Vona döntése végleges az alelnökökről
Véglegesnek nevezte a három alelnökről szóló döntését Vona Gábor, a Jobbik elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus közölte: nem ragaszkodik elnöki pozíciójához, ahhoz a véleményéhez viszont igen, hogy a Jobbik 2018-ban akkor tud választást nyerni, ha egységes és egy irányba húz, s ez most nem teljesen igaz. Mint mondta, bizalmi, inspiratív légkörre van szüksége, ez segíti a munkában.
Hozzátette: ha a másfél hónap múlva esedékes tisztújításon a kongresszus máshogy dönt a személyéről, akkor is segíteni kívánja a közösséget. Kérdésre elmondta, egyelőre nem tud kihívóról, de nyitott a versenyre. Megerősítette, hogy a jelenlegi alelnök közül Novák Előd, Apáti István és Szávay István újrázását - elnöki jogkörével élve - nem támogatja.
Vona Gábor kifejtette, hogy a szabályok egyfajta szűrő-szerepet biztosítanak neki, azaz a jelöltséget megszerző tagok közül van lehetősége megnevezni, kik legyenek azok, akikről a kongresszus szavaz. A párt alapszabálya szerint alelnök az lehet, aki a tagság 10 százalékának támogatását megszerzi, a pártelnök-aspiránsoknak pedig 20 százalék szükséges.
A jobbikos politikus nehéznek nevezte a döntést, de jelezte, hogy annak minden felelősségét és következményét vállalja, a három leköszönő alelnök pedig továbbra is élvezi a bizalmát és számít rájuk a szakpolitikai témákban. Vona Gábor döntését azzal indokolta, hogy vannak náluk jobbak, olyan polgármesterek, akik már nyertek és a mindennapokban is kormányoznak.
Az elnökségbe a győzelem képességét, a kormányzati alkalmasságot szeretném bevinni - hangoztatta, hozzátéve: szerinte vagy a Jobbik váltja le a Fideszt, vagy senki. Ehhez a saját szavazóbázison túl a bizonytalanok és más pártok szimpatizánsait megszólítását tartotta szükségesnek.
A pártelnök a párt és saját maga számára is egy próbaként jellemezte a kialakult helyzetet, utalva arra, hogy ha ezt képesek kezelni, akkor nagyobb feladatokra is alkalmasak. Egyúttal párhuzamot vont azzal, hogy néhány hónapja azokat váltotta le a frakcióelnökségből - Volner Jánost, Z. Kárpát Dánielt és Sneider Tamást -, akik most az elnökségben maradnak.
A radikális és mérsékelt törésvonalról szólva pedig azt mondta: számára a radikalizmus mértékegysége nem követhető, mindig azokat kiáltja ki a sajtó annak, akik más pozícióba kerülnek. Vona Gábor egyúttal azt is közölte, hogy jövő pénteken nevezi meg alelnök-jelöltjeit.
A Jobbik elnökét faggatták Novák Előd korábbi akcióiról is, amelyről azt mondta, voltak, amelyek tetszettek neki és voltak, amelyek nem. Úgy fogalmazott: a szovjet emlékműnél készült képeket nem tette ki otthon az ágy fölé, a korrupció 50 árnyalata című parlamenti akció viszont értékelése szerint zseniális volt.
Vona Gábort megkérdezték arról is, hogy viszonyul a Betyársereghez. Azt felelte, nem követi a szervezet napi tevékenységét, de sok a torzító sajtóinformáció azzal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy Tyirityán Zsolt, a formáció vezetője nácinak és Vona Gábor barátjának vallotta magát, azt válaszolta, ezek szerint vannak náci barátai, de nem ez a barátságuk alapja, s van szocialista érzelmű, fideszes és még hitgyülekezetes barátja is.
(Forrás: MTI)
Az ellenzéki politikus közölte: nem ragaszkodik elnöki pozíciójához, ahhoz a véleményéhez viszont igen, hogy a Jobbik 2018-ban akkor tud választást nyerni, ha egységes és egy irányba húz, s ez most nem teljesen igaz. Mint mondta, bizalmi, inspiratív légkörre van szüksége, ez segíti a munkában.Hozzátette: ha a másfél hónap múlva esedékes tisztújításon a kongresszus máshogy dönt a személyéről, akkor is segíteni kívánja a közösséget. Kérdésre elmondta, egyelőre nem tud kihívóról, de nyitott a versenyre.
Vona Gábor kifejtette, hogy a szabályok egyfajta szűrő-szerepet biztosítanak neki, azaz a jelöltséget megszerző tagok közül van lehetősége megnevezni, kik legyenek azok, akikről a kongresszus szavaz. A párt alapszabálya szerint alelnök az lehet, aki a tagság 10 százalékának támogatását megszerzi, a pártelnök-aspiránsoknak pedig 20 százalék szükséges.
A jobbikos politikus nehéznek nevezte a döntést, de jelezte, hogy annak minden felelősségét és következményét vállalja, a három leköszönő alelnök pedig továbbra is élvezi a bizalmát és számít rájuk a szakpolitikai témákban. Vona Gábor döntését azzal indokolta, hogy vannak náluk jobbak, olyan polgármesterek, akik már nyertek és a mindennapokban is kormányoznak.
Az elnökségbe a győzelem képességét, a kormányzati alkalmasságot szeretném bevinni - hangoztatta, hozzátéve: szerinte vagy a Jobbik váltja le a Fideszt, vagy senki. Ehhez a saját szavazóbázison túl a bizonytalanok és más pártok szimpatizánsait megszólítását tartotta szükségesnek.
A pártelnök a párt és saját maga számára is egy próbaként jellemezte a kialakult helyzetet, utalva arra, hogy ha ezt képesek kezelni, akkor nagyobb feladatokra is alkalmasak. Egyúttal párhuzamot vont azzal, hogy néhány hónapja azokat váltotta le a frakcióelnökségből - Volner Jánost, Z. Kárpát Dánielt és Sneider Tamást -, akik most az elnökségben maradnak.
A radikális és mérsékelt törésvonalról szólva pedig azt mondta: számára a radikalizmus mértékegysége nem követhető, mindig azokat kiáltja ki a sajtó annak, akik más pozícióba kerülnek. Vona Gábor egyúttal azt is közölte, hogy jövő pénteken nevezi meg alelnök-jelöltjeit.
A Jobbik elnökét faggatták Novák Előd korábbi akcióiról is, amelyről azt mondta, voltak, amelyek tetszettek neki és voltak, amelyek nem. Úgy fogalmazott: a szovjet emlékműnél készült képeket nem tette ki otthon az ágy fölé, a korrupció 50 árnyalata című parlamenti akció viszont értékelése szerint zseniális volt.
Vona Gábort megkérdezték arról is, hogy viszonyul a Betyársereghez. Azt felelte, nem követi a szervezet napi tevékenységét, de sok a torzító sajtóinformáció azzal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy Tyirityán Zsolt, a formáció vezetője nácinak és Vona Gábor barátjának vallotta magát, azt válaszolta, ezek szerint vannak náci barátai, de nem ez a barátságuk alapja, s van szocialista érzelmű, fideszes és még hitgyülekezetes barátja is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások