XXI. Század Intézet: a járvány az egykori szovjet tagállamok számára is komoly kihívást jelent

Az egyre terjedő koronavírus-járvány az egykori szovjet tagállamok vezetői számára is komoly kihívást jelent, amellyel eltérő felkészültséggel néznek szembe, s ennek megfelelően eltérő válaszokat adnak rá - olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében, amelyről hétfőn tájékoztatták az MTI-t.Az elemzésben az áll, hogy miközben a térségben is folyamatosan nő az észlelt fertőzések száma, Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban - hivatalosan legalábbis - nincs jelen a koronavírus. Eközben más közép-ázsiai országok - mint Kazahsztán vagy Kirgizisztán - rendkívüli állapotot is kénytelenek voltak hirdetni a vírus terjedése miatt.

   
Hozzátették, nyíltan "beszél" a fertőzés terjedéséről Fehéroroszország, eltérően azonban a legtöbb szomszédjától, eddig csak mérsékelt korlátozó intézkedéseket tett. Kifejtették, a Fehérorosz Köztársaság a határforgalmat érintőn túl gyakorlatilag semmilyen korlátozást nem vezetett be.

Még a labdarúgó-bajnokság is zajlik, ráadásul nézőkkel, az egyébként kétszer meghosszabbított tavaszi szünet végeztével a következő héttől pedig az iskolai oktatást is folytatnák.


A stadionokban a nézők száma a múlt évihez képest 72 százalékkal visszaesett, és az ország oktatási minisztériuma szerint a gyerekek mindössze 40 százalékát engednék vissza a szüleik az iskolába, a többiek a távoktatást preferálnák. Április 17-ig több mint 86 ezer tesztet végeztek el és 4779 fertőzöttet találtak, közülük eddig negyvenketten haltak meg.
    

Kazahsztánban, Közép-Ázsia legnagyobb országában március 13-án, azaz a koronavírus világjárvánnyá nyilvánítását követően jelent meg az első beteg, amire a kormányzat rögtön reagált. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök március 15-én rendkívüli állapotot hirdetett, amely jelenleg is érvényben van, a napokban hosszabbították meg április 30-ig. A rendkívüli állapot értelmében bezártak a vendéglátó- és szórakoztató-ipari egységek, a nem létfontosságú cikkeket árusító kereskedelmi központok és üzletek, megtiltották a tömegrendezvényeket és gyakorlatilag lezárták az ország határait. Ennek ellenére a betegek száma folyamatosan nő, április 17-ig 1480 fertőzöttet regisztráltak, közülük tizenheten életüket vesztették.
    

Az Oroszországi Föderációban a járvánnyal szembeni védekezés "többsebességes" volt: míg a korán érintetté váló és máig a fertőzöttek többségét adó Moszkva vezetése saját kezdeményezésből intézkedett a vírus megállítása érdekében, szövetségi szinten Vlagyimir Putyin elnök március 25-i beszéde adta meg a kezdőlökést a komolyabb intézkedéseknek. Néhány nappal később Szergej Szobjanyin polgármester szigorú kijárási korlátozást rendelt el Moszkvában, amit április 15-től elektronikus kijárási engedélyek bevezetésével fokoztak.
    

Az országban április 17-ig 1,71 millió tesztet végeztek el - ami világviszonylatban is magasnak számít - és több mint 32 ezer fertőzöttet találtak, ebből 18 ezret Moszkvában. Eddig 273 ember hunyt el a koronavírus következtében Oroszországban. Ukrajnában a kormány március 11-től folyamatosan, több hullámban vezetett be karanténintézkedéseket a koronavírus terjedésének megállítása érdekében, amelyeket legutóbb április 6-án szigorítottak és jelen állás szerint április 24-ig maradnak érvényben.


Bár hivatalosan március 27-e óta a hazatérőket kötelező lenne karanténban elhelyezni, erre nincs mód, így a legtöbb esetben kötelezettségvállalás mellett hazaengedik az országba visszatérőket. Így meglepően hathat - véli az intézet -, hogy az országban április 17-ig mindössze 4662 fertőzöttet regisztráltak, tekintetbe véve az elvégzett tesztek alacsony számát - kevesebb mint 47 ezer a 37 milliós országban -, már kevésbé az. A halálos esetek száma 125.


(Forrás: MTI)