című lap véleményrovatában akarta megjelenteti az angol nyelvű írást, de az újság ezt elutasította. Varga Judit azt írja, hogy a nemzetközi sajtóban közel tíz éve jelennek meg rendszeresen olyan nyilatkozatok "a magyar demokrácia haláláról", amelyekről vitát sem lehet nyitni. Sosem fáradtak bele a csalárdságba, holott "újra és újra farkast kiáltottak, miközben sosem volt farkas".
Ezúttal azt hirdetik, hogy Magyarország diszkriminatív, homofób törvényt fogadott el. Senkit sem érdekel, hogy a több tagállam által aláírt nyilatkozat hamis állításokat tartalmaz, lényegében hamisítja meg a törvényt, elkendőzve annak kulcsfontosságú részeit. "Senki sem törődik azzal, hogy a törvény középpontjában a gyermekek védelme áll bármifajta szexualitással szemben, ezért értelemszerűen nem lehet diszkriminatív" - írja Varga Judit.
Varga Judit szerint az új törvény a szülők jogainak szavatolására összpontosít, illetve a kiskorúak védelmére olyan tartalmakhoz való hozzáféréstől, amelyek ellentmondhatnak azon szülők nevelési elveinek, akik úgy döntöttek, hogy a felnőtté válásig maguk oktatják erre a gyerekeiket. Addig azonban mindenki másnak - legyen az akár az állam vagy az iskola - tiszteletben kell tartania a szülők jogát, hogy maguk döntsenek gyermekeik szexuális neveléséről.
A miniszter cikkében megjegyzi: az EU Alapjogi Chartájának 14. cikke kimondja, hogy tiszteletben kell tartani szülők azon jogát, hogy vallási, világnézeti és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák gyermekeik oktatását, és ennek összhangban kell lennie az említett szabadságjogok érvényesítéséről szóló nemzeti jogszabályokkal is.
Varga Judit leszögezi, hogy a szóban forgó magyar jogszabály nem vonatkozik a tizennyolc éven felüliek, vagyis a felnőttek életvitelére, szexuális identitásukra vagy annak gyakorlására, arra sem, hogy a nyilvánosság előtt hogyan akarják kifejezni magukat, hogyan akarnak mutatkozni. A szexuális irányultság és a nemi identitás Magyarországon szigorú alkotmányos védelmet élvez - írja Varga Judit, és idézi írásában az alaptörvény vonatkozó cikkét és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, amelyek szerint Magyarország megkülönböztetés nélkül szavatolja mindenki számára az alapvető jogok gyakorlását, és kifejezetten tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést.
A vitatott jogszabály nem tilt diákok számára az iskolában - vagy más módon szervezett - szexuális kultúrával, viselkedéssel, fejlődéssel vagy orientációval kapcsolatos tevékenységet, hacsak nem népszerűsítik ezt. A törvény csupán azt köti ki, hogy képzett szakemberek vessék fel ezeket az érzékeny kérdéseket a gyerekek előtt, életkoruknak megfelelően, bizonyítékokra támaszkodva. hozzájárulva evvel a megfelelő nevelésükhöz a szüleik és törvényes gyámjaik irányítása és útmutatása alapján.
"Magyarországon mindenki szabadon, saját látásmódjával kifejezheti nemi identitását, a magyar jogszabályok minden kisebbség számára teljes mértékben garantálják az alapvető jogokat" - szögezi le a tárcavezető, hozzátéve, hogy nincs abban semmi ellentmondás és diszkriminatív, ha a törvény szavatolja egyben a szülők jogát és kötelezettségét a gyermekek nevelésére.
Varga Judit szerint nem ez az első eset, hogy egyesek tények ismerete nélkül mondanak minősítést a magyar jog európaiságáról. Az új magyar törvényt elítélő politikai nyilatkozat nemcsak azért szégyenletes, mert ellentétes a lojális együttműködéssel, hanem azért is, mert előzetes pártatlan vizsgálatot mellőző, elfogult politikai véleményt tartalmaz. Ugyancsak nem az első eset, hogy diszkriminatívnak bélyegeznek meg magyar jogszabályokat. Az igazság azonban az, hogy annak sugalmazásával, hogy ez a törvény EU-ellenes, kizárólag azokat diszkriminálják, akik az Alapjogi Chartával összhangban ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy a gyermekek oktatásáról a szüleik döntsenek - írta Varga Judit igazságügyi miniszter.
(Forrás: MTI)
A tárcavezető eredetileg a Politico című lap véleményrovatában akarta megjelenteti az angol nyelvű írást, de az újság ezt elutasította. Varga Judit azt írja, hogy a nemzetközi sajtóban közel tíz éve jelennek meg rendszeresen olyan nyilatkozatok "a magyar demokrácia haláláról", amelyekről vitát sem lehet nyitni. Sosem fáradtak bele a csalárdságba, holott "újra és újra farkast kiáltottak, miközben sosem volt farkas". Ezúttal azt hirdetik, hogy Magyarország diszkriminatív, homofób törvényt fogadott el. Senkit sem érdekel, hogy a több tagállam által aláírt nyilatkozat hamis állításokat tartalmaz, lényegében hamisítja meg a törvényt, elkendőzve annak kulcsfontosságú részeit. "Senki sem törődik azzal, hogy a törvény középpontjában a gyermekek védelme áll bármifajta szexualitással szemben, ezért értelemszerűen nem lehet diszkriminatív" - írja Varga Judit.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a nyilatkozatot aláíró tagállamok még csak hivatalos magyarázatot sem kértek a magyar kormánytól, mielőtt a közös levelüket közzétették, mesterséges konfliktust szítva a gyermekek jogai és az LMBT-közösséghez tartozó személyek jogai között.
A miniszter azt firtatja, hogy valóban ez lenne az uniós szerződésekben rögzített lojális együttműködés megtestesülése?
Varga Judit szerint az új törvény a szülők jogainak szavatolására összpontosít, illetve a kiskorúak védelmére olyan tartalmakhoz való hozzáféréstől, amelyek ellentmondhatnak azon szülők nevelési elveinek, akik úgy döntöttek, hogy a felnőtté válásig maguk oktatják erre a gyerekeiket. Addig azonban mindenki másnak - legyen az akár az állam vagy az iskola - tiszteletben kell tartania a szülők jogát, hogy maguk döntsenek gyermekeik szexuális neveléséről.
A miniszter cikkében megjegyzi: az EU Alapjogi Chartájának 14. cikke kimondja, hogy tiszteletben kell tartani szülők azon jogát, hogy vallási, világnézeti és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák gyermekeik oktatását, és ennek összhangban kell lennie az említett szabadságjogok érvényesítéséről szóló nemzeti jogszabályokkal is.
Varga Judit leszögezi, hogy a szóban forgó magyar jogszabály nem vonatkozik a tizennyolc éven felüliek, vagyis a felnőttek életvitelére, szexuális identitásukra vagy annak gyakorlására, arra sem, hogy a nyilvánosság előtt hogyan akarják kifejezni magukat, hogyan akarnak mutatkozni. A szexuális irányultság és a nemi identitás Magyarországon szigorú alkotmányos védelmet élvez - írja Varga Judit, és idézi írásában az alaptörvény vonatkozó cikkét és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, amelyek szerint Magyarország megkülönböztetés nélkül szavatolja mindenki számára az alapvető jogok gyakorlását, és kifejezetten tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést.
A vitatott jogszabály nem tilt diákok számára az iskolában - vagy más módon szervezett - szexuális kultúrával, viselkedéssel, fejlődéssel vagy orientációval kapcsolatos tevékenységet, hacsak nem népszerűsítik ezt. A törvény csupán azt köti ki, hogy képzett szakemberek vessék fel ezeket az érzékeny kérdéseket a gyerekek előtt, életkoruknak megfelelően, bizonyítékokra támaszkodva. hozzájárulva evvel a megfelelő nevelésükhöz a szüleik és törvényes gyámjaik irányítása és útmutatása alapján.
"Magyarországon mindenki szabadon, saját látásmódjával kifejezheti nemi identitását, a magyar jogszabályok minden kisebbség számára teljes mértékben garantálják az alapvető jogokat" - szögezi le a tárcavezető, hozzátéve, hogy nincs abban semmi ellentmondás és diszkriminatív, ha a törvény szavatolja egyben a szülők jogát és kötelezettségét a gyermekek nevelésére.
Varga Judit szerint nem ez az első eset, hogy egyesek tények ismerete nélkül mondanak minősítést a magyar jog európaiságáról. Az új magyar törvényt elítélő politikai nyilatkozat nemcsak azért szégyenletes, mert ellentétes a lojális együttműködéssel, hanem azért is, mert előzetes pártatlan vizsgálatot mellőző, elfogult politikai véleményt tartalmaz. Ugyancsak nem az első eset, hogy diszkriminatívnak bélyegeznek meg magyar jogszabályokat. Az igazság azonban az, hogy annak sugalmazásával, hogy ez a törvény EU-ellenes, kizárólag azokat diszkriminálják, akik az Alapjogi Chartával összhangban ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy a gyermekek oktatásáról a szüleik döntsenek - írta Varga Judit igazságügyi miniszter.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások