Vita a BKV igazgatóságának összetételéről
A BKV igazgatósági elnöke szerint összeférhetetlen, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) delegáltjai legyenek többségben a BKV igazgatóságában. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerint azonban ez európai uniós és hazai jogszabályokon alapul.
Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke hétfőn azt közölte az MTI-vel: az az "abszurd helyzet" állhat elő azzal, hogy a BKV igazgatóságában a Budapesti Közlekedési Központ vezető munkatársai vannak többségben, a BKK saját magával is szerződést köthet. A Budapest portálon is olvasható álláspontja szerint ezek összeférhetetlen tisztségek, ugyanaz az ember nem képviselhet egyszerre ellenérdekű feleket.
Az igazgatósági elnök véleménye szerint ez a körülmény akadályozza, hogy a BKV igazgatósága "felelősen lássa el a társaság törvényben előírt feladatát".
Várszegi Gyula szerint ennek következménye, hogy a BKK decemberben kinevezett, jogász végzettségű tagja, Szegvári Péter "az anomália felszámolását indítványozta". A BKV igazgatósági elnöke jelezte: a társaság igazgatóságában maga is változást javasol.
György István hétfőn nyílt levélben súlyos tévedésnek nevezte az összeférhetetlenségre vonatkozó kijelentéseket. Szavai szerint mindez arról tanúskodik, hogy Várszegi Gyula "vagy nem tudja (...) vagy nem akar tudomást venni" arról: európai uniós és hazai jogszabályok szabályozzák a BKV és a megrendelő BKK közötti jogviszonyt, többi között azt, hogy az igazgatóságban a BKK-s delegáltak legyenek többségben.
A főpolgármester-helyettes megjegyezte: nem tartja szerencsésnek, ha "köztisztviselők és gazdasági társasági tisztségviselők nyilatkozatdömpingje árasztja el és tájékoztatja félre a sajtó útján a közvéleményt". Kifejtette: a BKK befolyása a BKV felett nem társasági vagy egyéni személyi ambíciók következtében, hanem "az Európai Unió rendeletében leírt, kötelezően alkalmazandó szabályok" miatt jött létre.
György István a területtel foglalkozó szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta: ha nem feleltetik meg a jogszabályoknak a fővárosi közlekedési cégek struktúráját, és nincs biztosítva, hogy a BKK-nak közvetlen költségkontrollja legyen a BKV felett, akkor az uniós szervek tiltott állami támogatást állapíthatnak meg a BKV-nak adott forrásokkal kapcsolatban. Ez visszafizetési kötelezettséget, továbbá a BKV csődjének kockázatát és 11 ezer munkahely veszélyeztetését jelentené - tette hozzá.
A városüzemeltetési főpolgármester-helyettes kitért arra is: a közös feladatok elvégzéséhez leginkább nyugalomra lenne szükség, de úgy tűnik, az igazgatósági elnök "valamilyen érdektől vezéreltetve abban érdekelt, hogy ez a nyugalmi állapot ne következzen be". Arra kérte Várszegi Gyulát, hogy folytassa eredményes munkáját a BKV igazgatóságában, és "ne a nyugalmatlanság állapotát fenntartani kívánók táborához csatlakozzon".
Szegvári Péter, a BKK nemrég kinevezett igazgatósági tagja csütörtökön javasolt személyi változásokat a BKV igazgatóságában, indítványáról nem hoztak határozatot. Az Index akkor arról írt, hogy Szegvári Péter azt kezdeményezte: a BKV igazgatóságából hívják vissza a BKK által jelölt tagokat.
MTI
Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke hétfőn azt közölte az MTI-vel: az az "abszurd helyzet" állhat elő azzal, hogy a BKV igazgatóságában a Budapesti Közlekedési Központ vezető munkatársai vannak többségben, a BKK saját magával is szerződést köthet. A Budapest portálon is olvasható álláspontja szerint ezek összeférhetetlen tisztségek, ugyanaz az ember nem képviselhet egyszerre ellenérdekű feleket.Az igazgatósági elnök véleménye szerint ez a körülmény akadályozza, hogy a BKV igazgatósága "felelősen lássa el a társaság törvényben előírt feladatát".
Mint írta, külső szervezési és jogi szakértők is erre jutottak, és vizsgálatuk eredményéről tájékoztatta a főváros illetékes munkatársait is.
Várszegi Gyula szerint ennek következménye, hogy a BKK decemberben kinevezett, jogász végzettségű tagja, Szegvári Péter "az anomália felszámolását indítványozta". A BKV igazgatósági elnöke jelezte: a társaság igazgatóságában maga is változást javasol.
György István hétfőn nyílt levélben súlyos tévedésnek nevezte az összeférhetetlenségre vonatkozó kijelentéseket. Szavai szerint mindez arról tanúskodik, hogy Várszegi Gyula "vagy nem tudja (...) vagy nem akar tudomást venni" arról: európai uniós és hazai jogszabályok szabályozzák a BKV és a megrendelő BKK közötti jogviszonyt, többi között azt, hogy az igazgatóságban a BKK-s delegáltak legyenek többségben.
A főpolgármester-helyettes megjegyezte: nem tartja szerencsésnek, ha "köztisztviselők és gazdasági társasági tisztségviselők nyilatkozatdömpingje árasztja el és tájékoztatja félre a sajtó útján a közvéleményt". Kifejtette: a BKK befolyása a BKV felett nem társasági vagy egyéni személyi ambíciók következtében, hanem "az Európai Unió rendeletében leírt, kötelezően alkalmazandó szabályok" miatt jött létre.
György István a területtel foglalkozó szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta: ha nem feleltetik meg a jogszabályoknak a fővárosi közlekedési cégek struktúráját, és nincs biztosítva, hogy a BKK-nak közvetlen költségkontrollja legyen a BKV felett, akkor az uniós szervek tiltott állami támogatást állapíthatnak meg a BKV-nak adott forrásokkal kapcsolatban. Ez visszafizetési kötelezettséget, továbbá a BKV csődjének kockázatát és 11 ezer munkahely veszélyeztetését jelentené - tette hozzá.
A városüzemeltetési főpolgármester-helyettes kitért arra is: a közös feladatok elvégzéséhez leginkább nyugalomra lenne szükség, de úgy tűnik, az igazgatósági elnök "valamilyen érdektől vezéreltetve abban érdekelt, hogy ez a nyugalmi állapot ne következzen be". Arra kérte Várszegi Gyulát, hogy folytassa eredményes munkáját a BKV igazgatóságában, és "ne a nyugalmatlanság állapotát fenntartani kívánók táborához csatlakozzon".
Szegvári Péter, a BKK nemrég kinevezett igazgatósági tagja csütörtökön javasolt személyi változásokat a BKV igazgatóságában, indítványáról nem hoztak határozatot. Az Index akkor arról írt, hogy Szegvári Péter azt kezdeményezte: a BKV igazgatóságából hívják vissza a BKK által jelölt tagokat.
MTI
Hozzászólások