Elhunyt Rajk László építész, díszlettervező

Elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlet- és látványtervező, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának volt elnökségi tagja. A demokratikus ellenzék egykori tagja, volt SZDSZ-es politikus 70 évesen szerdán hunyt el - közölte a család csütörtökön az MTI-vel. Tóth Barnabás filmrendező az MTI-nek elmondta: "Minden szempontból, szakmailag és emberileg is kalapot emelek előtte, örülök, hogy ismerhettem, és dolgozhattam vele."Az Építészfórum honlapján megjelent tájékoztatás szerint Rajk László rövid lefolyású, súlyos betegséget követően hunyt el. Rajk László 1949. január 16-án született Budapesten. Apja 1946 és 1949 között belügy- majd külügyminiszter volt, akit koholt vádak alapján letartóztattak és kivégeztek. Anyját, Földi Juliannát bebörtönözték, az alig négy hónapos Rajk Lászlót Kovács István néven egy budapesti gyermekotthonban helyezték el, csak 1953 után kerülhetett vissza családjához. Az 1956-os forradalom bukása után anyjával és a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahol két évet töltött.

    
1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, közben részt vett a Najmányi László vezette "Kovács István" performanszcsoportban és a Halász Péter által vezetett Kassák Stúdió produkcióiban. 1972-1977 között a Nontecton csoport tagjaként egy teoretikusan megalapozott építészeti rendszer kidolgozásában vett részt, elkötelezte magát az avantgárd mellett. Ezt követően három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. 1975-1976-ban a montréali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás volt.

A nyolcvanas évektől neve feketelistára került, nem kaphatott hivatalos megbízásokat, építészeti elképzeléseit kiállításokon, tervpályázatokon mutatta be.
    

1989-től a MAFILM látványtervezője volt, 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1995-től a Köztigon építészeti iroda vezetője, 2002-ben a Brit Királyi Építészakadémia tagja lett. 1973-tól több mint harminc színpadi produkció és mintegy negyven magyar és nemzetközi film és kiállítás látványtervezője volt.


Az ő tervei alapján épült egyebek között a Lehel Csarnok, részt vett a Corvin mozi, a bécsi Collegium Hungaricum és a Moulin Rouge rekonstrukciójában. Filmépítész volt a Megáll az idő, a Tiszta Amerika, az Idő van, a Szédülés, a Zenedoboz, A londoni férfi forgatásán. 1989-ben Bachman Gáborral közösen tervezte 1956 mártírjainak dísztemetésén az építészeti installációt. 2006-ban Veszprémben állították fel 1956-os emlékművét, de a kivitelezést arra hivatkozva, hogy a művész eltért az eredeti tervektől, leállították, majd lebontották.
    

Ő tervezte az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó kiállítást (2003), illetve a Nagy Imre Emlékház rekonstrukcióját és állandó kiállítását (2008). A demokratikus ellenzéknek 1975-ben lett tagja, 1981-ben az AB független lap- és könyvkiadó társalapítója volt, lakásán működött kilakoltatásáig a szamizdatokat terjesztő "Rajk butik". Illegálisan készített és terjesztett kiadványt, plakátot, kitűzőt, ő tervezte a demokratikus ellenzék "de" logóját.


1985-ben meghiúsították, hogy induljon az országgyűlési választásokon. 1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, utóbbinak tisztségviselője is volt, nevéhez fűződik a párt első emblémájának tervezése. 1990-től volt az SZDSZ országgyűlési képviselője. 1996-ban lemondott képviselői mandátumáról. 2002-2006 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, 2004-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja.
   

1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amelyet Bayer Zsolt újságíró kitüntetése miatt 2016-ban visszaadott. 2007-ben a Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki. 2009-ben a filmkritikusok díját vehette át A londoni férfi című film látványtervéért.
    

Az Oscar-díjjal kitüntetett Saul fia című film díszlet- és látványtervezője. Egyik utolsó munkájaként Tóth Barnabás szeptember 26-án a mozikba kerülő Akik maradtak című filmjének díszlettervezője volt. Az idén Magyarország ezzel a filmmel nevezett a nemzetközi filmek mezőnyében az Oscar-díjra. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi - különösen építészeti - munkássága, számos film- és színházi produkcióban való tevőleges részvétele, látványtervezői tevékenysége elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat. 2016-ban Magyar Zsidó Kultúráért díjban részesült, mint a Saul fia című film stábjának tagja.


2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának a legjobb látványterv díját kapta a Napszállta című filmért. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, székfoglalóként 2019-ben kiállítást rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
   

Tóth Barnabás az MTI-nek elmondta: "Mindig nagy tisztelettel fordultam felé, nemcsak azért, mert a tanárom volt, és ismertem életének tragikus és súlyos történelmi hátterét, hanem mert nagyszerű, színes, sziporkázó, egyenes, közvetlen ember volt Nagyon jó volt vele beszélgetni, bárhova mentünk vele a városba, megállították."
    

"A filmünknek nemcsak a látványtervezője volt. F. Várkonyi Zsuszsa Férfiidők lányregénye című regényében, amelyből az Akik maradtak született, Rajk László édesapja még szerepel az 1949-es per miatt. Nemcsak a film látványvilágát alkotta meg, mégpedig bravúrosan, hanem a történelmi háttérhez is rengeteg ötletet kaptunk, sok minden, amit a szereplők csinálnak, vagy mondanak, tőle származott" - mesélte a rendező.


(Forrás: MTI)