Vitályos Eszter: Nagy Imre újratemetése a magyar politikai élet új kezdetét jelenti
Nagy Imrének, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének újratemetése volt a magyar politikai élet új kezdete - erről beszélt a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a mártír miniszterelnök szobránál.
Vitályos Eszter a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából rendezett központi ünnepségen azt mondta: ez a nap arról szól, hogy fejet hajtsanak a bátorság, a türelem és a bölcsesség eszméi előtt. Szerinte 1956 a bátorságot, az 1956. november 4. és 1989. június 16. közötti időszak a türelmet jelentette, 1989 júniusában pedig bölcsnek kellett lenni.
Kifejtette: 1989 júniusában újratemették méltatlanul eltemetett halottaikat, "mert az nem járja, hogy a végtisztesség ne illesse meg azokat, akikkel véresen és kegyetlenül leszámolt a kommunista diktatúra, még akkor sem, ha egykor közéjük tartoztak" - fogalmazott, megjegyezve: "ez a különbség köztük és köztünk". Vitályos Eszter azt mondta: 33 évvel ezelőtt válhatott valóra mindaz, amiért a márciusi ifjak és a pesti srácok küzdöttek.
Kiemelte, hogy a jelenlegi polgári keresztény kormány üzenete: "káosz helyett rend, viszály helyett szeretet, békétlenség helyett béke legyen". Így volt ez az elmúlt 12 évben is - fűzte hozzá a politikus, kifejtve: ott álltak a gátakon az árvíznél, megsegítették a bajba jutott önkormányzatokat, mentőövet nyújtottak a devizahiteleseknek, létrehoztak egymillió új munkahelyet, megállították az illegális migrációt, megfékezték a koronavírus-járványt; a kormány továbbá bevezette Európa legkedvezőbb családtámogatási rendszerét, és kiharcolták, s azóta is védik a kontinens legalacsonyabb rezsiköltségét. "Mindezt annak érdekében, hogy a nehezen kiharcolt és féltve őrzött béke megmaradjon nemzetünkben, családjainkban" - jelentette ki.
A határon innen és túl élő magyarokhoz szólva az államtitkár felhívta a figyelmet: a Magyarországot fenyegető veszélyek most sem kisebbek, csak mások. Az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. Napjainkban pedig a bátorságot az alapvető igazságok kimondása jelenti: "az anya nő, az apa férfi, a jövő a családban és a gyermekeinkben van" - emelte ki, hozzátéve: "kultúránk és hitünk megtartása nem gyengíti, hanem erősíti a kontinenst".
A türelem - mint mondta - most egyenértékű a stratégiai nyugalommal, amely bízik az értelmes párbeszédben, szorgalmazza a konfliktusok megoldását, ugyanakkor nem engedi, hogy a magyar emberek ennek kárát lássák. "A bölcsesség pedig az, ha tanulunk a múltból, nem engedjük, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk és erre tanítjuk a gyermekeinket is" - jelentette ki.
Aki bátor, türelmes és kellően bölcs, az békét tud teremteni - hangoztatta Vitályos Eszter. A rendezvény végén koszorúkat helyeztek el az 1956-os forradalom miniszterelnökének szobránál, a Jászai Mari téren. Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország.
Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét és mártírtársait - Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét - 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások