Právo: veszélyes a demokráciára, ha a politikai erők nem ismerik el a választás eredményét
Jan Keller neves szociológus, EP-képviselő, a kommentár szerzőre rámutat: sok mindenben hasonló a mai csehországi és a szlovákiai belpolitikai helyzet.
Mindkét országban utcai tüntetések voltak, amelyeken ezrek követelték Andrej Babis cseh miniszterelnök és Milos Zeman államfő, illetve Robert Fico szlovák miniszterelnök távozását a közéletből. Csehországban a tiltakozásokat egy volt kommunista rohamrendőr parlamenti tisztségbe való megválasztása, Szlovákiában pedig egy újságíró meggyilkolása váltotta ki. Mindkét esetnek komoly jelképes töltete van: az újságíró meggyilkolását a szervezett bűnözés és a politika összefonódásának bizonyítékaként kezelik, míg az egykori rohamrendőr megválasztásáról azt mondják, hogy a volt rendszer képviselői újra a hatalomra törnek.
A problémát nem a tüntetések jelentik, hanem az, hogy a két eset "csak ürügyként szolgál azon követelések számára, hogy Szlovákiában érvényteleníteni kellene a parlamenti választások, Csehországban pedig a parlamenti és az államfőválasztás eredményeit". Mintha nem lenne elég a tettes felkutatása és megbüntetése, illetve a kommunista jelölt lecserélése másra - jegyzi meg a szerző.
Leszögezi: a választásokon mindkét országban kiosztották a kártyákat. Mindkét országban a tiltakozásokon olyan politikusok vettek részt, akik a legutóbbi választásokon megbuktak. "Nekik elsőként kellene tisztázniuk, hogy mit is akarnak" - véli a szerző. Ha egy konkrét esemény ellen tiltakoznak, arra természetesen joguk van, mint mindenki másnak. Ha azonban a tiltakozásuk a választások eredményének elismerése ellen, annak megváltoztatására irányul, "akkor joggal merül fel a kérdés, hogy valójában ki is veszélyezteti a demokráciát" - fejezi be írását a Právo.
MTI
Mindkét országban utcai tüntetések voltak, amelyeken ezrek követelték Andrej Babis cseh miniszterelnök és Milos Zeman államfő, illetve Robert Fico szlovák miniszterelnök távozását a közéletből. Csehországban a tiltakozásokat egy volt kommunista rohamrendőr parlamenti tisztségbe való megválasztása, Szlovákiában pedig egy újságíró meggyilkolása váltotta ki. Mindkét esetnek komoly jelképes töltete van: az újságíró meggyilkolását a szervezett bűnözés és a politika összefonódásának bizonyítékaként kezelik, míg az egykori rohamrendőr megválasztásáról azt mondják, hogy a volt rendszer képviselői újra a hatalomra törnek.
A problémát nem a tüntetések jelentik, hanem az, hogy a két eset "csak ürügyként szolgál azon követelések számára, hogy Szlovákiában érvényteleníteni kellene a parlamenti választások, Csehországban pedig a parlamenti és az államfőválasztás eredményeit". Mintha nem lenne elég a tettes felkutatása és megbüntetése, illetve a kommunista jelölt lecserélése másra - jegyzi meg a szerző.
Leszögezi: a választásokon mindkét országban kiosztották a kártyákat. Mindkét országban a tiltakozásokon olyan politikusok vettek részt, akik a legutóbbi választásokon megbuktak. "Nekik elsőként kellene tisztázniuk, hogy mit is akarnak" - véli a szerző. Ha egy konkrét esemény ellen tiltakoznak, arra természetesen joguk van, mint mindenki másnak. Ha azonban a tiltakozásuk a választások eredményének elismerése ellen, annak megváltoztatására irányul, "akkor joggal merül fel a kérdés, hogy valójában ki is veszélyezteti a demokráciát" - fejezi be írását a Právo.
MTI
Hozzászólások