Völner: meg kell reformálni az európai emberi jogi egyezményt a strasbourgi ítéletek nyomán
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint szükség van az Emberi Jogok Európai Egyezményének megreformálására, drasztikus lépéseket azonban nem kell tenni azért, mert Magyarországnak és több más tagállamnak is problémája van a strasbourgi bíróság ítéleteivel. Völner Pál kedden Budapesten újságíróknak hangsúlyozta: joguk van megvédeni a határokat és átvilágítani a "migránsbizniszben" részt vevő szervezeteket.
Völner Pál kedden újságíróknak válaszolt arra a kérdésre, hogy a tervek között szerepel-e Magyarország kilépése az egyezményből, miután több kritika érte az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntését, amelyben elmarasztalta Magyarország eljárását két bangladesi menekült esetében. Az államtitkár azt követően válaszolt a kérdésekre, hogy beszámolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a bíróság 2016-ban hozott ítéleteinek végrehajtásáról.
Közölte: vannak a bíróságnak nehezen megmagyarázható, ellentmondásos ítéletei, ezeket azonban tárgyalásos úton kell rendezni. A konkrét üggyel kapcsolatban megjegyezte: az ítélet fals tényeken alapul, ezért az ország felülvizsgálati kérelemmel fordul az úgynevezett nagykamarához.
Hozzátette: reméli, a nagykamara figyelembe veszi, hogy Magyarországnak a schengeni egyezmény alapján meg kell védenie az unió határait, de azt is, hogy ezek az emberek ténylegesen nem voltak őrizetben, hiszen a tranzitzónából bármikor visszamehettek volna abba a biztonságos országba, ahonnan Magyarországra jöttek. Hozzátette: a bíróság olyan jelentéseket vett figyelembe, amelyekben a Helsinki Bizottság szakértőként járt el, miközben a perben képviselt egy felet. Ez a magyar vagy más nemzetállami jogrendszeren belül elképzelhetetlen lenne.
Kijelentette: jogunk van megvédeni a határainkat és átvilágítani azon szervezeteket, amelyek ebben a "migránsbizniszben" utaznak, bármilyen támogatóik is vannak, beleértve Soros Györgyöt. Az államtitkár a bizottság előtt is utalt a strasbourgi testület általa ellentmondásosnak tartott döntéseire, példaként azt hozta fel, hogy egy alkalmazásba kerülő nyugdíjas járadékának elvételekor a szociális juttatást tulajdonhoz való jogként kezelte, míg egy szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar esetében, aki szintén elveszíti nyugdíját, azt már nem tekintette annak.
Beszámolt ugyanakkor arról is: 2016-ban az ügyek egy jó része a börtönök zsúfoltságával állt kapcsolatban, ezt a problémát azonban várhatóan augusztusig megnyugtatóan lezárhatják. A legjelentősebb ügyek közé sorolta még a végkielégítéseket érintő 98 százalékos adó kérdését, amelyet már mérsékeltek. A minisztérium tájékoztató anyagából kiderül az is, hogy tavaly csaknem kilencezer magyar kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, amely összesen több mint 1 milliárd forintnyi kártérítést ítélt meg.
"Kísért a múlt" - fogalmazta meg kritikáját a testület ülésén Bárándy Gergely (MSZP), aki kijelentette: a kormányzat "bűnös döntései" miatt születnek az előre látható elmarasztaló ítéletek. Ide sorolta az egyházak ügyét vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének elbocsátását, és felvetette, hogy a döntéshozóknak, például Kövér László házelnöknek szerinte saját zsebből kellene állnia a bírságok "ámokfutása miatt", amelynek során a Parlamentben transzparenst használó képviselőket büntette.
Szerinte az ország legnagyobb szégyene lenne, ha kilépnénk az egyezményből. Répássy Róbert (Fidesz) azonban arra mutatott rá: Nagy-Britanniában például rendszeresen hangzik el kormánypárti részről az egyezmény felmondását érintő nyilatkozat, szerinte nem egy "szörnyű dolog" ennek felvetése. Úgy ítélte meg: a strasbourgi bíróság minden döntéséből az derül ki, hogy kevésbé szigorú magyarországi ítéleteket várnak - így orvosolnák például a börtönzsúfoltságot -, a képviselő azonban az egyetlen útnak azt tartotta, ha az ország nem enyhít a büntetéseken.
Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy kilenc börtön épül. Vas Imre fideszes alelnök felháborítónak nevezte, hogy egyes szervezetek bizniszt csinálnak a bíróság előtti emberi jogi eljárásokból. Ismertette: a Magyar Helsinki Bizottság egy ügyben például több mint 200 eurós kártérítést harcolt ki, miközben csaknem 9 ezer eurós perköltséget is fizetni kell nekik. A képviselő úgy fogalmazott: egyes szervezeteknek visszafogottságot kellene gyakorolniuk.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások