Szövet a belsőépítészetben: kreatív lehetőségek, mint építészeti elemek
A textil-építészet korántsem újdonság; valójában az emberek már évezredek óta használnak különféle szöveteket menedékhelyek kialakítására, amellyel az építkezés egy archetipikus formájává vált. Napjainkban a kortárs építészet újra felfedezte a sátor elvét, és továbbfejlesztette azt, új technológiákat alkalmazva olyan fejlettebb és tartósabb szövetek előállítására, amelyek kiterjedt területek lefedését tesznek lehetővé.
Az építőiparban magasan specializálódott ágazattá válva a többféle textilforma jelent meg, melyek az építészeti alkalmazások széles skáláján alkalmazhatók, nemcsak az ideiglenes szerkezetek, de az állandó épületek esetében is. A homlokzatként való felhasználásuk mellett ezek a belső terekben is alkalmazhatók, egyedi érzékszervi élményt nyújtó, ugyanakkor rendkívül funkcionális terek létrehozására.
Ezek a szövetek alapvetően szinte bármilyen tartós textilből – pamutból, poliészterből, nejlon sifonból, organzából vagy rubiából – készülhetnek, és így számos színben, mintázatban, áttetszőségben és textúrában elérhetők, tehát végtelen tervezési lehetőségeket kínálnak; akár függönyök formájában, akár praktikus építészeti elemként is, mint például válaszfalak, mennyezetek, vagy akár világítótestek és dekoratív elemek kialakításához. Mindezt szem előtt tartva az alábbiakban a szövetek kreatív és inspiráló alkalmazását vizsgáljuk meg a belsőépítészet szintjén, 8 projekt keretein belül: Kattints ide!
Hozzászólások