Perényi Lóránt: az építések mennyisége és minősége befolyásolja életminőségünket
Az, hogy mennyit és hogyan építünk, nagymértékben befolyásolja az életminőségünket - jelentette ki az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Székesfehérváron rendezett építészeti fórumon..jpg)
Perényi Lóránt ismertette, a városok mindössze három százalékát foglalják el a Föld felületének, de a globális szén-dioxid-szennyezés 75 százalékáért felelősek, és 2060-ra az épületek alapterülete az előrejelzések szerint globálisan a kétszeresére nő.
Ismertette, hogy Magyarországon 2009-2019 között majd félmillió hektár, húszéves időszakot nézve pedig egymillió hektár termőföld került ki művelés alól. Ennek a folyamatnak igyekeztek jogszabályokkal is gátat vetni - hangsúlyozta.
Perényi Lóránt a magyar építészetről szóló törvényről elmondta, hogy tíz alapelvet fogalmaz meg négy értékcsoport - az örökség, a zöld területeink, az építészeti minőség és az élhetőség - védelme érdekében.
Kitért az Országos Építészeti Tervtanácsra, mint szakmai grémiumra, amely találkozási fórumot is jelent, és azon keresztül reális képet kaphat az államtitkárság az aktuális problémákról és igényekről.
Gombos Márk az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára az építészeti minőséget, a térségi tervezést, a települési tervezést érintő legfontosabb változásokról beszélt.
Jelezte, hogy a jogszabályokat mire megalkotják és elfogadják, már új technológiák anyagok, építési módszerek jelennek meg, amelyek szükségessé teszik a folytonos felülvizsgálatot.
A települési tervezési változásokról szólva elmondta: sokkal tudatosabban kell a jövőben fejleszteni, korábban a zöldmezős beruházások előtt nem nagyon volt gát. A jövőben úgy tudunk fejleszteni, ha sokkal átgondoltabban és körültekintőbben nézzük meg, hogy mit hova lehet építeni - emelte ki.
Hozzátette: az intenzív fejlesztéseket barnamezős beruházások ösztönzésével támogatják, és 2026 januárjára barnamezős kataszter is létrejön. Tájékoztatása szerint 2027-ig felmenő rendszerben egyszerűsödik a tervi hierarchia, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak 2027-ig kell összhangba hozni rendezési terveiket az új jogszabályokkal. Arról is beszélt :a kistelepüléseket ösztönzik, hogy társulásban tervezzenek
Novák Róbert, a vármegyei építészek kamarájának alelnöke azt hangsúlyozta, hogy míg a hatvanas évekig az épületeket meg lehetett építeni 10-15 anyagból, ezeknek az ismeretére volt csak szükség, ma már mesterséges intelligenciával terveznek, robotokkal építenek házakat, és megváltoztak az anyagok is, emiatt a jogalkotásnak is alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz - mondta.
Lantay Attila, Székesfehérvár főépítésze a szakmai együttműködés fontosságát hangsúlyozta a tervezők, a közigazgatás és a jogalkotók között, amelynek kiváló helyszíne az építészeti fórum.
(Forrás: MTI)
Perényi Lóránt ismertette, a városok mindössze három százalékát foglalják el a Föld felületének, de a globális szén-dioxid-szennyezés 75 százalékáért felelősek, és 2060-ra az épületek alapterülete az előrejelzések szerint globálisan a kétszeresére nő.Ismertette, hogy Magyarországon 2009-2019 között majd félmillió hektár, húszéves időszakot nézve pedig egymillió hektár termőföld került ki művelés alól. Ennek a folyamatnak igyekeztek jogszabályokkal is gátat vetni - hangsúlyozta.
Perényi Lóránt a magyar építészetről szóló törvényről elmondta, hogy tíz alapelvet fogalmaz meg négy értékcsoport - az örökség, a zöld területeink, az építészeti minőség és az élhetőség - védelme érdekében.
Kitért az Országos Építészeti Tervtanácsra, mint szakmai grémiumra, amely találkozási fórumot is jelent, és azon keresztül reális képet kaphat az államtitkárság az aktuális problémákról és igényekről.
Gombos Márk az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára az építészeti minőséget, a térségi tervezést, a települési tervezést érintő legfontosabb változásokról beszélt.
Jelezte, hogy a jogszabályokat mire megalkotják és elfogadják, már új technológiák anyagok, építési módszerek jelennek meg, amelyek szükségessé teszik a folytonos felülvizsgálatot.
A települési tervezési változásokról szólva elmondta: sokkal tudatosabban kell a jövőben fejleszteni, korábban a zöldmezős beruházások előtt nem nagyon volt gát. A jövőben úgy tudunk fejleszteni, ha sokkal átgondoltabban és körültekintőbben nézzük meg, hogy mit hova lehet építeni - emelte ki.
Hozzátette: az intenzív fejlesztéseket barnamezős beruházások ösztönzésével támogatják, és 2026 januárjára barnamezős kataszter is létrejön. Tájékoztatása szerint 2027-ig felmenő rendszerben egyszerűsödik a tervi hierarchia, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak 2027-ig kell összhangba hozni rendezési terveiket az új jogszabályokkal. Arról is beszélt :a kistelepüléseket ösztönzik, hogy társulásban tervezzenek
Novák Róbert, a vármegyei építészek kamarájának alelnöke azt hangsúlyozta, hogy míg a hatvanas évekig az épületeket meg lehetett építeni 10-15 anyagból, ezeknek az ismeretére volt csak szükség, ma már mesterséges intelligenciával terveznek, robotokkal építenek házakat, és megváltoztak az anyagok is, emiatt a jogalkotásnak is alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz - mondta.
Lantay Attila, Székesfehérvár főépítésze a szakmai együttműködés fontosságát hangsúlyozta a tervezők, a közigazgatás és a jogalkotók között, amelynek kiváló helyszíne az építészeti fórum.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások