Így hat az életedre, ha értékeled a körülötted lévőket
Gyakran gondolkozunk azon, vajon mennyire értékelnek mások bennünket, ám azon kevésbé, hogy mi mekkora mértékben mutatjuk ki feléjük az érzelmeinket.
Oly sokszor képesek vagyunk elveszni abban, hogy vajon mennyire tartanak fontosnak minket a körülöttünk lévők. Próbálunk példákat keresgélni emlékeinkben, tapasztalatainkban, melyeket amolyan megerősítésként használunk fel ahhoz, hogy belőjük vajon mennyire vagyunk mi értékesek. Vajon mennyire tartják magukat szerencsésnek az emberek, hogy mi létezünk az ő életükben. Az ilyen gondolatmenet után érezhetjük magunkat boldognak és elégedettnek, ám ha fókuszunkat a negatív tapasztalatokra helyezzük, könnyen végezhetjük keserű szájízzel. Ilyenkor persze rögtön megfogalmazódik bennünk, hogy mások nem értékelnek minket eléggé. Nem dicsérnek minket, nincsenek kedves gesztusok, akkor hát valóban ennyire értéktelenek lennénk? Vagy szimplán jobban kellene igyekeznie a körülöttünk lévőknek, hogy a tudtunkra adják?
Azonban, azon vajon hányszor gondolkodunk el azon, hogy mi eléggé kifejezzük-e szeretteinknek, barátainknak, kollégáinknak, hogy mennyire nagyra értékeljük őket? Valószínűleg nem elégszer, ez pedig bizony arra enged következtetni, hogy bizony a saját hálánk kifejezésén legalább annyit kell dolgozni, mint ahogyan azt elvárjuk a minket körülvevő emberektől. A hálának, mások értékelésének számtalan pozitív hatása van és a legjobb, hogy nem csak arra hatnak a kedves szavak, akiknek ajándékozod őket, hanem bizony rád is.
1. Többnek érzed magad tőle: Csak az az ember képes adni bármit is, akinek van valamije. A szeretet már pedig ott van mindenkiben, ám kibontakozni akkor tud igazán, hogy ha megosztod. A legszebb ebben, hogy ezáltal nem veszítesz semmit, hiszen sosem fogy el, épp ellenkezőleg, nő. Ha áthelyezed magad abba a pozícióba, mikor adsz és nem csak kérsz, akkor azt fogod tapasztalni, hogy több vagy, hiszen képes vagy arra, hogy adj. Ez a bőség érzés pedig sokkal elégedettebbé és boldogabbá fog téged tenni, nem utolsó sorban pedig magabiztosabbá is.
2. Mágnesség válsz: Gondolj bele, te milyen emberek körül érzed igazán jól magad? Olyanok mellett, akik folyton panaszkodnak, negatív dolgokról beszélnek, beszólogatnak undok módon? Vagy olyanok mellett, akik kedvesek, akikből árad a szeretet, a jó indulat a kedvesség és egyszerűen láthatóan jól érzik magukat a bőrükben? Nyilván az utóbbi. Amint bekerülsz a pozitivitás spiráljába, te magad is egy mágnessé válsz majd. Az emberek szívesebben keresik majd a társaságod, szeretnének több időt veled lenni, hiszen jó érzéssel fogja eltölteni őket a jelenléted. Olyanná válsz, mint a tábortűz, ami köré odagyűlnek melegedni az emberek.
3. Támogatóbbá válik a környezeted: Valahányszor kifejezed mennyire értékeled mások munkáját, azzal egy fajta motivációt adsz nekik, hogy folytassák, sőt igyekezzenek még jobban. Az ember így működik, ha érzi, hogy értékelik, akkor még jobban oda teszi magát, hiszen sikeresnek és jónak érzi, amit tesz. Valahányszor dicsérsz valakit, ő azzal fogja meghálálni, hogy még jobban igyekszik majd megmutatni mire képes még, így segítve és támogatva még jobban téged.
4. Még többet kapsz: Minél többet adsz, annál többet fogsz majd vissza kapni. Mikor vitába szállsz valakivel, minden egyes beszólásra kapsz egy még erősebbet. Így van ez a dicséretekkel is. Minél inkább az válik a céloddá, hogy jó érzést kelts másokban, ők is annál jobban fognak igyekezni, hogy ezt meghálálják neked. Így kölcsönösen teszitek majd egymást még boldogabbá, erősebbé és elégettebbé. Közben észre sem veszed, de az önbizalmad és a saját önértékelésed is oly annyira megnő, hogy sokkal nagyobb eséllyel kezdesz majd elindulni a céljaidhoz, álmaidhoz vezető úton, hiszen a sok dicsérettől, támogatástól feltankolva, most már képesnek érzed magad rá.
+1 Ne félj kedvesnek lenni: Egy olyan elidegenült világban élünk, ahol csupán egyetlen kedves szó is úgy hat a másik lelkére, mint mikor hosszú idő után meglocsolsz egy elhervadt szoba növényt. Az emberek lelke szomjazik a törődésre, a gyengédségre és a melegségre és a szeretet a muníció. Még ha kezdetben nehéznek is érzed, még ha te nem is kapsz elég szeretetet, figyelmet, légy te az, aki elkezd adni és máris úgy fogod érezni, hogy van miből. Ne félsz szeretni és ne félj kimutatni mennyire jó neked, hogy vannak körülötted, vagy ha egyszerűen csak meglátsz valami szépet, akár egy vad idegen emberen is, hiszen sosem tudhatod ki mennyire van kifogyva a munícióból, hogy ki mennyire szomjas.
(forrás: makemebetter)
Oly sokszor képesek vagyunk elveszni abban, hogy vajon mennyire tartanak fontosnak minket a körülöttünk lévők. Próbálunk példákat keresgélni emlékeinkben, tapasztalatainkban, melyeket amolyan megerősítésként használunk fel ahhoz, hogy belőjük vajon mennyire vagyunk mi értékesek. Vajon mennyire tartják magukat szerencsésnek az emberek, hogy mi létezünk az ő életükben. Az ilyen gondolatmenet után érezhetjük magunkat boldognak és elégedettnek, ám ha fókuszunkat a negatív tapasztalatokra helyezzük, könnyen végezhetjük keserű szájízzel. Ilyenkor persze rögtön megfogalmazódik bennünk, hogy mások nem értékelnek minket eléggé. Nem dicsérnek minket, nincsenek kedves gesztusok, akkor hát valóban ennyire értéktelenek lennénk? Vagy szimplán jobban kellene igyekeznie a körülöttünk lévőknek, hogy a tudtunkra adják?
Azonban, azon vajon hányszor gondolkodunk el azon, hogy mi eléggé kifejezzük-e szeretteinknek, barátainknak, kollégáinknak, hogy mennyire nagyra értékeljük őket? Valószínűleg nem elégszer, ez pedig bizony arra enged következtetni, hogy bizony a saját hálánk kifejezésén legalább annyit kell dolgozni, mint ahogyan azt elvárjuk a minket körülvevő emberektől.
1. Többnek érzed magad tőle: Csak az az ember képes adni bármit is, akinek van valamije. A szeretet már pedig ott van mindenkiben, ám kibontakozni akkor tud igazán, hogy ha megosztod. A legszebb ebben, hogy ezáltal nem veszítesz semmit, hiszen sosem fogy el, épp ellenkezőleg, nő. Ha áthelyezed magad abba a pozícióba, mikor adsz és nem csak kérsz, akkor azt fogod tapasztalni, hogy több vagy, hiszen képes vagy arra, hogy adj. Ez a bőség érzés pedig sokkal elégedettebbé és boldogabbá fog téged tenni, nem utolsó sorban pedig magabiztosabbá is.
2. Mágnesség válsz: Gondolj bele, te milyen emberek körül érzed igazán jól magad? Olyanok mellett, akik folyton panaszkodnak, negatív dolgokról beszélnek, beszólogatnak undok módon? Vagy olyanok mellett, akik kedvesek, akikből árad a szeretet, a jó indulat a kedvesség és egyszerűen láthatóan jól érzik magukat a bőrükben? Nyilván az utóbbi. Amint bekerülsz a pozitivitás spiráljába, te magad is egy mágnessé válsz majd. Az emberek szívesebben keresik majd a társaságod, szeretnének több időt veled lenni, hiszen jó érzéssel fogja eltölteni őket a jelenléted. Olyanná válsz, mint a tábortűz, ami köré odagyűlnek melegedni az emberek.
3. Támogatóbbá válik a környezeted: Valahányszor kifejezed mennyire értékeled mások munkáját, azzal egy fajta motivációt adsz nekik, hogy folytassák, sőt igyekezzenek még jobban. Az ember így működik, ha érzi, hogy értékelik, akkor még jobban oda teszi magát, hiszen sikeresnek és jónak érzi, amit tesz. Valahányszor dicsérsz valakit, ő azzal fogja meghálálni, hogy még jobban igyekszik majd megmutatni mire képes még, így segítve és támogatva még jobban téged.
4. Még többet kapsz: Minél többet adsz, annál többet fogsz majd vissza kapni. Mikor vitába szállsz valakivel, minden egyes beszólásra kapsz egy még erősebbet. Így van ez a dicséretekkel is. Minél inkább az válik a céloddá, hogy jó érzést kelts másokban, ők is annál jobban fognak igyekezni, hogy ezt meghálálják neked. Így kölcsönösen teszitek majd egymást még boldogabbá, erősebbé és elégettebbé. Közben észre sem veszed, de az önbizalmad és a saját önértékelésed is oly annyira megnő, hogy sokkal nagyobb eséllyel kezdesz majd elindulni a céljaidhoz, álmaidhoz vezető úton, hiszen a sok dicsérettől, támogatástól feltankolva, most már képesnek érzed magad rá.
+1 Ne félj kedvesnek lenni: Egy olyan elidegenült világban élünk, ahol csupán egyetlen kedves szó is úgy hat a másik lelkére, mint mikor hosszú idő után meglocsolsz egy elhervadt szoba növényt. Az emberek lelke szomjazik a törődésre, a gyengédségre és a melegségre és a szeretet a muníció. Még ha kezdetben nehéznek is érzed, még ha te nem is kapsz elég szeretetet, figyelmet, légy te az, aki elkezd adni és máris úgy fogod érezni, hogy van miből. Ne félsz szeretni és ne félj kimutatni mennyire jó neked, hogy vannak körülötted, vagy ha egyszerűen csak meglátsz valami szépet, akár egy vad idegen emberen is, hiszen sosem tudhatod ki mennyire van kifogyva a munícióból, hogy ki mennyire szomjas.
(forrás: makemebetter)
Hozzászólások