Völner Pál: Magyarország elkötelezett a kvótaper végigvitelében
Magyarország elkötelezett abban, hogy végigvigye a kötelező betelepítési kvóta ellen indított pert, a terrorveszélyre tekintettel pedig mindenre elszánt - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Völner Pál közölte: az Európai Unió bíróságához benyújtott keresettel sikerült megakadályozni az állandó betelepítési kvótát, amelyről egyébként is jól látható, hogy a gyakorlatban nem működik. Az államtitkár annak apropóján beszélt erről, hogy csütörtök éjfélkor lejárt az a határidő, amíg az unió tagállamai és az Európai Bizottság beavatkozhattak abba a kvótaperbe, amelyet Magyarország indított még tavaly december 3-án a luxembourgi bíróságon a belügyi tanács - a kötelező betelepítési kvótáról hozott - szeptemberi döntése ellen.
Völner Pál úgy fogalmazott, nem szabad betarthatatlan és ellenőrizhetetlen jogszabályokat hozni, ráadásul a döntés nemzetközi egyezményekbe is ütközik, hiszen az áttelepítendőket nem kérdezik meg. Emlékeztetett arra, hogy a kvóta ellen Szlovákia is keresetet nyújtott be, és utalt arra is, a döntésnél Románia és Csehország nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott.
Hozzátette: később Lengyelország is megváltoztatta korábbi álláspontját, majd a brüsszeli terrortámadás után felfüggesztette a kötelező kvóta alapján történő befogadást. Utalt arra is, hogy a tanács mellett beavatkozóként bejelentkezett Görögország és Olaszország mint a döntés "kedvezményezettjei", továbbá Franciaország, Németország, Svédország és Luxemburg.
Az államtitkár szerint látható, hogy az unión belül minden bevándorláspárti erő megmozdult, ugyanakkor biztatónak mondta, hogy a tagállamok többsége a perben nem kíván részt venni, tehát nem bevándorláspárti oldalon áll.
Völner Pál közölte, a beavatkozások száma azt jelzi, hogy precedens jellegű perről van szó.
Nyilvánvalónak mondta, hogy a per is hozzájárult ahhoz, hogy az állandó betelepítési kvóta ügye megakadt, hiszen olyan döntés azóta sem született az unióban, amely kötelezően és folyamatosan írná elő a bevándorlók befogadását.
Reményét fejezte ki, hogy a Magyarország által benyújtott keresetben megfogalmazott tíz jogi érv megfelelően megalapozza majd a kötelező kvótáról hozott döntés megváltoztatását.
Kitért arra, a párizsi és a brüsszeli merényletek is sajnos azt bizonyították, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. Felidézte, több mint 2 millióan érkeztek Európába az elmúlt évben, a tömeg nagy része ellenőrizetlenül.
Az államtitkár kérdésekre válaszolva azt mondta, addig nem okafogyott a kötelező betelepítési kvóta ellen benyújtott kereset és az ugyancsak erről szóló referendum, amíg Magyarország garanciát nem kap arra, hogy azt nem próbálják meg később újra kötelezővé tenni.
Jelezte, Magyarország részéről az ügyben nem gyanúról, bizalmatlanságról van szó, hanem tapasztalatról. Felidézte, tavaly nyáron az államfők és a miniszterelnökök tanácsa is az önkéntes befogadásról döntött, majd szeptember 22-én a belügyminiszterek tanácsa ezzel homlokegyenest ellenkező, a kötelező befogadásról szóló döntést hozott.
"Amíg az unió nem ad garanciákat arra, hogy ilyenfajta jogalkotásba nem bocsátkozik a jövőben, nem követ el ilyen kalandor cselekményeket, mindaddig a népszavazás igenis megalapozott és szükség van rá" - fogalmazott Völner Pál.
Szerinte az uniónak olyan, garanciákkal alátámasztott döntést, "végleges szabályozást" kellene hoznia, amely szerint a befogadás csak önkéntes lehet.
(Forrás: MTI)
Völner Pál közölte: az Európai Unió bíróságához benyújtott keresettel sikerült megakadályozni az állandó betelepítési kvótát, amelyről egyébként is jól látható, hogy a gyakorlatban nem működik. Az államtitkár annak apropóján beszélt erről, hogy csütörtök éjfélkor lejárt az a határidő, amíg az unió tagállamai és az Európai Bizottság beavatkozhattak abba a kvótaperbe, amelyet Magyarország indított még tavaly december 3-án a luxembourgi bíróságon a belügyi tanács - a kötelező betelepítési kvótáról hozott - szeptemberi döntése ellen.Völner Pál úgy fogalmazott, nem szabad betarthatatlan és ellenőrizhetetlen jogszabályokat hozni, ráadásul a döntés nemzetközi egyezményekbe is ütközik, hiszen az áttelepítendőket nem kérdezik meg.
Hozzátette: később Lengyelország is megváltoztatta korábbi álláspontját, majd a brüsszeli terrortámadás után felfüggesztette a kötelező kvóta alapján történő befogadást. Utalt arra is, hogy a tanács mellett beavatkozóként bejelentkezett Görögország és Olaszország mint a döntés "kedvezményezettjei", továbbá Franciaország, Németország, Svédország és Luxemburg.
Az államtitkár szerint látható, hogy az unión belül minden bevándorláspárti erő megmozdult, ugyanakkor biztatónak mondta, hogy a tagállamok többsége a perben nem kíván részt venni, tehát nem bevándorláspárti oldalon áll.
Völner Pál közölte, a beavatkozások száma azt jelzi, hogy precedens jellegű perről van szó.
Nyilvánvalónak mondta, hogy a per is hozzájárult ahhoz, hogy az állandó betelepítési kvóta ügye megakadt, hiszen olyan döntés azóta sem született az unióban, amely kötelezően és folyamatosan írná elő a bevándorlók befogadását.
Reményét fejezte ki, hogy a Magyarország által benyújtott keresetben megfogalmazott tíz jogi érv megfelelően megalapozza majd a kötelező kvótáról hozott döntés megváltoztatását.
Kitért arra, a párizsi és a brüsszeli merényletek is sajnos azt bizonyították, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. Felidézte, több mint 2 millióan érkeztek Európába az elmúlt évben, a tömeg nagy része ellenőrizetlenül.
Az államtitkár kérdésekre válaszolva azt mondta, addig nem okafogyott a kötelező betelepítési kvóta ellen benyújtott kereset és az ugyancsak erről szóló referendum, amíg Magyarország garanciát nem kap arra, hogy azt nem próbálják meg később újra kötelezővé tenni.
Jelezte, Magyarország részéről az ügyben nem gyanúról, bizalmatlanságról van szó, hanem tapasztalatról. Felidézte, tavaly nyáron az államfők és a miniszterelnökök tanácsa is az önkéntes befogadásról döntött, majd szeptember 22-én a belügyminiszterek tanácsa ezzel homlokegyenest ellenkező, a kötelező befogadásról szóló döntést hozott.
"Amíg az unió nem ad garanciákat arra, hogy ilyenfajta jogalkotásba nem bocsátkozik a jövőben, nem követ el ilyen kalandor cselekményeket, mindaddig a népszavazás igenis megalapozott és szükség van rá" - fogalmazott Völner Pál.
Szerinte az uniónak olyan, garanciákkal alátámasztott döntést, "végleges szabályozást" kellene hoznia, amely szerint a befogadás csak önkéntes lehet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások