Várhelyi Olivér: az Európai Bizottság prioritásként kezeli az EU bővítését

A jelenlegi Európai Bizottság a mandátumának kezdete óta azon dolgozik, hogy a bővítés ügye visszakerüljön a legfelső politikai szint napirendjére - fogalmazott Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa pénteken, Budapesten.A biztos a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján mondott beszédében kiemelte, "ez a bizottság szolgálatként tekint erre a feladatra, és ez a bizottság szeretne közös sikereket ezen a területen". A cél az, hogy ne a bővítés ténye, hanem annak sebessége legyen a kérdés.
    

A csatlakozáshoz szükséges reformfolyamatok alapvetően a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartoznak - mutatott rá, ezért arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák a bővítést gyorsítani hivatott növekedési tervet és segítsenek azt minél gyorsabban végrehajtani. A nemzeti parlamentek a demokratikus intézményrendszereink alapkövei - mondta. Ezért kulcsszerepet kell játszaniuk és kulcsszerepet is fognak játszani a csatlakozási folyamatban - fogalmazott Várhelyi Olivér.
    

Megjegyezte: alapelv, hogy hitelesnek kell lennie a csatlakozási folyamatnak, fel kell gyorsítani az intézményi szint mellett a tényleges integrációt is. Kiszámíthatóvá kell tenni a bővítést, azaz "ha van teljesítmény, kell, hogy legyen európai döntés az előrelépésről, kell, hogy legyen döntés a belépésről". Hangsúlyozta: mára sikerült elérni, hogy az Európai Tanácsban tekintsék ezt a kérdést ismét politikai prioritásnak.
    

"A térséget is aktivizálta ez a munka, de azt is látjuk, hogy sok van még előttünk" - jegyezte meg Várhelyi Olivér, megemlítve, hogy a régió lakosságát sokkal inkább be kell vonni a folyamatba, és válaszolni kell azokra a jogos kritikákra, miért tart ilyen sokáig a bővítés. Kulcskérdésnek nevezte, "hogyan tekint a régió, és az Európai Unió a tagságra, illetve a tagság ígéretére", hozzátéve, a konferencia résztvevői minden bizonnyal úgy tekintik ezt, "mint a hosszú távú béke, biztonság és prosperitás zálogát".
    

Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt valóra váltjuk-e, vagy sem - jegyezte meg a biztos. Kiemelte: az EU már lépett a térség legfontosabb gazdasági, szociális kihívásaira választ adó folyamatok felgyorsítása érdekében. Azzal a céllal tette ezt, hogy véglegesen összekapcsolja a Nyugat-Balkánt az unióval: közös gazdasági és beruházási tervet alkotott, hogy 30 milliárd eurót mozgósítva küzdjék le a térség előtt álló legfontosabb kihívásokat.
    

Várhelyi Olivér szerint "megengedhetetlen", hogy a régió fővárosai között nincs közúti, vasúti összeköttetés, a térségben kevés és szennyező energiaforrás áll rendelkezésre, olyan alapvető adottságok hiányoznak, mint a szélessávú internet. Kiemelte: a régió nemcsak elfogadta ezt a tervet, hanem "nagyon lelkiismeretesen és óriási lendülettel hajtja végre" azt. Az összes forrás 44 százalékát már fel is használták e célra, amivel az uniós költségvetés végrehajtásának éllovasai.
   

Látjuk, hogy ha van politikai ajánlat, ha van gazdasági ajánlat a régió számára, akkor a régió ezzel nemcsak hogy tud, nemcsak, hogy akar, de él is - fogalmazott. Várhelyi Olivér arra is kitért: az Ukrajna elleni orosz agresszió "alapjaiban rengeti meg az egész európi biztonságpolitikai architektúrát", ami ugyanakkor erősítette a tagság iránti igényt, felértékelte a bővítés ügyét.
    

A biztos Bosznia-Hercegovina kapcsán megemlítette: "mostanra már Európában mindenki kell, hogy tudja, hogy nemcsak a nyugat-balkáni régió vagy az új tagjelölt államok érdeke a bővítés, hanem Európa alapvető érdeke." Ha Európa nem nyújtja ki a karját most, és nem viszi el azt a békét, biztonságot és stabilitást, amit az Európai Unió megtestesít, akkor közelebb engedi magához a konfliktusokat, közelebb engedi magához a háborút és közelebb engedi magához a válságokat - fogalmazott, kijelentve, "a feladat az, hogy rövidtávon bővítés legyen".
    

A biztos arról beszélt, az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű: nincs szükség intézményi reformokra ahhoz, hogy új államokat fogadjon be az EU. A jelenlegi intézményi keretek megfelelőek arra. Hozzátette: lehet vitatkozni a működés javításáról, de az nem lehet a bővítés előfeltétele. Az igazi kérdésnek azt nevezte, hogyan lehet azt elérni, hogy a Nyugat-Balkán gazdaságai és társadalmai elérjék az uniós tagállamok fejlettségi szintjét, és hogy ezek az országok egyenrangú és versenyképes félként vehessenek részt a belső piacban, a nyugatihoz hasonló jólét és szociális háló mellett.
    

Ennek megteremtését már ma el kell kezdeni - fogalmazott a biztos, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy a térség be tudjon kapcsolódni minden olyan folyamatba, amibe már a csatlakozás előtt lehet. Akkor lehet csak sikeres a nyugat-balkáni régió, ha sokkal többet kereskednek, sokkal többet beszélnek egymással, és sokkal inkább stratégiai szövetségesként tekintenek egymásra - jelentette ki az uniós biztos.


(Forrás: MTI)