Vitályos Eszter: a zsidóság vesztesége az egész világ vesztesége
A szörnyű veszteség egész Európáé, az egész világé, a magyar zsidóságot ért veszteség pedig az egész nemzet örök vesztesége - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, amelyet a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány szervezett pénteken Budapesten.
Vitályos Eszter felidézte: hetvennyolc éve szabadították fel a nácizmus szimbólumává vált lágert, Auschwitz-Birkenaut, ahol minden harmadik áldozat magyar volt. Magyarország tanult a múltból, a magyar kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben. Itthon és a nagyvilágban is elkötelezetten és következetesen kiáll ezen alapértékek mellett - hangsúlyozta, rámutatva: ma Magyarországon biztonságban élhetnek együtt zsidó és nem zsidó magyarok, ma Magyarországon "együtt tervezzük a jövőnket".
A gonosz újra és újra hatalomra akar törni felettünk - figyelmeztetett -, ezért felmérhetetlen minden ember személyes felelőssége, kiállása. "Ma azért fohászkodom, hogy a holokauszt emberségre, bátorságra, igazságra tanítson minket" - mondta. Vitályos Eszter emlékeztetett arra is, hogy 1946 nyarán 22 kivégzett férfi holttestét találták meg Abdánál, s ekkor kerültek elő Radnóti Miklós később Bori notesz néven ismertté vált kötetének versei.
Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: 2005 óta, amióta az ENSZ Közgyűlése a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét, minden évben összejövünk, hogy lerójuk kegyeletünket a sokmilliónyi ártatlan áldozat előtt, akiket meggyaláztak, megkínoztak, megszégyenítettek, és akiknek többségét brutálisan meggyilkolták.
Hangsúlyozta: nincs az az időtávlat, amely felfoghatóvá teszi a vészkorszak szörnyűségeinek emlékét, a kíméletlen erőszakot, az áldozatok szenvedését, kiszolgáltatottságát. "Felfoghatatlan a kegyetlen megszállottság, amelynek legfőbb célja egy nép mindenáron történő, teljes kiirtása volt" - húzta alá, hozzátéve: a zsidók tragédiája mellett nem szabad megfeledkezni a cigány honfitársainkat ért megpróbáltatásokról sem, hiszen a vészkorszak nemcsak hatmillió zsidó, de több tízezer roma áldozattal is járt.
Grósz Andor fontosnak nevezte, hogy ne csak áldozatként tekintsünk az elhunytakra, "ne hagyjuk, hogy a náci vérengzők és csatlósaik határozzák meg, kik voltak ők, ehelyett gondoljunk rájuk úgy, mint akik életükben valóban voltak". Az elnök úgy vélekedett, ideje új hangsúlyokkal teljesebbé tenni az emlékközpont tevékenységét, mégpedig úgy, hogy az egyes zsidó közösségek vészkorszakot megelőző életét is megpróbálják bemutatni. Mint mondta, az emlékezés és emlékeztetés az intézet legfontosabb feladata. "Emlékközpontként meg kell kísérelnünk, hogy leírjuk az eseményeket, megértsük a történtek okait, és érthető módon be is tudjuk mutatni azt a társadalom számára" - magyarázta.
Kitért az Ukrajnában dúló háború pusztítására is, megjegyezve: amikor a vészkorszak mártírjaira emlékezünk, gondolnunk kell a jelen áldozataira is. Rámutatott arra is, hogy a mai Magyarországon a zsidósággal szemben nem tapasztalható tömeges vallási vagy etnikai ellenérzés. Az antiszemitizmus megmaradt perifériális, verbális szinten, így a hazai zsidóságnak létbiztonsághoz kötődő félelmei nem lehetnek - állapította meg.
Grósz Andor beszámolt az emlékközpont elmúlt évi kiemelkedő eseményeiről is, felidézve, hogy sikerült bővíteni a kutatóik csapatát, illetve olyan projektekbe kezdtek bele, mint a magyarországi ortodox zsidóság iratanyagának feldolgozása vagy a Fejér vármegyei zsidóság vészkorszakot megelőző történelmének kutatása. Emellett vidéki hitközségeknek is ad szakmai támogatást a központ, és rangos külföldi intézetekkel mélyítették el kapcsolatukat.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael Állam nagykövete elmondta, az emberiség történelmének legsötétebb fejezetében elhunyt hatmillió áldozat között csaknem 600 ezer magyar volt. A mai olyan nap, amikor hangosan fel kell szólalnunk mindazok ellen, akik bagatellizálják vagy tagadják a holokausztot - mondta. Hozzátette: a mérhetetlen gyűlölet egy egész generáció lelkét szennyezte be, mégis, mind a mai napig vannak olyan emberek, akik nem is tudnak a holokausztról, és világszerte aggasztóan kevés a holokausztismeret.
A nagykövet rögzítette: az antiszemitizmus nemcsak a zsidó emberek, hanem az egész civilizációnk problémája, a gyűlölet megfékezésének pedig az oktatás, az ismeretek terjesztése a legjobb módja. Úgy fogalmazott, a holokauszt történelmének mérhetetlen fájdalma továbbra is él, ezért "nekünk kell felszólalni azok helyett, akiknek már nincs hangja", hogy soha többé ne történhessen meg ilyen katasztrófa.
António Guterres, az ENSZ főtitkára videóüzenetében arról beszélt, hatmillió gyermekre, nőre, férfira emlékezünk ma, akiknek elvették az életét, akiket megfosztottak a jövőjüktől. Úgy vélekedett, a holokauszt nem volt elkerülhetetlen, "ahogy egyetlen népirtás sem az". Szerinte a nácik azért tudtak ilyen kegyetlenül fellépni a zsidóság ellen, mert kevesen szólaltak fel a népirtás ellen, mert "fülsiketítő csend volt". Ma szókimondóbbnak kell lennünk - mondta a főtitkár, aki szerint nem feledhetjük a holokausztot és másoknak sem engedhetjük, hogy elfeledkezzenek róla, vagy tagadják azt. Ma és mindig meg kell védeni az emberi méltóságot és az emberi jogokat - hangoztatta.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb náci haláltábor.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások