5 tény a horkolásról
Gyakorlatilag a horkolás nem jelent mást, mint hogy az alvás alatti légzés valamilyen hanghatással jár.
1. A horkolás egy tünet, alvás közben jelentkező, légzészavar egyik jele is lehet. Az erőssége gyakran változó, a kisebb szuszogástól a leghangosabb horkolásig terjedhet a skála, viszont ez nem függ össze a légzésnehézség súlyosságával. Az ettől szenvedőknek ezért mindenképpen ajánlott a kivizsgálás. A horkolási folyamat által a garat elzáródik, esetleg légzéskimaradás lép fel. Általában a hálótársak szembesülnek a jelenséggel, de nem kizárt, hogy a egyén is felébred a fulladás- légszomjérzésre.
2. A horkolásra való hajlam akár örökletes is lehet, pontosabban a garat anatómiai szervezete lehet megegyező. A tünet jelentkezésének előfordulása az életkorral nő. Vannak a hajlamot fokozó tényezők, például a testsúly gyarapodás, dohányzás, illetve bizonyos betegségek, mint az allergia vagy az orrsövény ferdülés.
[ads1]
3. Amennyiben a felső légutak elzáródnak vagy beszűkülnek az optimálisnál kevesebb levegő jut a tüdőbe, valamint egyáltalán nem jutunk levegőhöz. A vér oxigén szintje is csökken, ami azt eredményezi, hogy a szervezet elkezd ,,küzdeni" a levegőért. Ehhez viszont éber állapotban kell lennünk, mert csak ilyenkor feszülnek meg a garatfeszítő izmok, alvás közben ellazulnak. Ennek fényében a szabad légzés ára a központi idegrendszer ébredése, mely akár lehet egy nagyon rövid ideig tartó ,,mikroébredés", ami mégis képes megzavarni az alvás folyamatát. Ha egy éjszaka alatt több ilyen ébredés következik be, az nagymértékben rontja az alvás minőségét.
4. A horkolás okozhat súlyos nappali aluszékonyságot is. Ami durvább esetekben baleseti tényező is lehet, ha például valaki elbóbiskol a volánnál. Érdemes szakorvossal megvizsgáltatnia magát a súlyos horkolásban szenvedőknek a pihentető alvás eléréséért, sőt még halótársa is hálás lesz, ha csökken a probléma.
5. Kezelni lehet a testsúly csökkentésével, dohányzás mellőzésével, lefekvés előtti túlzott étel fogyasztás kerülésével és az alkohol mértékletességével vagy elhagyásával. Ha a háttérben valamilyen felső légúti elváltozás húzódik, akkor azt mindenképpen orvosolni kell, ilyen az orrpolip eltávolítása, az orrsövényműtét vagy az allergia kezelése. Bejöhet az is, ha csak az alvási pozitúrát változtatja meg az egyén.
Vannak lokálisan alkalmazható horkolásgátló orrsprayk, orrszárnytágító tapaszok és szájbetétek is, amik segíthetnek. A leghatásosabb módszer a folyamatosan pozitív légúti nyomás, azaz a CPAP- kezelés. Ez azt jelenti, hogy egy készülékkel a szoba levegőjét (nem oxigénét) a normálisnál kicsit magasabb nyomáson juttatják a légutakba egy arcot vagy orrot védő maszkkal. A legnagyobb nyomású levegő kifeszíti a garatot alvás közben is, tehát gátolja annak elernyedését. Ezáltal egyszerre szüntethető meg a légzészavar és a horkolás.
1. A horkolás egy tünet, alvás közben jelentkező, légzészavar egyik jele is lehet. Az erőssége gyakran változó, a kisebb szuszogástól a leghangosabb horkolásig terjedhet a skála, viszont ez nem függ össze a légzésnehézség súlyosságával. Az ettől szenvedőknek ezért mindenképpen ajánlott a kivizsgálás. A horkolási folyamat által a garat elzáródik, esetleg légzéskimaradás lép fel. Általában a hálótársak szembesülnek a jelenséggel, de nem kizárt, hogy a egyén is felébred a fulladás- légszomjérzésre.
2. A horkolásra való hajlam akár örökletes is lehet, pontosabban a garat anatómiai szervezete lehet megegyező. A tünet jelentkezésének előfordulása az életkorral nő. Vannak a hajlamot fokozó tényezők, például a testsúly gyarapodás, dohányzás, illetve bizonyos betegségek, mint az allergia vagy az orrsövény ferdülés.
[ads1]
3. Amennyiben a felső légutak elzáródnak vagy beszűkülnek az optimálisnál kevesebb levegő jut a tüdőbe, valamint egyáltalán nem jutunk levegőhöz. A vér oxigén szintje is csökken, ami azt eredményezi, hogy a szervezet elkezd ,,küzdeni" a levegőért. Ehhez viszont éber állapotban kell lennünk, mert csak ilyenkor feszülnek meg a garatfeszítő izmok, alvás közben ellazulnak. Ennek fényében a szabad légzés ára a központi idegrendszer ébredése, mely akár lehet egy nagyon rövid ideig tartó ,,mikroébredés", ami mégis képes megzavarni az alvás folyamatát. Ha egy éjszaka alatt több ilyen ébredés következik be, az nagymértékben rontja az alvás minőségét.
4. A horkolás okozhat súlyos nappali aluszékonyságot is. Ami durvább esetekben baleseti tényező is lehet, ha például valaki elbóbiskol a volánnál. Érdemes szakorvossal megvizsgáltatnia magát a súlyos horkolásban szenvedőknek a pihentető alvás eléréséért, sőt még halótársa is hálás lesz, ha csökken a probléma.
5. Kezelni lehet a testsúly csökkentésével, dohányzás mellőzésével, lefekvés előtti túlzott étel fogyasztás kerülésével és az alkohol mértékletességével vagy elhagyásával. Ha a háttérben valamilyen felső légúti elváltozás húzódik, akkor azt mindenképpen orvosolni kell, ilyen az orrpolip eltávolítása, az orrsövényműtét vagy az allergia kezelése. Bejöhet az is, ha csak az alvási pozitúrát változtatja meg az egyén.
Vannak lokálisan alkalmazható horkolásgátló orrsprayk, orrszárnytágító tapaszok és szájbetétek is, amik segíthetnek. A leghatásosabb módszer a folyamatosan pozitív légúti nyomás, azaz a CPAP- kezelés. Ez azt jelenti, hogy egy készülékkel a szoba levegőjét (nem oxigénét) a normálisnál kicsit magasabb nyomáson juttatják a légutakba egy arcot vagy orrot védő maszkkal. A legnagyobb nyomású levegő kifeszíti a garatot alvás közben is, tehát gátolja annak elernyedését. Ezáltal egyszerre szüntethető meg a légzészavar és a horkolás.
Hozzászólások