A belső függetlenség a legnagyobb szabadság a sztoikusok szerint
Így találják meg a lelki nyugalmat a zűrzavaros világban a sztoikusok!
Te is csodálod a sztoikus embereket? Szívesen megtanulnád a titkaikat, ami által képessé válnál megtalálni a lelki nyugalmadat ebben a zűrzavar uralta világban? Akkor most megismerheted azt az öt dolgot, ami meghatározza a sztoikusok gondolkodásmódját!
Az erény az egyetlen igazi jó: Az életben az igazi érték nem a vagyon, a hírnév vagy a hatalom, hanem a belső jellem, tehát a bölcsesség, mértékletesség, bátorság és igazságosság.
Bízz abban, hogy a világ rendje bölcs és célszerű: Hiba azt gondolni, hogy az univerzum véletlenszerű káosz, ugyanis egy magasabb rend szerint működik. A kozmikus értelem (logosz) áthatja a természetet és az emberi lelket. Ha a világot ellenségnek tekintjük, akkor szenvedni fogunk, de ha partnerként kezeljük, akkor békénk lesz.
A sztoikus nyugalom tehát nem közömbösséget, érzelemmentességet vagy passzivitást jelent, hanem egy mély belső egyensúlyt, ami a külvilág zűrzavara, bizonytalansága és fájdalma ellenére sem borul fel. Ez a fajta nyugalom nem velünk született tulajdonság, hanem egy tudatos életgyakorlat eredménye, amit bárki elérhet, ha hajlandó tenni és dolgozni érte.
A szenvedés és a halál nem ellenség, hanem tanító: A lelki békében élők nem félnek a szenvedéstől és a haláltól, ugyanis nemcsak tisztában vannak azzal, hogy ezek az élet természetes részei, hanem el is fogadják. Ők arra biztatnak, hogy emlékezzünk meg róluk gyakran, mert csak így leszünk képesek igazán értékelni az életet. A szenvedést nem szabad tagadni vagy kerülni, hanem olyan lehetőségként kell felfogni, ami segít a jellemformálásban.
A dolgok önmagukban sem jók, sem rosszak – csak az ítéletünk teszi azzá: Önmagukban közömbösek a külső események. Egy betegség, munka elvesztése vagy csalódás nem „rossz”, csak akkor válik azzá, ha úgy értékeljük. Ebből következik, hogy a szenvedés nem az eseményből fakad, hanem az értelmezésünkből. Ha megtanulod uralni az értelmezéseidet, akkor szabaddá fogsz válni.
A belső függetlenség a legnagyobb szabadság: A sztoikusok nem azonosulnak a külső címkékkel, tehát a lelkiállapotuk nem attól függ, hogy szegények, gazdagok, híresek vagy ismeretlenek. Ők belső szabadságot élnek meg, aminek az elnevezése „apatheia”, ám ez nem közönyt jelent, hanem a külső zavaroktól való szabadságot értjük alatta.
(Forrás: astronet.borsonline.hu)
Hozzászólások