Veszprémi Törvényszék: nem természeti katasztrófa okozta a vörösiszapömlést
Nem természeti katasztrófa okozta a vörösiszapömlést - közölte a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője pénteken a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőügyben előző nap kihirdetett felmentő ítélettel kapcsolatban tartott veszprémi sajtótájékoztatóján.
Varga Gábor úgy fogalmazott, a csütörtöki, elsőfokú ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak. Közölte: az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy "a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna", és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.
A büntető kollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai vagy jogi felelősség, és az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősség.
Elmondta, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.
Varga Gábor az mondta, több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bírónő indoklásában is elhangzott: a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként "altalaj eredetű stabilitásvesztést" határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak - jelentette ki a kollégiumvezető.
Kiemelte, az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság. Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert "egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg". Más felelősök megnevezésére - mint mondta - külön eljárásban kerülhet sor.
A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért - fogalmazott a kollégiumvezető.
Hozzátette, az ügyészség nem is mind a tizenöt vádlottat vádolta meg a katasztrófa előidézésével, így az olyan tudósítás, miszerint mind a tizenöt vádlottat felmentették a katasztrófa előidézésének vádja alól, nem valós. Néhány embert nem is vádoltak mással, mint a következmények elhárításának akadályozásával - emlékeztetett.
A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit - mondta Varga Gábor. Azonban rámutatott arra: ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amit most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember - a cég vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat, valamint számos polgári per is indult.
A büntetőperben a Veszprémi Törvényszék csütörtökön első fokon felmentette a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, illetve a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól. Az ügyészség bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen, a tárgyalás másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
(Forrás: MTI)
Varga Gábor úgy fogalmazott, a csütörtöki, elsőfokú ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak. Közölte: az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy "a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna", és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.A büntető kollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai vagy jogi felelősség, és az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősség.
A polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnek semmi köze egymáshoz - hangsúlyozta.
Elmondta, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.
Varga Gábor az mondta, több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bírónő indoklásában is elhangzott: a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként "altalaj eredetű stabilitásvesztést" határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak - jelentette ki a kollégiumvezető.
Kiemelte, az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság. Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert "egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg". Más felelősök megnevezésére - mint mondta - külön eljárásban kerülhet sor.
A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért - fogalmazott a kollégiumvezető.
Hozzátette, az ügyészség nem is mind a tizenöt vádlottat vádolta meg a katasztrófa előidézésével, így az olyan tudósítás, miszerint mind a tizenöt vádlottat felmentették a katasztrófa előidézésének vádja alól, nem valós. Néhány embert nem is vádoltak mással, mint a következmények elhárításának akadályozásával - emlékeztetett.
A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit - mondta Varga Gábor. Azonban rámutatott arra: ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amit most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember - a cég vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat, valamint számos polgári per is indult.
A büntetőperben a Veszprémi Törvényszék csütörtökön első fokon felmentette a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, illetve a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól. Az ügyészség bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen, a tárgyalás másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások