Vasárnaptól lehet nyilatkozni a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről
A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget igénylőknek december elsejétől nyílik módjuk arra, hogy nyilatkozzanak a bankoknál, legkorábban februárban lehet majd élni a lehetőséggel.
A nyilatkozat tartalmát kormányrendelet határozza meg, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
A rendelet felsorolja, hogy a bankszámla tulajdonosának milyen adatokat kell megadnia ahhoz, hogy - csak egy - számlájáról a havi két készpénzfelvétel, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes legyen, egyben tartalmazza mellékletében a kitöltendő űrlapot is.
Az kérheti az ingyenes készpénzfelvételt, aki a 16. életévét betöltötte, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Az űrlap aláírójának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi: amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közölt, a megjelölt pénzforgalmi szolgáltató jogosult az elengedett tranzakciós díjakat visszamenőleg egy összegben érvényesíteni.
A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségéről szóló törvényt november elején fogadta el az Országgyűlés.
Aki már februártól élne ezzel a joggal, annak január 20-ig kell nyilatkoznia, aki elmulasztja ezt az időpontot, az csak később válik jogosulttá erre. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője korábban elmondta: a pénzforgalmi szolgáltatóknak módosítaniuk kell az ügyféllel kötött szerződést a bejelentést követően, valamint el kell végezniük a törvény végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztéseket február 1-jéig. December 1-jétől a fiókokban biztosítaniuk kell azt, hogy valamennyi fogyasztó leadhassa a nyilatkozatát személyesen vagy a netbankon keresztül. A nyilatkozatokat a számla megszüntetéséig, vagy új nyilatkozat megtételéig kötelesek megőrizni.
Arra a kérdésre, ellenőrzik-e, ha valaki több banknál is lead nyilatkozatot, Rogán Antal azt mondta, 2014. december 31-ig kell ezt kialakítania a bankoknak, annak alapja a központi adós-nyilvántartási rendszer. A részletszabályokat az NGM alakítja ki a következő év közepéig, a rendszer felállítása után összesítik az információkat, és ki fog derülni, ha valaki visszaélt a rendszerrel.
A törvény elfogadását azzal indokolta, hogy az elmúlt egy évben a bankok az illendő mértékhez képest túlságosan is megemelték a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat és az egyéb költségeket. Ha a pénzintézetek bármiféle más költséget próbálnak érvényesíteni, szigorúan ellenőrizni fogjuk, mivel a törvény kimondja ennek tilalmát és lehetővé teszi a szankcionálását - mondta. Rogán Antal rögzítette: ha a bank számlavezetési díjat akar emelni az ingyenes készpénzfelvétel miatt, annak a pénzintézet számára súlyos következményei lesznek.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban elmondta: az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől" - fogalmazott Kovács Levente.
forrás:MTI
A nyilatkozat tartalmát kormányrendelet határozza meg, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
A rendelet felsorolja, hogy a bankszámla tulajdonosának milyen adatokat kell megadnia ahhoz, hogy - csak egy - számlájáról a havi két készpénzfelvétel, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes legyen, egyben tartalmazza mellékletében a kitöltendő űrlapot is.
Az kérheti az ingyenes készpénzfelvételt, aki a 16. életévét betöltötte, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Az űrlap aláírójának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi: amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közölt, a megjelölt pénzforgalmi szolgáltató jogosult az elengedett tranzakciós díjakat visszamenőleg egy összegben érvényesíteni.A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségéről szóló törvényt november elején fogadta el az Országgyűlés.
Aki már februártól élne ezzel a joggal, annak január 20-ig kell nyilatkoznia, aki elmulasztja ezt az időpontot, az csak később válik jogosulttá erre. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője korábban elmondta: a pénzforgalmi szolgáltatóknak módosítaniuk kell az ügyféllel kötött szerződést a bejelentést követően, valamint el kell végezniük a törvény végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztéseket február 1-jéig. December 1-jétől a fiókokban biztosítaniuk kell azt, hogy valamennyi fogyasztó leadhassa a nyilatkozatát személyesen vagy a netbankon keresztül. A nyilatkozatokat a számla megszüntetéséig, vagy új nyilatkozat megtételéig kötelesek megőrizni.
Arra a kérdésre, ellenőrzik-e, ha valaki több banknál is lead nyilatkozatot, Rogán Antal azt mondta, 2014. december 31-ig kell ezt kialakítania a bankoknak, annak alapja a központi adós-nyilvántartási rendszer. A részletszabályokat az NGM alakítja ki a következő év közepéig, a rendszer felállítása után összesítik az információkat, és ki fog derülni, ha valaki visszaélt a rendszerrel.
A törvény elfogadását azzal indokolta, hogy az elmúlt egy évben a bankok az illendő mértékhez képest túlságosan is megemelték a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat és az egyéb költségeket. Ha a pénzintézetek bármiféle más költséget próbálnak érvényesíteni, szigorúan ellenőrizni fogjuk, mivel a törvény kimondja ennek tilalmát és lehetővé teszi a szankcionálását - mondta. Rogán Antal rögzítette: ha a bank számlavezetési díjat akar emelni az ingyenes készpénzfelvétel miatt, annak a pénzintézet számára súlyos következményei lesznek.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban elmondta: az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől" - fogalmazott Kovács Levente.
forrás:MTI
Hozzászólások