A televíziózás hatásai a gyerekekre

A tévénézés nem árt – legalábbis a szemünknek nem. Szakértők megállapították, hogy még az sem rontja a látásunkat, ha közelről nézzük a képernyőt. A tévéképernyők rákkeltő sugárzásával kapcsolatos aggodalmak alábbhagytak, amióta a gyártók már csak sugárzásmentes LCD tévéket gyártanak.

De mi a helyzet az erőszakkal? Vagy azokkal, akik naphosszat a tévé előtt ülnek? E veszélyek sajnos jóval súlyosabbak. Különösen a gyerekek esetében igaz, hogy a túlzásba vitt tévénézés zavarokat okozhat a testi fejlődésben és a tanulásban egyaránt, és növeli az elhízás veszélyét.

Sok ember szó szerint a televízió rabjává válik. Ma már szinte minden háztartásban van televízió. Egy 2011 adat szerint az amerikai gyerekek heti 21,7 órát töltenek a képernyő előtt, ami évi 1128 órát jelent. 70 éves korukra ezek az emberek az életükből öt-hét évet tévézésre fordítottak. Magyarország cseppet sem marad le ebben a tekintetben, a magyar középiskolások napi 2-3 órát töltenek számítógép vagy tévé előtt, hétvégéken még ennél is többet.

Virtuális erőszak

A televíziónézés hatásait felmérő statisztikák közül messze azok a legriasztóbbak, amelyek az erőszakkal kapcsolatosak. A gyerekeknek szánt műsorok mintegy kétharmada tartalmaz erőszakos jeleneteket – ezeknek a fele látszólag ártalmatlan rajzfilm. Mire egy gyermek kijárja az általános iskolát, átlagosan 8000 gyilkosságot, valamint számtalan felkavaró tartalmú, szörnyű képekkel illusztrált tévériportot lát (főként a hírcsatornákon és a kereskedelmi adókon). Mire pedig kijárja a középiskolát, 200 000 erőszakos cselekmény szemtanúja. A témáról rengeteg tanulmány készült, s mind ugyanarra a következtetésre jutott: a televízió közvetítette erőszakos jeleneteknek tartósan kitett gyermekek sokkal nagyobb valószínűséggel válnak feszültté, türelmetlenné, félőssé, engedetlenné, agresszívvá, ellenségessé és persze erőszakossá. Az ilyen „virtuális erőszak” folyamatosa megélése eredményeként a fiatalok a való életben érzéketlenné válnak az erőszakkal szemben.

Csak ülünk, és bámulunk

A televízió nemcsak a lelki, hanem a testi egészségre is káros lehet. Azok a gyerekek, akik naponta több mint négy órát tévéznek nagy valószínűséggel elhíznak – ha nem gyermekként, akkor felnőttkorukban. A tévézés tétlen elfoglaltság, ami alatt gyakran eszünk, és a műsorok közben számtalan hirdetés kínálja a táplálkozási szempontból értéktelen, kalóriadús ételeket.

Más kutatók a televízió előtt naponta négy óránál több időt töltő gyermekek iskolai teljesítményével kapcsolatos problémákra hívják fel a figyelmet. Ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel kóstolják meg társaiknál hamarabb a cigarettát és alkoholt, létesítenek korábban szexuális kapcsolatot. Emellett kevésbé hajlamosak arra, hogy a kortársaikkal barátkozzanak és hogy kreatív játékokkal fejlesszék a képzeletüket.

Mit lehet tenni? A szülők felelőssége, hogy „tevőlegesen beavatkozzanak” gyermekeik televíziózásába – vagy úgy, hogy korlátozzák a tévé előtt tölthető időt, vagy pedig úgy, hogy a kicsikkel együtt nézik a nekik megfelelő műsorokat.

Van jó hír is

Hibái ellenére a televízió továbbra is a szórakozás, a pihenés, a tájékozódás és a művelődés egyik fő forrása. A magányosok, az idősek és a mozgásukban korlátozottak számára pedig a képernyő még ennél is többet jelent: társaságot.

A televízió fontos szerepet játszhat a gyermekek nyelvi, kognitív és szociális képességeinek fejlődésében is. A jó műsorok bővíthetik a szókincsüket, megmozgathatják a képzeletüket, és mintát adhatnak a helyes viselkedésre, például az önzetlenségre és a társakkal való együttműködésre. A mértéktartó tévézés még a tanulási eredményeket is javíthatja. Az óvodás korukban oktató műsorokat néző fiatalok körében végzett felmérés kimutatta, hogy e gyerekek könnyebben beilleszkedtek az iskolai életbe, a tudásszintet felmérő tesztekben rendre jobb eredményeket értek el, és az érettségi eredményeik is jobbak voltak mind a matematikából, mind a természettudományos és nyelvi tárgyakból.

Forrás: GyerekTV.hu