MNB-alelnök: határozottan fellép a pénzügyi kibercsalások ellen a jegybank
Közös felelősség a mára napi szinten megjelenő pénzügyi kibercsalások elleni fellépés, ezért a jegybank lépéseket tesz a visszaszorítására - mondta Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke sajtóbeszélgetésen kedden Budapesten.
Hangsúlyozta: az online pénzügyi visszaélések száma az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett, ahogy ezek összértéke is. Tavaly több mint 226 ezer kártyás tranzakciót érintett visszaélés, a kár értéke 42 milliárd forint volt, amelyből a lakosságé 31 milliárd forintot tett ki.
Az elmúlt évtizedben túl gyorsan emelkedtek a visszaélések, 2010-hez képest a kártyás visszaélések száma háromszorosára, a visszaélés értéke pedig több mint hétszeresére nőtt - mondta.
A leggyakoribb esettípusok közé sorolta a hamis befektetési ajánlatokat magas hozam ígéretével, a meghamisított banki weboldalakon keresztüli csalásokat vagy az "unokázós csalást". A visszaélési kár túlnyomó részét az ügyfelek viselik.
Kitért arra, hogy valós idejű szűrőrendszerekkel hatékonyan megelőzhetők a visszaélések. Néhány banknál már rövid távon javítani kell az ügyfélazonosítási folyamatokat a jegybank szerint. Az átutalásos visszaélések esetén a leggyakrabban csaló gyűjtőszámlára kerülnek az ügyfelektől elcsalt összegek - fejtette ki.
Olyan ökoszisztémára van szükség, amelyben a központi infrastruktúra a banki rendszerekkel hatékonyan működik együtt, mindezt támogató jogszabályi környezetben. A jegybank határozott fellépésének részeként kiemelte: az első csapás, hogy a GIRO üzemeltetésében központi visszaélésszűrő rendszert (KVR) indítanak júliustól. A második csapás, hogy a banki szintű MNB-ajánlásokat azonnal végre kell hajtani.
Harmadikként célzott vizsgálatokat indítanak az egyedi banki visszaélésmegelőző intézkedések végrehajtásáról. Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében a negyedik csapásként, és ötödikként pedig tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról, és megelőzési lehetőségekről.
A törvénymódosításról elmondta: javaslatot tesznek arra, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben, amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést, vagy amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.
Az átutalásos csalásoknál alkalmazott gyűjtőszámlák elleni fellépést nehezíti, hogy a visszaélők strómanokat bíznak meg erre a feladatra, meglévő bankszámlákat felhasználva. A júliusban induló központi visszaélésszűrő rendszer segít kezelni majd ezt a problémát - mondta újságírói kérdésre Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója.
(Forrás: MTI)
Hangsúlyozta: az online pénzügyi visszaélések száma az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett, ahogy ezek összértéke is. Tavaly több mint 226 ezer kártyás tranzakciót érintett visszaélés, a kár értéke 42 milliárd forint volt, amelyből a lakosságé 31 milliárd forintot tett ki.Az elmúlt évtizedben túl gyorsan emelkedtek a visszaélések, 2010-hez képest a kártyás visszaélések száma háromszorosára, a visszaélés értéke pedig több mint hétszeresére nőtt - mondta.
Az átutalásos csalások esetében ennél is jelentősebb, kétszámjegyű a növekedés - ismertette.
A leggyakoribb esettípusok közé sorolta a hamis befektetési ajánlatokat magas hozam ígéretével, a meghamisított banki weboldalakon keresztüli csalásokat vagy az "unokázós csalást". A visszaélési kár túlnyomó részét az ügyfelek viselik.
Kitért arra, hogy valós idejű szűrőrendszerekkel hatékonyan megelőzhetők a visszaélések. Néhány banknál már rövid távon javítani kell az ügyfélazonosítási folyamatokat a jegybank szerint. Az átutalásos visszaélések esetén a leggyakrabban csaló gyűjtőszámlára kerülnek az ügyfelektől elcsalt összegek - fejtette ki.
Olyan ökoszisztémára van szükség, amelyben a központi infrastruktúra a banki rendszerekkel hatékonyan működik együtt, mindezt támogató jogszabályi környezetben. A jegybank határozott fellépésének részeként kiemelte: az első csapás, hogy a GIRO üzemeltetésében központi visszaélésszűrő rendszert (KVR) indítanak júliustól. A második csapás, hogy a banki szintű MNB-ajánlásokat azonnal végre kell hajtani.
Harmadikként célzott vizsgálatokat indítanak az egyedi banki visszaélésmegelőző intézkedések végrehajtásáról. Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében a negyedik csapásként, és ötödikként pedig tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról, és megelőzési lehetőségekről.
A törvénymódosításról elmondta: javaslatot tesznek arra, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben, amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést, vagy amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.
Az átutalásos csalásoknál alkalmazott gyűjtőszámlák elleni fellépést nehezíti, hogy a visszaélők strómanokat bíznak meg erre a feladatra, meglévő bankszámlákat felhasználva. A júliusban induló központi visszaélésszűrő rendszer segít kezelni majd ezt a problémát - mondta újságírói kérdésre Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások