Felmérés: radikálisan csökkenteni lehetne a hajléktalanságot jól működő lakóhelyi szolgáltatásokkal

A hajléktalanok körében végzett február 3-ai országos felmérés alapján elkészült szakértői vélemény szerint jól kiépített és jól működő lakóhely közeli segítő szolgáltatásokkal radikálisan csökkenteni lehetne a hajléktalanságot - közölte a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Győri Péter, aki egyúttal a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja, elmondta, hogy a megkérdezett 8071 hajléktalan ember állapota és szükségletei alapján elkészült "szakértői diagnózisok" szerint a döntő többség azért szorul hajléktalanellátásra, mert hiányzik az olcsó lakhatás, a támogató család, a lakóhely közeli ellátás, valamint az ápolást, gondozást biztosító tartós bentlakásos intézményi elhelyezés.


Az idei felmérésben az ország 79 településének - elsősorban városok - 222 hajléktalanellátó szolgálata vett részt. Idén 8071 hajléktalan adott választ a kérdőívre: aznap az országban 2521 hajléktalan ember töltötte az éjszakát közterületen, Budapesten 814-en, vidéki településeken 1707-en. Hajléktalanszállókon 5550 ember volt akkor.


Győri Péter hangsúlyozta, felmérés nem hajléktalanszámlálás, tehát nem mondja meg, hogy mennyi hajléktalan ember van Magyarországon, ráadásul - mint mondta - ez a szám naponta változik. Közölte, hosszú évek óta az tapasztalható, hogy a közterületen élő hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban van. Ez részben annak a következménye, hogy a vidéki hajléktalanokat ellátó, illetve befogadó szervezetek "kiépítettsége" sokkal alacsonyabb, mint Budapesten - mutatott rá Győri Péter.


Az idei felmérés újdonságáról szólva elmondta, az volt a céljuk, hogy szociális diagnózist állítsanak fel a kérdezettekről: olyan kérdéseket tettek fel, amelyek a megkérdezett hajléktalan ember állapotára, szükségleteire vonatkoztak. Alapvetően arra próbáltak választ találni, el lehet-e "vezetni" az illetőt oda, hogy önállóan lakásban lakhasson.


Győri Péter azt mondta, hogy meglepték őket az eredmények, mást vártak. "Azt vártuk, hogy körülbelül a 80 százalék azt mondja, hogy jó helyen van, és segítséggel majd előrébb jut." A "szakértői diagnózis" alapján azonban az derült ki, hogy a nagy többséget olyan hiányok veszik körül, amelyek sokszor túlmutatnak a segítők kompetenciáján. Így nehéz az egyéni segítő munkát végezni - jegyezte meg.


A felmérésben részt vevő szakemberek "dianózisa" szerint az állapítható meg, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgynevezett lakóhely közeli segítő ellátás hiánya miatt részesül hajléktalanellátásban. Azaz ilyen ellátás esetén ezek az emberek lakásban lakhatnának. A negyedük esetében elég lenne ehhez egy támogató, segítő család, 17 százalékuknak pedig az olcsó lakhatás, a nagyobb jövedelem és a pénzbeli támogatás segítene.


A hajléktalan helyzetben lévők 9 százaléka ápolást, gondozást adó tartós, teljes ellátást biztosító intézményi ellátásra szorul, 19 százalékuk ellátása pedig csak folyamatos segítséget nyújtó intézményi keretekben képzelhető el. Az utcán élők közül majdnem minden második megkérdezettről - 40 százalékukról - azt a diagnózist állították fel, hogy egy jól megszervezett lakóhelyi szociális ellátás bent tudná tartani egy lakásban - mutatott rá Győri Péter, hozzátéve, hogy a fiatal hajléktalanok körében nagyon sokan, ha lenne számukra megfizethető lakhatás, nem lennének az utcán vagy hajléktalanszállón. Szavai szerint az eredményekből az derült ki, hogy "a hajléktalanellátás a kezeletlen krízisek és megoldatlan hiányok gyűjtőhelye".


Győri Péter közölte azt is, hogy a felmérés alapján tíz hajléktalan közül négyen azt válaszolták, hogy nekik "nehézséget okozna egyedül, magányosan, önállóan lakni lakásban", tízből kettő betegségére, fogyatékosságára hivatkozva nem tudna segítség nélkül lakásban lakni. Továbbá minden második hajléktalan ember azt válaszolta, hogy hosszabb ideig nem tudna önállóan lakásban lakni, mert "vannak rossz szokásai", azaz életvezetési gondjai.


Az adatokról szólva kitért arra is, hogy a megkérdezettek 22 százaléka volt állami gondozott, 30 százalékukról mondták azt, hogy roma, ez az arány évek óta nő, 30 százalékuk éhezett az elmúlt időszakban, valamint 41 százalékuknak van tartós betegsége. Megjegyezte, a hajléktalanok között nagyon sok az idős és beteg ember.


Győri Péter szólt arról is, hogy a felmérés szerint a megkérdezett hajléktalanok 27 százaléka gyűjtögetésből, kéregetésből él, ilyen nagy arány korábban nem volt jellemző. Közölte azt is, hogy a felmérés eredményeit a döntéshozók hosszú évek óta felhasználják. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója azt közölte, hogy immár 19. éve készítették el a felmérést.


Gurály Zoltán, a Február Harmadika Munkacsoport vezetője elmondta, az idén először a szociális munkásoknak is értékelniük kellett az általuk megkérdezett hajléktalanokat, hogy mire lenne szüksége az adott embernek.


(Forrás: MTI)