Mi köze a szerelemnek a szeretethez?
A magyar fiatalok szerelemfelfogását sok tényező befolyásolja. Ilyenek tényezők lehetnek a nem, az életkor, a vallás, illetve, hogy milyen ki milyen tanulmányokat folytat. Az, hogy mi köze van a szerelemnek a szeretethez, így elsőre könnyű kérdésnek tűnhet, de ha választ kell adni rá, akkor bizony komolyan el kell gondolkozni a témán. Most olyan fiatalok válaszait olvashatjuk erről a kérdésről, akik még nem múltak el 25 évesek.
Minden negyedik szakmunkástanuló számára ez a kérdés túl nehéznek bizonyult, pedig a szeretetet legtöbbjük a legfontosabb dolgok közé sorolta, sokan persze anélkül, hogy meg tudták volna határozni, mi is az a szeretet. „Érzés”, „érzelem”, „családtagok közötti kapcsolat”, „tisztelet”, ezek voltak a leggyakoribb, meglehetősen általános, hozzávetőleges meghatározások. A „Mi köze a szeretetnek a szerelemhez?” kérdésre a legtöbben (a kérdezettek harmada) azt (illetve azt is) válaszolták, hogy a szeretet nélkül nincsen szerelem. 79-en azt válaszolták, hogy a szerelem a szeretet egyik fajtája. Legnagyobb arányban a vallásos fiatalok és az értelmiségiek válaszaiban szerepelt ez a motívum. „Megajándékozzák egymást, a szerelem valahogy átalakul szeretetté, és még szorosabb szálakkal fűzi őket össze” – mondta egy tizenöt éves sütőipari tanuló.
„A szerelem átalakul szeretetté” – minden nyolcadik válaszolónál felbukkan ez a motívum, csaknem mindig leegyszerűsítve azt a bonyolult folyamatot, amelyet az előbb idézet nagyon érzékletesen mutatott be. A gimnazista lányok és a diplomás nők válaszaiban fordul elő leggyakrabban az a motívum, ilyenféleképpen: „Jó, ha átvedlik szeretetté, és így tartósabb a kapcsolat”, „A szerelemből kialakul a szeretet, és átsegít az együttélés problémáin.” Ismét a bizalom fölé helyezett biztonság erőteljesen meghatározó szerepéz érezhetjük.
Még három választípus fordul elő gyakrabban, valamennyi elsősorban a vallásos fiataloknál. Ők hangsúlyozzák, hogy a szerelem intimebb, személyesebb szeretet, hogy a szerelem lényege az adás, az odaadás, és hogy a szeretet fontosabb, mint a szerelem. Majdnem mindegyik rétegben akad egy-két válaszoló, akik szerint a szerelem fontosabb, mélyebb, alapvetőbb érzés, mint a szeretet, és az érvek elmaradnak, vagy csak ilyenek: „A szerelem sokkal több, mint a szeretet, s ha a szerelem csak szeretetté fajul, akkor nincsen értelme a kapcsolatnak” (harmadik gimnazista lány), „A szerelem azért több, mert az nem kötődik semmiféle érdekhez” (egy vallásos főiskolai lány).
A vallásos fiatalokon kívül kevesen tartják alapvető értéknek a szeretetet, akár olyan értelemben, mint Erich Fromm, de azért másoknál is – elsősorban a középiskoláloknál – fel-felbukkanak ilyen válaszok: „A szeretet: felismerni a másikban, ami emberileg szép és jó, és a szerelem igyekszik továbbfejleszteni ezeket az értékeket.” És hogyan fejeződik be a sóbányába dobott faág története? „A szerelem önmagában hordja a szeretetet, csak annál valamivel több. A szerelemben hevesek az érzések, az őszinte szeretet viszont már letisztult érzés, amelyben már ott van a tisztelet: amikor már a sókristályok eltűnése után is megtaláljuk a faág szépségét. Ennyit tudok mondani erről a kérdésről. Bizony sok még a miért. Amióta életemben megjelent a szerelem, megpróbálok válaszolni ezekre, mert úgy érzem, ahhoz, hogy a boldogságból pillanatokat magamnak mondhassak, ahhoz arra is szükség van, hogy tudatosan keressem a válaszokat a szerelemmel kapcsolatos kérdésekre.”
Forrás: RandiTime.hu
Hozzászólások