Új életet kaptak egy romos kőház maradványai Indiában
Az indiai Meister Varma Architects befejezte a Shilaya nevű családi házat Tamil Naduban, amely egy egykori, romos kőház helyén épült fel. A projekt különlegessége, hogy az eredeti épületből megmentett köveket újra felhasználták, így a ház nemcsak a múlt emlékét őrzi, hanem fenntartható módon is kapcsolódik a hely történetéhez.
A Nigiri-hegység ökológiailag érzékeny területén az építőanyagok kitermelése szigorúan korlátozott, ezért az építészek könnyű acélszerkezetet választottak a tetőhöz és a felső szintekhez, amelyeket előregyártva szállítottak a helyszínre. A ház három különálló tömegből áll: központi eleme egy kétszintes nappali–étkező–konyha tér, amelyet nyeregtető fed, a tetőgerinc mentén végigfutó felülvilágítóval. A belső térben látványosan találkozik a masszív, helyenként szabadon hagyott kőfal és a könnyed acél-üveg szerkezet, míg egy acél csigalépcső vezet a galériaszintre és a napozóteraszra.
A hálószobákat egy keskeny, felülvilágítóval megvilágított átjáró köti össze a közösségi terekkel, amely tudatos átmenetet teremt a ház különböző funkciói között. Az akár fél méter vastag, hagyományos kőfalak nagy hőtároló tömegüknek köszönhetően természetes módon segítenek melegen tartani az épületet a hegyvidék hűvös telein. A déli oldalon nagy kert kapcsolódik a házhoz, amelyet a jövőben további kisebb épületekkel bővítenének, míg a nyugati oldalon a kiszolgálóépület és a lejtős megközelítő út egészíti ki az átgondolt építészeti együttest. Olvass tovább! Kattints ide!
A Shilaya neve a szanszkrit śilā („kő”) szóból ered, utalva az épület legfontosabb karakterformáló elemére.
A Nigiri-hegység ökológiailag érzékeny területén az építőanyagok kitermelése szigorúan korlátozott, ezért az építészek könnyű acélszerkezetet választottak a tetőhöz és a felső szintekhez, amelyeket előregyártva szállítottak a helyszínre. A ház három különálló tömegből áll: központi eleme egy kétszintes nappali–étkező–konyha tér, amelyet nyeregtető fed, a tetőgerinc mentén végigfutó felülvilágítóval. A belső térben látványosan találkozik a masszív, helyenként szabadon hagyott kőfal és a könnyed acél-üveg szerkezet, míg egy acél csigalépcső vezet a galériaszintre és a napozóteraszra.
A hálószobákat egy keskeny, felülvilágítóval megvilágított átjáró köti össze a közösségi terekkel, amely tudatos átmenetet teremt a ház különböző funkciói között. Az akár fél méter vastag, hagyományos kőfalak nagy hőtároló tömegüknek köszönhetően természetes módon segítenek melegen tartani az épületet a hegyvidék hűvös telein. A déli oldalon nagy kert kapcsolódik a házhoz, amelyet a jövőben további kisebb épületekkel bővítenének, míg a nyugati oldalon a kiszolgálóépület és a lejtős megközelítő út egészíti ki az átgondolt építészeti együttest. Olvass tovább! Kattints ide!
Hozzászólások