Zöld minimum javaslatcsomagot dolgozott ki az ÉVOSZ
Az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata "Zöld minimum" néven jegyzett javaslatcsomagot dolgozott ki, amelynek célja hogy a fenntarthatóság többé ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél - tájékoztatta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerdai közleményében az MTI-t.
A "Zöld minimum" javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban - különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt. A javaslat célja, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.
Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon.
A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek - mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet - hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is.
A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél. Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások - például lakóingatlanok építése vagy felújítása - terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük.
A "Zöld minimum" javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.
(Forrás: MTI)
A "Zöld minimum" javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban - különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt. A javaslat célja, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon.
A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek - mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet - hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is.
A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél. Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások - például lakóingatlanok építése vagy felújítása - terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük.
A "Zöld minimum" javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások